Korábban betekintést nyerhettünk egy anorexiás lány naplójába, amiből fény derült arra, hogy milyen okok álltak a betegség hátterében és megmutattuk, hogyan fest valaki, aki hosszú évek óta sanyargatja önmagát. Ezúttal egy másik étkezési zavarról, a bulimiáról lesz szó.

A bulimia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel elfogyasztására képes. Mivel ez rövid időn belül elhízáshoz vezethetne, önmagát hánytatja, hashajtókkal vagy eltúlzott fizikai aktivitással él. Hányás után ismét szenved, az evési kényszernek csupán néhány óráig tud ellenállni, majd ismételten étkezik, és önmagát hánytatja. A betegség súlyosbodásával az étkezések és hányások között eltelt idő egyre csökken.

Forrás: Thinkstock
Kik a veszélyeztetettek?
A bulimia tizenéves lányok, fiatal nők betegsége, férfiaknál elvétve fordul elő. A bulimia okai lényegében ismeretlenek. Alapos pszichiátriai feltárás mellett mindig fellelhető valamilyen személyiségzavar, gyermekkorban elszenvedett traumák, szeretet utáni vágy, magány, önértékelési zavarok.

Így ismerheted fel a betegséget

Ez egy nagyon alattomos betegség. Mivel a bulimiában szenvedő általában se nem túl sovány, se nem túl kövér, a testképről alkotott diagnózis ez esetben szinte lehetetlen. Mivel a has- és vízhajtást, illetve a hánytatást általában titokban csinálják a betegek, így ez sem segít bennünket abban, hogy egyértelmű diagnózist állítsunk fel. Az önhánytatások következményeként azonban kophat a fogzománc, a fültőmirigy megnagyobbodhat, a nyelőcső nyálkahártyája begyulladhat, az ujjízületek felett hegesedhet bőr – ezek már kézzel fogható jelek. A hányás és a hasmenés következménye lehet a vér káliumszintjének esése is, ami szívritmuszavart idézhet elő. Biztossá azonban csak akkor válik a diagnózis, ha a beteg maga is beszámol habzsolási, önhánytatási szokásáról.

Miért van nehéz dolga a családnak?

Az úgynevezett pro ana elnevezésű oldalak gombamód szaporodnak az interneten - az anorexiások és bulimiások honlapjaikon virtuális közösségeket alkotva segítik egymást olyan trükkökkel, mint a koplalás titkolása a család előtt, az önhánytatás ideális módszerei. "Ana vagy mia vagy?" - így kezdődik egy szokványos ismerkedés a pro ana honlapokon. Az "ana" az anorexia nervosa, a "mia" a bulimia nervosa, a két alapvető evészavar rövidítése. Pontosabban ezek becézett alakja, mert az oldalak látogatói számára ana és mia két jó barát. A pro ana honlapokon főként tizenévesekből alakul ki online közösség, a legnagyobb veszélyt pedig az jelenti, hogy a site-ok olvasóközönsége számára az anorexia nem betegség, hanem tudatosan választott életstílus. A tinédzserek itt egymás között osztják meg tapasztalataikat a 100 kalóriás napi étrendekről, az orvosi súlyméréseken alkalmazott trükkökről.

/1410/Anore201410917415

Egy 21 éves bulimiás lány hétköznapjai

Jo egy 21 éves angol lány, aki bulimiával küzd. Mivel úgy érzi, hogy ételfüggősége undorító, falási rohamait és az ezt követő hánytatásait sokáig titkolta szülei és barátja elől. Nem azért csinálja, mert fogyni szeretne, hanem azért, mert nem bírja kontrollálni a falási kényszerét és attól fél, hogy az általa elfogyasztott ételmennyiségtől hamar elhízna. Egy rosszabb napon, miután Jo felébred, rögtön tetemes mennyiségű étel elfogyasztásával indítja a napot, majd elindul hányni. Ezt nagyjából 20 percenként ismétli meg. Jo nem kövér és nem sovány, teljesen átlagos testalkatú lány, ahogy a bulimás betegek nagyjából 64 százaléka. Éppen ezért rettenetesen nehéz diagnosztizálni a betegséget.

