A gyerekek dohányzásával kapcsolatosan talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen erős a szülők példája.

Pár évvel ezelőtt YouTube-szenzáció lett az a kisfiú, aki pelenkában, másfél évesen láncdohányosnak számított. Sokan csak azért zarándokoltak el a szülői házhoz, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, a kisfiú tényleg e káros szokás rabja. Persze számos kérdés előkerült, sokan a szülőket hibáztatták és értetlenül álltak a jelenség előtt.

Ardi Rizal 18 hónapos korában szokott rá a dohányzásra és mire kétéves lett már napi két dobozzal szívott el. Talán számunkra meglepő, de Indonéziában megszokott, hogy már az egészen kicsi gyerekek is dohányoznak. Bár Ardi példája még itt is extrémnek számít, de az ország fiatalsága, főként a barátok hatására, hamar rágyújt az első cigarettára és ezzel meg is tették az első lépést afelé, hogy a szokás rabjai legyenek. Európában általában az a bevett jogszabály, hogy 18 éves kor alatt nem lehet dohányárut vásárolni.

De mekkora szerepe van a családnak a függőség kialakulásában?

Természetesen nem lehet a teljes Földre vonatkozóan egyértelmű megállapítást tenni a család, a szülők felelősségét illetően. Annál inkább sem, hiszen ahogy a fenti bevezető is mutatja, a Föld bizonyos pontjain egészen más szempontok szerint folyik a gyermekkori egészségnevelés.

Európára vonatkoztatva azonban azt gondolhatnánk, hogy a dohányzó szülők gyerekei egyértelműen függővé válnak majd felnőttkorukban, hiszen a gyerekek modellálják szüleiket, megfigyelik szokásaikat, viselkedésüket, aztán a felnőtt szerepet gyakorolva később akaratlanul is másolják, utánozzák őket.

A Life.hu Dohányzás: élménykeresés, önbizalomhiány vagy szülői minta? című írása azonban árnyalja a képet: "A legújabb kutatások azt mutatják, hogy bár befolyásolhatja, túlnyomórészt mégsem a látott minta alakítja dohányzási szokásainkat. Ennél jóval meghatározóbb dimenzió, milyen testi-lelki körülmények közt nőnek fel a gyerekek.

Forrás: Thinkstock

 A vizsgálatok szerint azok, akiket pozitív légkörben, megfelelő mértékben szabálykövetésre nevelő, iskolázott szülők nevelnek, kisebb eséllyel válnak függővé. Újabb kutatások nagy hangsúlyt fektetnek a pozitív apaképre is: támogató, elfogadó, szerető apa mellett kisebb az esély rá, hogy függővé válnak a gyerekek. Ellentétben azokkal a társaikkal, akiket szüleik hideg, elutasító, vagy éppen túlságosan engedékeny, a dohányzásra vonatkozó bármely tilalom nélkül szocializálnak."

A szülők maszatolnak?

Ennek ellenére a szülők olyannyira érzik a gyerekekre vonatkozó dohányzás, egészséggel kapcsolatos felelősségüket, hogy ha úgy alakul a helyzet, akár füllentenek is, hogy kisebbítsék ezt a felelősséget.

A Johns Hopkins Children's Center kutatása szerint a nem dohányzó szülők tüdőbeteg koraszülöttjei közül minden ötödiknek a hajából magas nikotinszintet lehetett kimutatni – írta a Medipress.
A  kutatás során 117 háromévesnél fiatalabb gyermek hajából vettek mintát, akik közül mindannyian 2012 és 2014 januárja között részesültek ellátásban az említett betegség miatt. Az orvosi vizsgálatok alkalmával a szülőket arról kérdezték, mennyi dohányfüst éri a kicsiket otthon.

Forrás: Thinkstock

Az eredmények szerint a gyerekek ötödét érte otthon cigarettafüst. Ugyanakkor a nemdohányzó lakásban élők 22 százalékánál is hasonló nikotinszintet lehetett megfigyelni – és ez meghökkentő ellentmondás. Dr. Sharon McGrath-Morrow tüdőgyógyász gyermekorvos szerint ez azt jelenti, hogy a szülők vagy nem helytálló információval szolgáltak az otthoni dohányzással kapcsolatban (füllentettek), vagy pedig máshol érte füst a gyerekeket. Természetesen előfordulhat, hogy a gyerekek többháztartásos környezetben nevelkednek - így a dohányfüst ilyen módon éri őket, de ez nyilván nem az összes vizsgált kicsi esetében fedi a valóságot. Vagyis ha "vallomásra" van szükség, akár a gyerekek érdekében is, a szülők egy része képes elferdíteni az igazságot.

Már a magzatszurok árulkodhat

Az Environmental Health folyóiratban közzétett tanulmány elkészítése során a kutatók 337 újszülött magzatszurok-mintáiban mérték meg a dohányzással kapcsolatos anyagcseretermékek szintjét és azt találták, hogy azok szorosan összefüggenek a dohányfüstnek való kitettség mértékével.

„A terhesség alatti dohányzás, illetve a másodlagos dohányfüst jelentős környezeti kockázati tényezőt jelent a gyermekkori egészség szempontjából” – mondta el Joe Braun, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója, a vizsgálat vezetője. „A szérumban és a magzatszurokban mérhető anyagcseretermékek pontosabb képet adnak a dohányzás mértékéről, mint a személyes beszámolók.”

A kutatók azt találták, hogy a dohányzással összefüggő anyagcseretermékek pontosan tükrözik a terhesség alatti dohányzás időtartamát és intenzitását. Azoknál az újszülötteknél, akiknek édesanyja aktívan dohányzott a terhessége során, magasabb koncentrációkat mértek, mint a csak másodlagos füstnek kitett anyák csecsemőinél.

/1503/Marlb2015324135720

 Füstös Ázsia? 

2002-es adatok szerint a világon a fiatal kamaszok (13-15) 20%-a dohányzott, nagyjából a felük Ázsiában. A szakemberek szerint akik ilyen fiatal korban szoknak rá a dohányzásra, még legalább 15-20 évig nem tudják letenni a cigarettát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapította, hogy „a dohányzásnak tulajdonítható betegségek következményei és a korai halálozás aránytalanul nagymértékben a szegényeket sújtja”, és az 1,22 milliárd dohányzó emberből egymilliárd él fejlődő országban vagy átmeneti gazdasági rendszerben.

Vagyis a szülői, családi hatások mellett, amely esetleg a dohányzás irányába mozdítja el a gyerekeket, a gazdasági hátrányok tovább növelik a dohányzás következtében fellépő egészségügyi kockázatokat.