Horváth Balázs Botond eredetileg lányként jött a világra, ám a külvilág számára már óvodáskorában látható volt, hogy másként viselkedik, mint a többi kortársa. A pubertás tette be nála a kaput, akkor eldöntötte, hogy bármi áron nevet és nemet vált. A nemátalakító műtét kapujában álló Balázs hosszú utat tett meg, de ma már nem nézik őt lánynak. 

Az egész – az akkor még más néven anyakönyvezett Balázs – gyermekkorában kezdődött. Sosem vélte úgy, hogy ő más, mint a többiek, csupán kisgyermekkora óta úgy érezte, hogy kínos babákkal játszania. „A szüleim nem szabták meg nekem, hogy milyen ruhákat hordjak, a játékboltokban mindig a fiús részlegre mentem. Amikor iskolás voltam, esténként arra gondoltam, bárcsak úgy ébrednék fel reggel, hogy fiú vagyok. Mindig ez volt bennem, de nem foglalkoztam a dologgal a pubertáskorig, akkor viszont nagyon mély depresszióba estem” – kezdi történetét.

Balázs Transzmisszió - Kettő című fotósorozatának egyik képe; az anyagból kiállítást is szeretne rendezniFotó: Horváth Balázs Botond

Elvesztette a saját magába vetett bizalmát, ráadásul szülei ekkor már válófélben voltak, és kevésbé tudtak figyelni rá. „Nem tudtam velük megosztani azokat a dolgokat, amik velem és bennem történtek. Szerencsére akkoriban ment egy műsor, a Tabu, amit anyukám is nézett egyik délután, éppen a nemátalakításról volt szó. Leültem mellé, és láttam, hogy sír, miközben nézi, amikor vége lett, rám nézett, és megkérdezte: Te is így érzel, ugye? – Igennel válaszoltam rá” – folytatja.

BalázsFotó: Horváth Balázs Botond

Balázs édesanyja saját elmondása szerint már a szülés előtt tudta, hogy gyermeke más lesz. A beszélgetést követő időszakban szülei elváltak, és az ország két különböző pontjára költöztek. Balázs mégis egy harmadik városba, Pécsre akart menni, hogy folytassa az iskolát. „12 évesen nem jó, ha a gyerek folyamatosan iszik és dohányzik, végül a művészet segített ki a depresszióból, emiatt akartam ilyen irányba menni, ezért és egy lány miatt kerültem Pécsre, már negyedik éve élek ott. A választásom eredeztethető abból is, hogy művészcsalád vagyunk, ami egyúttal a szerencsém is, mert elfogadóbbak a szüleim.”

Mire betöltötte a tizennyolcadik életévét, nemcsak a pécsi dráma szakra, de döntéshelyzetbe is került. „Tudtam, hogy ebben az életkorban nem másnak kell döntenie helyettem. Annyit kértek, hogy várjak még a beavatkozással, mert fiatal vagyok, de tudtam, ha huszonegy éves koromig nem kezdem el, akkor feladom az életemet.” A dráma tagozat jót tett neki, hiszen azóta nehéz őt zavarba hozni, jól kezeli a kínos helyzeteket; a tanárai mindannyian elfogadóak voltak vele, kivéve az egyiküket. „Egyedül a testneveléstanárommal voltak összetűzéseink.

Fáslival kötöztem magamat sok éven keresztül, hogy lenyomjam a melleimet,

ami azt eredményezte, hogy a bordáimat és a tüdőmet is folyamatosan leszorítottam – el is deformálódtak; sokszor volt sebes a hátam, hiába akartam, nem tudtam mozogni, ezért órákra sem jártam, amiért majdnem kis is rúgtak az iskolából. Két éve már egy mellkaskompressziós trikót hordok, a legtöbb transz ezt használja, ha megengedheti magának. Sok mindenre kell nekünk spórolnunk, ha normálisan akarunk élni, a műtét a leghúzósabb” – mondta Balázs.