/1410/Egy_2201410917636


A családterápia a leghatékonyabb módszer a kezelésben
Meg kell tanítani a szülőket arra, hogy segítsenek gyermekeiknek az egészséges táplálkozási magatartás kialakításában, mert így érhető el a leggyorsabb súlygyarapodás – derül ki egy friss kutatásból. „A szülőknek szóló legfontosabb üzenet, hogy anorexiás gyermekük szakszerű orvosi segítséget kaphat” – fogalmazott a tanulmány szerzője, Dr. Stewart Agras, aki a Stanford Egyetem pszichiátriai és magatartástudomány professzora. „Másodsorban pedig lényeges, hogy a család-alapú terápiás lehetőségek bizonyulnak a leghatékonyabbnak” – tette hozzá a szakértő. „Sokáig elterjedt volt a vélekedés, miszerint maga a család okozhatta az anorexiát, ennélfogva őket ki kell hagyni a kezelésből” – ismertette Dr. James Lock, aki ugyancsak a Stanford pszichiátriai és magatartástudományi szakértője. A legfrissebb eredményekből azonban bebizonyosodott, hogy hasznosnak bizonyul a család bevonása a terápiába, ráadásul a családközpontú kezelési megoldások gyorsabbak és költséghatékonyabbak a legtöbb páciensnél. A vizsgálatba több mint 160 egyesült államokbeli és kanadai anorexiás beteget vettek górcső alá. Mindannyian 12 és 18 év közöttiek voltak, s átlagosan 13,5 hónapja küzdöttek a kórral. 90 százalékuk nő volt. Átlagos testsúlyuk a normális érték háromnegyede volt, amivel orvosaik biztonságosnak ítélték a járóbeteg-ellátást. A résztvevők kétféle családalapú terápián vettek részt: az egyikben megtanulták a szülők, hogyan segítsenek az egészséges táplálkozásban, a másik a családi gondok megoldására hivatott. A 9 hónapon át tartó, 16 egyórás konzultációból álló kezelés hatékonyságát háromnegyed, majd újabb egy év elteltével mérték. Mindkét csoport tagjai hasonló arányban gyógyultak meg, ám az egészséges táplálkozást célzók súlya gyorsabban gyarapodott.

A bulimia fajtái

Egyszerű bulimia:„Az egyszerű bulimia nervosa 18 éves kor körül kezdődik. A betegség elindítója többnyire párkapcsolat megromlása, amiért a beteg önmagát okolja, és esztétikai kifogásokat keres önmagában. A kalóriamegvonás célja tehát az önbecsülés visszaszerzése. A fogyókúra többnyire nem túl eredményes. A hánytatás célja is a testsúlycsökkentés hatékonyságának fokozása. Minél erősebb a kalóriamegvonás, a szervezet annál erősebb éhségi rohamokkal válaszol. Minél gyakoribbak az éhségi rohamok és a hánytatások, a szervezet éhségközpontja annál pontatlanabbul működik, és az éhségi rohamok elviselhetetlenné válnak. A testsúly alig csökken, de az étkezési szokások annál rendezetlenebbé válnak” – állítja dr. Elek Csaba nőgyógyász, humángenetikus, homeopata orvos.

Erőből nem megy
Egy, a neve elhallgatását kérő kollégánk megosztotta velünk: "Fiatal felnőttként nagyon zavart a rajtam lévő két-három pluszkiló, ám mivel nagyon szerettem enni már akkor is, képtelen voltam az önmegtartóztatásra, így a fogyókúrák rendre sikertelenül végződtek. Ekkor úgy döntöttem, bulimiás leszek - ez a világ legjobb dolga, annyit eszek, amennyi csak belém fér, aztán elmegyek hányni és nincs több gond. Néhány alkalommal megpróbáltam az ujjamat ledugni a torkomon, néhány esetben sikerrel is jártam, de annyira rosszul éreztem magam közben, hogy rövid idő után rájöttem, ez nem nekem való."

