Évente több millió állatot használnak fel és ölnek meg a fejlődés nevében. Bár világviszonylatban az Európai Unió relatíve szigorúan szabályozza az orvosi és kozmetikai célú állatkísérleteket, a kísérletek száma sajnálatos módon továbbra sem csökken. Míg a világ egyes részein, például Kínában évről évre nő, addig Európában az 1980-90-es évek szintjén stagnál. 

Minden év április 24-én tartják a kísérleti állatok védelmének világnapját a NAVS, azaz a brit Nemzeti Élveboncolás Elleni Társaság 1979-es kezdeményezésére. Lord Dowding, a szervezet egykori elnöke saját születésnapját jelölte ki a világnap megtartására, ezt pedig az ENSZ azóta is elismeri.

Forrás: ENPA

Állatkísérletek alatt olyan eljárásokat értünk, amelyeket élő állatokon hajtanak végre biológiai kutatások, gyógyszerfejlesztések, különböző betegségek kutatása céljából, de állatokon tesztelik az ipari termékek, háztartási tisztítószerek, élelmiszer-adalékanyagok, mezőgazdasági vegyszerek és kozmetikai szerek hatékonyságát, biztonságosságát is. Ezek az eljárások, még ha "enyhének" is minősülnek, az állatok fizikai és pszichés szenvedésével járnak.

A laboratóriumi állatok élete fájdalmas kísérletek sorából áll, amely folyamán pánik, szenvedés, extrém stressz és magány a részük. 

A tesztek végeztével pedig a túlélőket vagy megölik, vagy felhasználják egy újabb, másfajta kísérletben.  

Forrás: Dreamstime
Tudományos és egyéb kutatási célú állatkísérletek szabályozása az EU-ban

Az Európai Unió ide vonatkozó irányelve 2010-ben lépett életbe, elsődleges célja az volt, hogy visszaszorítsa a feleslegesen elvégzett tudományos célú állatkísérleteket. E tekintetben a szabályozás két legfontosabb előírása, hogy:
- meghatározza azokat a célokat, amelyek érdekében állatkísérletekre egyáltalán sor kerülhet.
- kötelezővé tette a kutatók számára az 1950-es években - egyes kutatók saját etikai meggyőződésétől vezérelve - született, úgynevezett 3R-elv alkalmazását. (Az elnevezés a helyettesítés, csökkentés és tökéletesítés szavak angol nyelvű megfelelőinek kezdőbetűiből ered.)

Ennek köszönhetően az irányelv életbelépése óta az EU-ban tudományos célú állatkísérleteket gyakorlatilag emberek, állatok, növények egészségügyi felmérése és kezelése, illetve ezeket célzó gyógyszerek és táplálékok kifejlesztése céljából, valamint a természetes környezet védelme, az egyes fajok megőrzése érdekében, továbbá bizonyos oktatási és igazságügyi okokra tekintettel lehet végezni.

Ugyanakkor a 3R-elv kötelező alkalmazásának köszönhetően ezeket is csak akkor lehet alkalmazni, ha más, a kutatás céljainak ugyanúgy megfelelő alternatív módszer nem áll rendelkezésre (erre utal a 3R-ből a helyettesítés). És ha a helyettesítés nem alkalmazható, akkor is törekedni kell a lehető legkevesebb kísérleti egyed alkalmazására és a vizsgálati módszerek tökéletesítésére, hogy azok a kísérleti állatoknak a lehető legkevesebb szenvedést okozzák. A 3R-elv alkalmazását a kutatóknak kutatási anyagaikban bizonyítaniuk is szükséges.

Üröm az örömben, hogy ezek az intézkedések is csak arra voltak elegendők, hogy az évente felhasznált, a szenvedés különböző fokait megélő kísérleti állatok száma ne növekedjen tovább. Nem csoda, hogy 2015-ben 1,1 millió uniós polgár kezdeményezte az állatkísérletek teljes körű betiltását, de a petíciót végül az Európai Bizottság elutasította.

Az állatoknak horrorfilmekbe illő kínzásokat kísérleteket kell kiállniuk: megmérgezik, megégetik, éheztetik, megvakítják, megcsonkítják, megfagyasztják, decerebrálják őket, hangszalagjaikat amputálják, megfertőzik őket különféle vírusokkal, vagy éppen áramütésnek teszik ki szerencsétleneket. A kísérletek 70%-át (!) bármiféle érzéstelenítés nélkül végzik, csupán 30%-nál alkalmaznak részleges érzéstelenítést.

