1857. március 8-án mintegy negyvenezer textilipari munkásnő sztrájkolt New Yorkban egyenlő béreket és munkaidő-csökkentést követelve. 1910-ben, a II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson határozták el, hogy a sztrájk emlékére bevezetik a nemzetközi nőnapot. 160 évvel a sztrájk után, a modern kor emberének szinte hihetetlen, hogy ezen a jeles napon eredetileg a női egyenjogúságért vívott harcra emlékezünk. 

A történelem folyamán nem mindig volt könnyű nőnek lenni, és nőként nyomot hagyni a férfiak világában. Az igazán erős és karizmatikus asszonyoknak azonban még az elnyomás évszázadaiban is sikerült kitörniük a névtelenség homályából, és felvésni nevüket a történelem dicsőségfalára. 

A következőkben olyan erős és befolyásos asszonyok életútjából szemezgettünk, akiknek korszakalkotó szavai, tettei a ma élő emberek életét is befolyásolják. A lista végtelen lehetne, helyünk azonban véges, következzen tíz olyan nő, akik megváltoztatták a világot. 

Szapphó 

SzapphóForrás: Charles Mengin: Sappho, 1877

Az ókori görög költőnő életéről nem sokat tudni, a Himnusz Aphroditéhez című versének kivételével műveiből kizárólag csak töredékek maradtak fenn az utókorra. A történészek azonban úgy gondolják, hogy már az ókorban is rengeteg alaptalan pletyka kapott szárnyra Szapphó háta mögött, mivel a férfiközpontú társadalom nem igazán tudta elfogadni a női költőket, főleg az olyan költőnőket, akik tehetségesebbek voltak férfi társaiknál. Mivel a politikából és a férfiak közösségéből ki volt zárva, Szapphó legfőbb témája a szerelem volt. 

I. Erzsébet

I. ErzsébetForrás: The Darnley Portrait of Elizabeth, c. 1575

Hercegnőként igen kemény próbákat kellett kiállnia – édesanyját, Boleyn Annát lefejezték, és ő is töltött néhány nyugtalan hetet a Towerbe zárva. Apja, VIII. Henrik halála után évekig ment a vita az örökösödéssel kapcsolatban, végül 25 évesen Erzsébetet koronázták királynővé, és 45 évig volt Anglia királynője. Az újkori Anglia egyik legnagyobb uralkodójának szokták nevezni, akinek uralma alatt az ország tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá vált. 

Jeanne d'Arc

Jeanne d'ArcForrás: Jean Auguste Dominique Ingres, 1854

Vagy más néven az „orléans-i szűz" parasztlányként látta meg a napvilágot Kelet-Franciaországban. A százéves háborúban a francia királyi hadsereg élén több meghatározó győzelmet aratott, amelyek megfordították a háború kimenetelét, és lehetővé tették VII. Károly trónra lépését. A lány mindig azt hangoztatta, hogy látomásaiban Isten jelent meg előtte, és kérte, hogy szabadítsa fel hazáját az angol uralom alól. A nyugati kultúrában a mai napig meghatározó szerepet tölt be: Napóleontól napjainkig a francia politikusok előszeretettel idézik fel emlékét. 

Jane Austen

Jane AustenForrás: Cassandra Austen

A 18. század egyik leghíresebb vidéki paplányát gyakran emlegetik a "házasságregények írójaként", holott ő maga soha nem ment férjhez. Az írónőnek egyébként sem volt túl jó véleménye a házasságról, ahogy a korabeli társadalmi szokásokat, a nők áldatlan helyzetét is gyakran szóvá tette nővérének írt leveleiben. A társadalom pedig valószínűleg rá nézhetett csodálkozó szemekkel, hiszen nem elég, hogy nem ment férjhez, még olyan, nőkhöz nem illő elfoglaltságot is talált magának, mint a regényírás. 

Florence Nightingale

Florence NightingaleForrás: Wikipedia

Az 1820-ban született angol ápolónőnek köszönhetjük a modern nővérképzés és betegellátás reformját. Florence-t tekintjük a bizonyítékokon alapuló orvoslás egyik úttörőjének, ugyanis ő alkalmazott először statisztikai megközelítést a betegápolás hatékonyságának elemzésére. Florence Nightingale azt hangoztatta, hogy a megfelelő ellátáshoz és az alapvető méltósághoz nemtől, nemzetiségtől és vallási felekezettől függetlenül mindenkinek joga van. 

Emmeline Pankhurst 

Emmeline PankhurstForrás: Wikipedia

A brit szüfrazsett mozgalom vezetője, elsősorban az ő érdeme a női választójogok elismertetése Angliában. Nagy-Britanniában ő volt az első nő, aki politikai eszközökkel is felvette a harcot a nők jogaiért. 1903-ban megalapította a Nők Szociális és Politikai Egyesületét, céljaik elérése érdekében pedig akár radikális eszközöket is alkalmaztak: gyakran törtek be ablakokat, de rendőröket is megtámadtak. Az első világháborúban a kormány mellé állt, nyilvánosan bátorították a nőket a gyári munkára, a fiatal férfiakat pedig a harcra. Kitartásával elérte, hogy minden 30 éven felüli nő szavazati jogot kapjon. 

Marie Curie 

Pierre Curie és Marie Curie 1903-banForrás: Wikipedia

A lengyel származású francia fizikus és kémikus volt a radioaktivitás egyik úttörő kutatója. Őt választották a párizsi egyetem első női professzorának, és elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért. 1903-ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat, majd 1911-ben egyedüliként a kémiai Nobel-díjat. 

Coco Chanel

Coco Chanel 1920-banForrás: Wikipedia

A legendás divattervezőnő, aki az egész divatvilágra hatalmas hatással volt, a modern, felszabadult, elegáns és dinamikus nő szimbólumává vált. Neki köszönhetjük a "kis fekete ruhát", de ő tette divattá a rövid szoknyát is. Ahogy Christian Dior mondta: "Fekete ruhája és fehér gyöngyei forradalmasították a nőt és a női öltözködést." 

Kalkuttai Boldog Teréz

Egy hindu nő érinti meg Teréz anya lábát, hogy áldásban részesüljönForrás: AFP/Ravi Raveendran

Közismert nevén Teréz anya, római katolikus apáca volt. A Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítójaként számos kitüntetést, 1979-ben pedig Nobel-békedíjat is kapott a szegényekért és betegekért végzett szolgálatáért. II. János Pál pápa 2003-ban avatta boldoggá a római Szent Péter téren háromszázezer hívő előtt. Élete példaértékű, munkájával az egész emberiség elismerését kiváltotta. 

Margaret Thatcher 

Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök a párizsi Élysée-palota előtt 1990-benForrás: AFP/Georges Bendrihem

Thatcher volt Nagy-Britannia első és eddig egyetlen női kormányfője, senki nem vezette nála hosszabb ideig a brit kormányt a 20. században. A miniszterelnökként követett kemény és konzervatív kormányzását csak thatcherizmusként emlegetik, amelynek lényege az infláció alacsonyan tartása, az állam szerepének a csökkentése, a privatizáció és a szakszervezeti mozgalom féken tartása. Egy szovjet újságíró adta neki a "Vaslady" becenevet, a rendíthetetlen politikai vezetésért. Hevesen ellenezte Nagy-Britannia EU-tagságát.