Pécsett érettségizett, ezzel párhuzamban megkapta a pszichológiai szakvéleményt ahhoz, hogy nemet és nevet válthasson. Féléves procedúra volt, mire a Bevándorlási Hivataltól megkapta az új papírjait, így tavaly januárban sikerült „bevándorolnia” az új nemébe.

9 hónapnyi változásFotó: Horváth Balázs Botond

„Elmo volt a becenevem, amit bejegyzett névként szerettem volna használni, de anyukám hívta fel rá a figyelmemet, hogy ezzel csak azt érem el, hogy visszakérdeznek az emberek, így nem jutok előrébb. Az akkori barátnőmmel kiírtuk a névjegyzékből az összes szimpatikus férfinevet, betettük egy kalapba, és kihúztuk, így lettem Balázs. Anyukám nem tudott vele azonosulni, így húztam egy másikat, ezért lettem Botond.” Ezután került egy endokrinológushoz, aki felírta neki a naponta használható, három hónapra elegendő hormongélt – Balázs elmondása alapján azóta a második pubertáskorát éli, a hangja is mélyült, az arca megváltozott.

„Mindig barátnőim voltak. A nemi identitás és hogy milyen neműnek érzem magam, nem függ össze. Lány neműként utáltam, ha leszbikusnak tituláltak, nem, én heteroszexuális vagyok, mert férfiként definiálom magamat.

Balázs, miután elvégezte a fotográfus OKJ-s képzést, nyáron belevág a nemátalakító műtétekbe. „A műtétem most már szükséges, mivel elegendő hormonkezelést kaptam. Mindenképpen a méheltávolítás és a mell-levétel lesznek az első műtéteim, a péniszképzés is tervben van – ami nemcsak optikai tuning, de funkciója is lesz, főleg a nyilvános mosdókban. Annyira készülök, hogy a YouTube-on lévő műtéti videókat is végignéztem már, baromira félek, de ha ezen egyszer túlesek, akkor nem kell többet szenvednem.”

Balázs egyetlen transzneműként képviselte a PEMEL-t egy LMBT kerekasztal beszélgetésen, a Sziget fesztiválonForrás: Horváth Balázs Botond

A hasonló cipőben járók is bizalommal fordulnak Balázshoz, aki örömmel segít nekik. Amikor arról kérdezem, szerinte hogyan fog tudni beilleszkedni egy munkahelyen, annyival válaszol, hogy a hormonkezelések óta nem merült fel senkiben, hogy ő más nemű lenne. „Ha készen lesznek a műtéteim, még a strandon sem fogják megkérdezni, miért van vágás a mellkasomon.”

Arról pedig, hogy miként viszonyulnak hozzá az emberek, ez a benyomása: „Érdekes, mert ha valaki tudja, hogy transz vagyok, akkor viszolyog, de ha előbb ismer meg, akkor csak furának tart, majd ha utána színt vallok, általában sok embernek megváltozik a véleménye legtöbben ilyenkor jönnek rá, hogy nem ezen múlik, hogy valakinek milyen a személyisége. Sokkal jobb megismerni a világot színesben, mintha hajtjuk a magunk igazát. A műtétek után pedig az a tervem, hogy végigmenjek az El Caminón, mert

le akarom tenni az eddigi életemet”

– zárta le a beszélgetést terveivel Balázs.

Ilyen a transzszexuális lét 1. rész
Mi vesz rá valakit arra, hogy ellenkező neművé műttesse magát? Zsuzsa saját megfogalmazása szerint nemcsak biológiailag, de identitás tekintetében is igencsak össze volt keverve. Azonban nővé válása problémába ütközött: most már csak az a fontos számára, hogy mindennapi fájdalmai végleg megszűnjenek, és teljes értékű életet élhessen jelenlegi testében. ITT olvashatod el a történetét.