A videó csak erős idegzetűeknek

Szerte a világon a legkülönfélébb fajokat használják fel a laboratóriumokban, de a leggyakrabban egerek, halak, patkányok, nyulak, tengerimalacok, hörcsögök, madarak, macskák, kutyák, sertések, lovak és emberszabásúak esnek áldozatul. A laboratóriumi állatok a külvilágtól teljesen elzártan, mozgásterüket végletekig korlátozva, általában szűk ketrecekben tengetik nyomorúságos életüket. Az állatok nagy része sosem járt a laboron kívül, kivéve azon egzotikus fajok egyedeit, amelyeket előzetesen a vadonban fogtak be. A legtöbb kísérleti állatot viszont közvetlenül a laborokban, illetve laboroknak szállító tenyésztőtelepeken szaporítják. 

A becslések szerint évente több mint 115 millió állaton kísérleteznek világszerte.

Mivel azonban nem minden országban van adatgyűjtési kötelezettség, a pontos számokat nem ismerjük. Például az Egyesült Államokban a felhasznált állatok 90 százaléka benne sincs a hivatalos statisztikákban, ugyanis a kísérleti célra tenyésztett patkányok, egerek, madarak, halak, kétéltűek, hüllők az ottani szabályozás szerint nem számítanak állatnak. 

Forrás: Dreamstime, PETA

Az Európai Unión belül több mint 12 millió állatot használnak évente,

az állatkísérletek terén Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság áll a szégyenlista élén. De az európai statisztika sem pontos, ugyanis például Nagy-Britanniában a kísérleti célokra tenyésztett, ám végül fel nem használt állatokat nem számolják bele az adatokba. Holott ezekre a "felesleges" állatokra sok esetben végül ugyanúgy halál vár.

Sokkoló számok
Az adatok szerint 2011-ben az Európai Unióban 17 896 kutyát, 3 713 macskát, 358 213 nyulat, 6 686 lovat, 6 095 majmot, 675 065 madarat, 77 280 sertést, 28 892 juhot, 30 914 szarvasmarhát, több mint 1 millió halat és több mint 8,5 millió rágcsálót használtak fel állatkísérletek során.

Ezekre a kisállatokra a társadalom csupán tárgyként, szabadon felhasználható eszközként tekint, a kísérletek indoklásaként pedig gyakran hivatkoznak az ember felsőbbrendűségére, az emberi faj védelmére és a fejlődés szükségességére. Holott azonkívül, hogy etikailag elfogadhatatlan az élőlények ilyen szintű kizsákmányolása, ma már tudományos oldalról sem teljesen megalapozott.  

Fotó: Brian Gunn/IAAPEA

Mind a gyógyszeripari, mind a kozmetikai állatkísérletek helyettesítésére van alternatíva, amelyek azon kívül, hogy kegyetlenségtől mentesek, hatékonyabbak, és idő- és költségkímélő megoldások is lennének.

A nagy-britanniai székhelyű Safer Medicines Trust kutatóintézet néhány éve egy olyan figyelemfelhívó elemzést tett közzé a New Scientist című lapban, amelyben felvázolták, hogy az Európai Unióban évente kétszázezer, míg az USA-ban százezer ember halálát okozzák gyógyszermellékhatások, ez az ötödik leggyakoribb halálok.

A Safer Medicines Trust intézet szerint a gyógyszeripari állatkísérletek több kárt okoznak, mint hasznot,

és a gyógyszerek biztonságosságának és hatásosságának tesztelésére emberspecifikus módszerekre van szükség. Ilyen alternatív megoldás például a szövettenyészeten történő vizsgálat, a számítógépes modellezést használó módszerek, vagy akár az etikus szervadományozás keretében elhunytakból származó szövetek használata. Ezek a megoldások pedig ma már adottak - mégsem használják őket. 

Forrás: NOAH

Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy ha 100 százaléknak vesszük az összes állatkísérletet, akkor ebből

több mint 60-63 százalék a hadiipari kísérlet, 27 százalék a kozmetikai és nagyjából 9-10 százalék a gyógyszerkísérlet.

A kozmetikai állatkísérletek célja az újdonságok kifejlesztése. Az új szerek összetevői általában mesterségesen előállított szintetikus anyagok, amelyeknek az addig ismeretlen hatásait, illetve mellékhatásait tesztelik az állatokon. Hiába azonban a kegyetlen állatkísérlet, sok esetben a tesztek során nem derülnek ki az anyagok hosszú távú hatásai, hiszen a kísérleti állatok általában nem élnek olyan sokáig, hogy a csak hónapok vagy évek múlva jelentkező mellékhatásokat vizsgálni lehessen.

A történelem során sok, már tesztelt anyagról bizonyosodott be később, hogy hosszú távon irritálóak és rákkeltőek. 

Forrás: ENPA

A kozmetikai ipar számára is léteznek alternatív eljárások, szigorú kritériumok szerint ellenőrzött (validált) eredményt adó és sok esetben olcsóbb tesztelési módszerek. Ilyen például a sejt-, illetve szövettenyészeten elvégzett (in vitro) tesztek és a számítógépes modellezés.

