A Gázai-övezet egy hihetetlenül sűrűn lakott, 41 kilométer hosszú és helyenként mindössze egy-két kilométer széles szakasz. Ezen a területen jelenleg közel másfél millió ember él. Nem nehéz megsaccolni, hogy ebből a másfél millió főből körülbelül mennyi gyerek lakhat itt. 

Egy gázai iskola felrobbantása után nemrégiben a Sifa kórház melletti játszótéren robbant egy bomba, amelynek nyolc kisgyermek esett áldozatul és csaknem ötvenen sebesültek meg. „A parkban játszó gyerekek szörnyethaltak, ahogyan a közelben beszélgető három férfinak is azonnal vége lett. Pár perccel korábban ezek a gyerekek boldogan hancúroztak - mesélte egy szemtanú -, aztán csak vértócsák maradtak utánuk.” És ez „csupán” egyetlen konfliktus egyetlen támadásának eredménye volt. Az UNICEF jelentése szerint a gyermekáldozatok száma napról-napra nő: jelenleg a palesztin áldozatok száma meghaladja az ezret, közülük körülbelül 230 a gyermek. A legfiatalabb áldozat alig 3 hónapos volt. Csaknem 2000 gyermek szenvedett különböző sérüléseket a keskeny tengerparti övezeten, ahol a lakosság fele 18 év alatti.

Forrás: AFP

Árvízek, földrengések, fegyveres konfliktusok, politikai viszályok sodornak ártatlan gyermekeket közvetlen életveszélybe. Az UNICEF minden erejét latba vetve próbál segíteni, tiszta vizet, oltóanyagot, élelmiszert és higiéniás csomagokat juttat a katasztrófa sújtotta térségekbe. Segíts te is! 

Így robbant ki a konfliktus a Gázai-övezetben
Arab szélsőségesek elraboltak és megöltek három izraeli tinédzsert, mire zsidó szélsőségesek megkínoztak és megöltek egy arab tinédzsert. Gázából rakétákkal kezdtek lőni izraeli településeket, az izraeli hadsereg pedig bombázni kezdte Gázát. Titkos alagutakon keresztül fegyveresek igyekeztek bejutni Gázából Izraelbe, mire Izrael szárazföldi erőket vetett be az alagutak felszámolására.

 

A gyerekek az első számú áldozatok

Tény, hogy a politikai érdekellentétek legnagyobb vesztesei mindig, mindenhol a gyerekek, akik tehetetlenül nézik, hogyan mészárolják le szüleiket, ismerőseiket, barátaikat az ellenséges erők. Ennek folyományaként pedig – a testi sérüléseken túl – számos lelki traumát is elszenvednek, amelyek később megkeserítik az egész életüket. A gyerekek a történelem kezdete óta rendszeresen válnak erőszakos cselekmények, háborúk, politikai manőverek, terroristacselekmények, túszejtő akciók ártatlan áldozataivá, illetve könnyen fanatizálható eszközeivé. Napjainkban már riasztóan magas a háborúk és a terrortámadások gyermekáldozatainak a száma.

/1407/F_jda2014731142835

Így hatnak ki később a háborús borzalmak a gyermekek egészségügyi állapotára

Egy korábban végzett felmérés szerint azok a gyerekek, akik a harci események átélésekor 1 és 6 év közöttiek voltak, a későbbiek során főként jellegzetes szomatikus (gyomorfájás) és pszichés tüneteket produkálnak, kognitív nehézségeik lesznek, emiatt iskolai teljesítményük nem megfelelő; gyámoltalan, passzív felnőttekké válnak. A 6 és 11 év közötti életkorban átélt háborús élmények nyomán a direkt traumák mellett egyfajta bűnösség okozta szégyenérzés is szorongatja a túlélőket. Viselkedésüket örökös és indokolatlan hangulatváltozások jellemzik, és krónikussá váló iskolakerülésük miatt semmiféle olyan tudásra, kompetenciára nem tudnak szert tenni, amely felnőttkori boldogulásukat elősegíthetné. Akik pedig már serdülőkként, a 12. és 18. életévük közötti időszakban éltek át háborús eseményeket, azoknak nagyon gyakran alvási és étkezési zavarokkal, esetleges hiperaktivitással s közben az állandó fenyegetettség érzésével kell a továbbiakban folyamatosan együtt élniük. Jellemző rájuk egyfajta, a kortársaikénál jóval nagyobb „öntudat” is, amely főként „háborús” tapasztalataik miatt alakult ki bennük, és sok esetben együtt jár az átéltek miatti megalázottság, illetve az elkövetettek miatti bűntudat kínzó érzésével.

Az ENSZ álláspontja 2002 óta
A gyermekeket meg kell védelmezni a háborúktól, a fegyveres konfliktusok borzalmaitól. Az idegen elnyomás alatt élő gyermekeket is védelem illeti meg, a nemzetközi humanitarianizmus törvényeivel összhangban. Konkrét intézkedésekkel fel kell lépni a terrorizmus bármely formája ellen, mert az komoly akadálya a gyermekek fejlődésének és jóllétének.

Rajzok segítik feldolgozni a háború borzalmait

Brian McCarty kaliforniai fotós szerint a rajzolás segíthet a traumákat átélt gyerekeknek, akiknek sok nehézséget okozhat, hogy elmeséljék, mi történt velük. McCarty a délszláv háborúban ismerkedett meg a harcok borzalmaival, jelenleg is futó, WAR-TOYS projektjét 2011-ben kezdte el fotózni. Olyan helyekre utazott, ahol állandóak a harcok. Eddig Palesztinában és Izraelben járt, a határ mindkét oldalán élő gyerekekkel megismerkedett. Segélyszervezetekkel együttműködve dolgozott együtt, és speciális tudású szakemberek részvételével szerveztek terápiákat a számukra. A rajzokat aztán alapként felhasználva a helyi piacokon vásárolt játékokat, és a lehető legtöbb részlet egyezésére figyelve, a trauma eredeti helyszínén fényképezte újra a szituációkat a játékok segítségével.

/1407/H_bor201473114315

Így játszanak a (túl) sokat látott gyerekek

A gyerekek általában nagyon erősek, és gyorsan felépülnek, de ha túl sok erőszakos eseményt élnek meg, akkor az erőszak válik számukra a normális állapottá, és nagy valószínűséggel ők is erőszakosan fognak viselkedni a későbbi életük során” – mondja Bruce Grant, az UNIFEC Child Protection for State of Palestine kezdeményezés elnöke. Az alábbi felvétel ugyan Szíriában készült, de jól mutatja a fent elhangzottakat: a gyerekek egy nyilvános kivégzést, egy fogoly lefejezését és szétdarabolását játsszák el. Pontosan úgy, ahogyan nemrégiben saját szemükkel látták a felnőttektől.