Évek óta napirendi téma a nők körülmetélése, amelyet hiába tiltottak be egyes országokban, mégis nők millióin végzik el ezt a rendkívül fájdalmas beavatkozást. Az Egyesült Nemzetek Szervezete sürgeti a változást.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint nagyjából évi 3 millióra tehető azoknak a 15 év alatti lányoknak a száma, akik átesnek a csonkítás rendkívül fájdalmas, megalázó, veszélyes és nem utolsósorban értelmetlen szertartásán. A becslések szerint pedig 200 millióra tehető azoknak a nőknek és lányoknak a száma, akiknek együtt kell élniük ennek a szörnyű beavatkozásnak a fizikai következményeivel és az ebből adódó lelki traumával.

Az ENSZ-nél és más humanitárius szervezeteknél évek óta napirendi téma a női nemi szervek megcsonkítása elleni felszólalás. Egyiptomban, Etiópiában és Indonéziában a jelentések szerint a nők felén végzik el a „vágásnak" is nevezett beavatkozást. Mauritániában, Gambiában és Indonéziában a legmagasabb az aránya azoknak a 14 év alatti lányoknak, akiket megcsonkítottak.
Két kis rés a menstruációnak és a vizeletnek
A nők körülmetélése a külső nemi szerv részleges vagy – szélsőséges esetben – teljes eltávolítását jelenti. Utóbbi esetben csak két kis rést hagynak a menstruációnak és a vizeletnek.

Általában valamilyen rituális, vallási hagyomány miatt végzik el, Adebisi Adebayo, az ENSZ közép-afrikai bizottságának programtanácsadója szerint azonban semmilyen hivatalos vallási szöveg nem támasztja alá a csonkítás szükségességét. Véleménye szerint a társadalom és a kulturális nyomás felelős azért, hogy a mai napig végeznek ilyen jellegű beavatkozásokat akár már egészen kicsi lányokon.

– magyarázta a VOA Newsnak Adebayo. Hozzátette: Libériában és Sierra Leonéban nem tekintik a társadalom tagjának azokat a nőket, akiken nem végezték el a beavatkozást.

Fájdalomcsillapítás nélkül végzik
A női nemi szervek részleges vagy teljes eltávolítása akár halálos egészségügyi következményekkel járhat együtt. Az eljárás, amelyet sokszor sterilizálatlan eszközökkel és fájdalomcsillapítás nélkül végeznek, súlyos vérzést, vizelési problémákat, fertőzéseket, néhány esetben pedig akár halált is okozhat. Továbbá növelheti a szülés közben fellépő komplikációk és az újszülöttek halálozásának kockázatát is.

A csonkítást végző emberek jellemzően tradicionális körülmetélők, ám több helyen egészségügyi ellátásokban is van lehetőség a vágásra. Cristina Catherine Pallitto, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) női nemi szervek csonkításában jártas kutatója és a téma szakértője szerint az orvosok gyakran abban a tévhitben bólintanak rá erre a beavatkozásra, hogy ezzel csökkentik az ártalmakat. Pedig valójában semmilyen egészségügyi előnyük nem származik a nőknek mindebből.
– mutat rá Pallitto.

ENSZ: 2030-ra már nem lesz női csonkítás
Az ENSZ jelenlegi célja, hogy 2030-ra teljesen megszűnjön a női nemi szervek bármilyen nemű csonkítása, a tisztviselők pedig egyetértenek abban, hogy mindehhez határozottabb és gyorsabb fellépésre van szükség. Ehhez az egyes országok kormányainak biztosítaniuk kell a lányok és a nők jogait, törvényben tiltaniuk, büntetniük, illetve a családi és közösségi szinten is lépéseket kell tenniük azért, hogy lehetővé tegyék a lányok számára, hogy megtagadják a beavatkozást.

Az UNFPA genfi összekötő irodájának igazgatója, Alfonso Barraques külön kiemelte a férfiak szerepét is, akikkel szintén meg kell értetni, mennyire veszélyes és értelmetlen a vágás.