Anorexiás bulimia nervosa:A betegség étvágytalansággal kezdődik. Ezek a periódusok kezdetben rövidek, a beteg állapota könnyen és spontán rendeződik. A beteg testsúlya 46 kg körül stabilizálódik, amely mellett a havi ciklusai rendeződnek. Az önhánytatások akkor kezdődnek, amikor a beteg a normális testsúlyt megközelíti. A normálishoz közelítő táplálkozás során a beteg elveszíti az étvágy feletti kontrollt, és a falási rohamok megjelennek. A falás-hányás periódusok során a testsúly fokozatosan a normális fölé emelkedik. A beteg ebben az esetben kevésbé kényszeres és általában éretlenebb személyiség” – folytatja az orvos.  

Forrás: Thinkstock

Multi-impulzív bulimia nervosa: A betegség legsúlyosabb variánsa. Ez a betegcsoport széles spektrumú viselkedési zavarokban szenved, melyeket érzelmi és érzelem-megnyilvánulási kontroll hiányosságai jeleznek. Ezek jóval a bulimia előtt megjelenhetnek. Az étkezési rendellenességek mellett gyakori az alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás és önagresszió – például a csuklóerek felvágása -, lopás és promiszkuitás. 

A közösségi oldalak hatása a testképzavar kialakulására

Azok a női hallgatók, akik sok időt töltenek a közösségi hálón, fokozottabban figyelnek a testükre. Óriási hangsúlyt fektetnek a képeikre kapott lájkok és hozzászólások számára, s eltávolítják a megjelölésüket a számukra előnytelen fotókról. Ez a fajta fokozott testtudatosság növeli a szorongást és az étkezési zavarok kialakulásának kockázatát. Az International Journal of Eating Disorders című szakfolyóiratban megjelent kutatáshoz 960 női főiskolai hallgatót kérdeztek meg arról, mennyi időt töltenek a Facebookon, milyen fontosnak tartják az ott kapott tetszésnyilvánításokat, illetve „kitagelik”-e magukat a képekről. "A résztvevők több mint 95 százaléka használja a Facebookot, alkalmanként általában 20 percet töltve a közösségi portálon, ami naponta több mint egy órát jelent összesen” – nyilatkozta dr. Pamela Keel.

Az eredmények alapján azoknál jelentkeztek a legsúlyosabb testkép-problémák, akik a legtöbb időt töltötték a Facebookon, és náluk a legmagasabb az étkezési zavarok kialakulásának kockázata is. Az érintettek nagyobb valószínűséggel értékelték fontosnak a lájkok és a kommentek számát, gyakran eltávolították az őket ábrázoló fotókról a megjelölést, valamint összehasonlították magukat a barátaikkal.

"A Facebook-használat közvetlen következményeit vizsgálva kimutattuk, hogy 20 percnyi Facebook-használat már hozzájárul a súly- és alakproblémák, valamint a szorongás kialakulásához a kontrollcsoporthoz képest. Az összefüggés általánossága nagyon fontos, mivel a szorongás és a testképzavar egyaránt étkezési zavarokhoz vezethet” – jelentette ki dr. Keel.  "A Facebook a kortárs csoport nyomását közvetítő fontos médium, mely széles körű társadalmi üzenetet hordoz. A női külsőt előtérbe helyező platform egész nap szem előtt van. Mivel az orvosok és a kutatók egyaránt szeretnék feltárni az étkezési zavarok összetett okait, mindenképpen muszáj nagyobb hangsúlyt fektetni a közösségi média fiatalokra gyakorolt hatására” – tette hozzá a szakértő.