Knoxville neve már szinte összeforrt azzal a létesítménnyel, amelyet csak tetemkertnek hívnak. A helyi egyetemen lévő hullafarmot azzal a céllal hozták létre, hogy megfigyelhessék az emberi testek bomlását, és ezzel segítsék a rendőrök, az antropológusok és a patológusok munkáját. A helyszínről hátborzongató képsorozat is készült.

1981-ben Dr. Willam M. Bass antropológus nyitotta meg a knoxville-i Tennessee Egyetemhez tartozó, csak tetemkertként emlegetett helyet, ahol az emberi test bomlási folyamatait ellenőrzik. Akkoriban a helyi hatóságok többször kérték a szakember segítségét halálos bűntények megoldásában, aki ekkor arra jött rá, hogy maga sem tudja pontosan, hogyan bomlik le az emberi test a külső környezeti tényezők hatására. A tetemkert egy kb.10.000 négyzetméter nagyságú, erdős telken helyezkedik el, amelyet szögesdrót vesz körbe.

A knoxville-i Tennessee Egyetemhez tartozó tetemkertFotó: Sally Mann

A kutatási létesítmény létrehozásának legfőbb célja volt, hogy megismerhető legyen az emberi test lebomlásának folyamata, valamint a maradványokból kideríthetővé váljanak a halál körülményei. A nagy csontvázgyűjteménnyel is rendelkező területre

a világ minden tájáról érkeznek kutatók a biológiai profilok tanulmányozására.

A helyszín nem csupán a tanuló, valamint a végzett antropológusok és a patológusok számára hasznos, de a rendőrség munkáját is segíti. Utóbbiaknak lehetőséget nyújt arra, hogy akárcsak a Dr. Csont című sorozatban, rekonstruálni tudják a gyilkossági jeleneteket. A tetemek testi átalakulását különböző aspektusokból tudják megfigyelni: a bomlás sebességét, de akár a holttestekbe jutott rovarok aktivitási folyamatát is.

Knoxville-i tetemkertFotó: Sally Mann
Már nem Amerika a hullafarmok hazája
2003-ban voltak javaslatok egy Las Vegas-i helyszínre is, végül nem találtak hozzá befektetőt. Az első kutatási létesítményt így csak 2006-ban követte egy újabb, amely a Nyugat-Karolina Egyetem területén található. Majd következett a Texasi Állami Egyetem 2008-ban, a sorhoz 2010-ben csatlakozott a Sam Houston State Egyetem, 2012-ben a carbondale-i Dél-Illinois Egyetem, valamint 2013-ban a szintén amerikai Colorado Mesa Egyetemnek is lett hullafarmja. Egy ilyen létesítmény nyitásánál a környezeti és éghajlati viszonyokat is figyelembe kell venni. A következő alkalmas helyszín Sydney, ahol 2016 januárjában nyílik egy újabb hullafarm, amely a hetedik lesz a világon.

Honnan kerülnek oda a holttestek?

A testfarmok számára évente több szervezet és létesítmény adományoz holttesteket, egyes személyek a haláluk előtt regisztrálhatnak erre a célra, mások családjuk vagy egy orvosszakértő beleegyezésével kerülnek oda. Évente több mint 1300 ember regisztrálja magát erre a célra, a leghíresebb „adományozók” Grover Krantz (antropológus) és David Hunt (a Smithsonian Intézet egykori kutatója) voltak.

Híres "adományozók": Grover Krantz antropológus és David Hunt, a Smithsonian Intézet egykori kutatójaForrás: Robert Hubner, Brittany M. Hance/Smithsonian Photo

Hogyan bomlik le az emberi test?

A test lebomlása két fázisból áll. Az első a halál után kezdődik, ekkor a szív megállása a bőrön hullafoltok formájában mutatkozik meg. A halál utáni harmadik órában bekövetkezik a hullamerevség, a test kihűl, és egy napon belül teljesen átveszi a környezet hőmérsékletét. A sejtek pusztulását elősegítik a testben élő baktériumok, elkezdődik a bomlás, emiatt a második szakaszába lép az oszlás, amikor a test puffad, és orrfacsaró bűzt áraszt.

Knoxville-i tetemkertFotó: Sally Mann

A felszabaduló szagok vonzzák az állatokat: a legyek petéket raknak a rothadó testre, amikből lárvák kelnek ki egy napon belül – majd hét napon belül eltüntetik a holttest több mint felét. Ezután csak az aszalódott bőr és a csontok maradnak meg a gazdatestből.

Knoxville-i tetemkertFotó: Sally Mann

 

Oszlás testközelből
Nem csak szakértők nézhették meg közelről a hullákat, amelyeket akár hónapokig a szabadban hagynak. Sally Mann, a világhíres fotóművész 2003-ban tette közzé az "Ami marad" (What Remains) néven készült fotósorozatát és albumát. A könyvben 132 holttestről láthatunk képeket, a fotók elkészüléséről a Sally Mannről szóló, 2005-ben forgatott dokumentumfilmben (What Remains: The Life and Work of Sally Mann) is láthatunk képkockákat.

Nézd meg galériánkat a világhíres Sally Mann képeivel!

/1601/Tetem2016119165919