Kozmetikai célú állatkísérletek

A kozmetikai és szépségápolási termékekkel összefüggő állatkísérletekre vonatkozó európai uniós irányelv 2013. március 11-én lépett életbe, amely hiányosságai ellenére is a legelőremutatóbb szabályozás a világon. A szabályozás teljesen betiltotta a kozmetikai és szépségápolási termékek, illetve azok bármely összetevőjének állatokon végzett tesztelését, illetve az ilyen termékek EU-n belüli forgalmazását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ma már az unió egyetlen országában sem lehet kapni olyan terméket, amelyet vagy amelynek bármely összetevőjét a fenti dátumot követően bárhol a világon állatokon tesztelték.

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a szigorú előírásoknak köszönhetően, aki az unión belül vásárol ilyen terméket, és fontos számára az állatok védelme, nyugodt lelkiismerettel választhatja bármelyiket. A különféle független civil szervezetek által adott állatkísérlet-mentes minősítések pedig az EU-ban teljességgel feleslegessé váltak. Ez azonban egyáltalán nem igaz! Nézzük a szabályozás legfontosabb hiányosságait:
- Az EU-szabályozás természetesen nem terjed ki az EU-n kívül forgalmazott termékekre. Így pl. azok a cégek, amelyek márkáit Kínában is forgalmazzák (ahol a forgalomba hozatala kötelező feltétele a termékek állatokon végzett tesztelése) továbbra is végeznek állatkísérleteket. Igaz ugyan, hogy ezek a cégek a Kínában forgalmazott termékeiket az EU-ban a szabályozás értelmében nem árusíthatják, ennek pontos ellenőrzésére, ellenőrizhetőségére mi is kíváncsiak lennénk. Az pedig teljesen objektív szempont, hogy az ilyen márkák vásárlásával pénzünk a profitot az erkölcs elé helyező cégekhez vándorol. Pedig számos márka bizonyítja, hogy lelkiismereti megfontolásokból igen is le lehet mondani a hatalmas kínai piacban rejlő pénzügyi előnyökről.
- A szabályozás csakis a kizárólag kozmetikai célú termékekre, és összetevőkre terjed ki. Tehát ha egy terméknek vagy egy összetevőnek pl. egészségügyi célú hasznosítása is van, a tiltás már nem is érvényes.
- A tiltás kizárólag a fogyasztók védelmét szolgáló tesztelésre terjed ki, így pl. munkavédelmi, illetve környezetvédelmi okokra való hivatkozással a termékek, illetve összetevőik állatokon való tesztelése továbbra is lehetséges.

Az uniós szabályozással ellentétben pl. a Cruelty Free International nevű civil szervezet minősítési gyakorlata ezeket a tényezőket is figyelembe veszi, így a sokak számára jól ismert nyuszis logóval ellátott termékek vásárlása esetén tényleg biztosak lehetünk benne, hogy annak valóban semmi, még csak közvetett köze sincs az állatkísérletekhez. Persze nem csak a nyuszis logóval rendelkező termékek felelnek meg ennek, az uniós szabályozásnál összetettebb szempontrendszernek. Ezzel kapcsolatban a legjobb fogódzót talán a PETA állatvédő szervezet honlapja jelenti.

Végül az EU-szabályozás egyik legnagyobb hiányosságaként érdemes még megemlíteni, hogy az nem terjed ki a háztartási termékekre (jellemzően a különféle mosó- és tisztítószerek tartoznak ide), miközben számos hatékony, többnyire ökotermék bizonyítja, hogy semmi szükség nincs az újabbnál újabb szintetikus (adalék)anyagok kifejlesztésére és az ezzel együtt járó állatkísérletekre ezen a téren sem.

Szerencsére egyre több kozmetikai márka áll ki az állatkísérletek ellen, olyanok, akiknek az anyavállalata az Európai Unión kívül sem tesztel állatokon.

Forrás: PETA

Neked semmibe sem kerül, másnak az életet jelenti

- miért ne vásárolhatnál tudatosan, és választhatnál olyan termékeket (legyen szó sminkcuccokról, fogkrémről, testápolóról, tisztítószerekről vagy akár öblítőről), amelyeket cruelty free, azaz magyarul kegyetlenkedésmentes cég állított elő?

Csak néhány, az itthon is kapható, állatkísérletet elutasító márkákból:
Alverde, Alterra, Barry M, Catrice - Cosnova GmbH, Dr. Haushka, Ecover (tisztítószer), Essence - Cosnova GmbH, Frosch (tisztítószer), H&M, Helia-D, Kallos, Lush, Manna, Phyts.
A PETA oldalán az állatokon tesztelő és nem tesztelő cégekről egyaránt találhatsz listákat.