Adott egy történelmi sokk, egy rá válaszként szolgáló emlékmű, és a mai kor szelfimániás embere. Ezeket elegyítve kapunk egy Yolocaust névre keresztelt projektet, mely az alkotó szerint elérte célját. 

A 20. század legkegyetlenebb emberkísérletei (18+)
A 20. század elején történt titkos japán orvosi kísérletek kegyetlenségükben megközelítik, sőt, néha túl is szárnyalják a náci orvosok tevékenykedéseit. Nem csak a náci haláltáborokban történtek titkos, kegyetlen orvosi kísérletek és nem árt megemlíteni a pszichológiai kísérleteket sem, mert ki gondolta volna, hogy akár egy óra leforgása alatt minden második ember gyilkossá válhat? Olvass tovább...

Helyszín: a meggyilkolt európai zsidóság emlékműve  

A berlini „betontenger" attitűd érdekelt módja a Holokausztra való emlékezésnek. Nem találunk itt se fotókat, se neveket, csupán nyomasztó közeget. A betontömbök az emlékmű közepe felé haladva egyre nagyobbakká válnak, a köztük lévő távolságok szűkek, a talaj hol lejt, hol emelkedik. Peter Eisenman munkája, a 2005-s átadása után egyből célkeresztbe került, hol feleslegesnek, hol érdektelennek, hol túl nagynak titulálták, de szakmai körökben elismerték Eisenman újfajta emlékmű-értelmezését. Sok berlini és a városba látogató emberek java része is szívesen bolyong a tömbök között – gyerekek fogócskáznak, az alacsonyabb betontömbökön ülve beszélgetnek, kávéznak.

Maga a tervező is úgy véli, hogy az érzelmekre való hatást, nem csupán direkt közlésekkel lehet elérni. Ez egyfajta funkcionális tér, mely mindenkire másként hat, de struktúrájának köszönhetően az összes látogatóban elindít valamit.

Ám fontos látnunk, hogy ez nem egy hagyományos emlékmű, a város szívébe zárt gyász és a nyomasztó felelősségérzet jelenik meg benne.

Peter Eisenman munkája: a meggyilkolt európai zsidóság emlékműveForrás: eisenmanarchitects.com

Valóban helye van itt egy szelfinek?

Mint mindenhol, az emberek itt is szeretnek magukról képet készíteni, melyet előszeretettel meg is osztanak a közösségi oldalakon. Ezeket a fotókat gyűjtötte össze az év elején, majd formálta át teljesen más dimenzióba Shahak Shapira, izraeli származású, de Berlinben élő szatirikus író, zenész.

Shapira úgy érezte, azok, akik vicces, vagy önfeledten mosolygós szelfiket készítenek ezen a helyen, nem értik, hogy voltaképpen minek is állít emléket. Elkezdte hát ezeket összegyűjteni és photoshop segítségével zsidó haláltáborokat, tömegmészárlásokat mosott egybe a mai képekkel.

A fotók valóban döbbenetesek, és igazán mélyen érzékeltetik azt a fajta disszonanciát, amit az izraeli fiatal érzett. Shapira elmondta továbbá, hogy az ő képein szereplő emberek mindegyikéhez eljutottak az átalakított fotóik, és többségében megértették a Yolocaust üzenetét, és törölték oldalaikról a képeiket.

Az emlékműnél készült fotókat gyűjtötte össze, majd formálta át teljesen más dimenzióba Shahak ShapiraForrás: Shahak Shapira

A Yolocaust oldalát, aktív időszakában több mint 2,5 millió ember látta. Az egészet egy fiatalember képe indította el, melyen egyik betontömbről ugrik a másikra – saját oldalán a „Jumping on dead Jews @ Holocaust Memorial" szöveggel tette közzé. Később e-mail-t is írt Shahak Shapiranak, mely a művész szerint méltó lezárása a projektnek;

Én vagyok az a srác, aki a Yolocaust-ra inspirált, legalábbis így olvastam. Én vagyok az „ugráló". Nem akartam megbántani senkit. Láttam, hogy milyen hatással vannak a szavaim másokra, de én nem ezt akartam, csak bolondoztunk a barátommal, (...) Aki ismer, tudja, hogy milyen vagyok, szeretem a szarkasztikus humort. Idegenek, akiknek fogalma sincs arról, hogy ki is vagyok, csak úgy látnak, mint azt, aki tiszteletlen volt azzal szemben, ami másnak fontos. Nem ez volt a célom. Sajnálom. (...) Ezt nagyon elb@sztam.

Sokan támadták a Yolocaust fotók miatt Shapirat, de még többen voltak azok, akik támogatásukról biztosították.

Sokan támadták a Yolocaust fotók miatt Shapirat, de még többen voltak azok, akik támogatásukról biztosítottákForrás: Shahak Shapira

A 21. században a magamutogatás lassan eléri csúcsát 

Azok az emberek, akik itt készítettek vicces, pózolos képeket, nyilván nem az emlékmű előtt tisztelgő áldozatokat akarták ezzel megsérteni, csupán a mai kor normáit követték; szelfit készítettek, kihasználva a tér adta lehetőségeket. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a mértéktartás és a másik minimális tisztelete csodálatos erények. Mondhatjuk persze, hogy a holokausztban megölt emberek számára teljesen lényegtelen, hogy egy nekik ajánlott emlékműnél, vagy egy múzeumként működő haláltáborban ki és mit csinál, de azok számára korántsem, akikben a mai napig él a történelem ezen fájdalmas pontja. Természetesen emlékezni sokféle képpen lehet, nem szükségszerű a könnyes szempár, az is elég, ha érezzük, ha csak egy pillanatra megállunk és elgondolkodunk.

Ha nem tudjuk elismerni és tiszteletben tartani a múltat, nagyon kevés reményünk van a jövőre nézve – egy Shahak Shapiranak szóló visszajelzés.

,,Ha nem tudjuk elismerni és tiszteletben tartani a múltat, nagyon kevés reményünk van a jövőre nézve"Forrás: Shahak Shapira

A holokausztban becslések szerint közel 6 millió zsidót öltek meg, de rajtuk kívül többek közt romák, homoszexuálisok, fogyatékkal élők, oroszok, lengyelek és Jehova tanúi is áldozatul estek a náci Németország népirtásának. Ám, a világtörténelemben nem ez volt az első és nem is az utolsó genocídium, azaz népirtás.

  • 1995-s srebrenicai mészárlás (8700 áldozat)
  • keresztényüldözés a Római Birodalomban (200-500 000 áldozat)
  • 1994-s 100 napos ruandai népirtás (800 000 – 1 millió áldozat)
  • 1241–42-es tatárjárás Magyarországon (közel 1,5 millió áldozat)
  • 1975-79-es Vörös Khmer-terror (1,7-2 millió áldozat)
  • 1915-17-es örmény népirtás (1,5 -2,5 millió áldozat)
  • Közép- és Dél-Amerika meghódítása (10-20 millió áldozat)
  • Észak-Amerika „megszállása" (20-30 millió áldozat)
  • 20. századi szovjet népirtás (22,5-26,5 millió áldozat)
  • ...
Német katonák a második világháború idején, felakasztott orosz civilek előtt pózolnakForrás: documentingreality.com