A halálbüntetés körül folyamatosak a viták. Sokan ellene vannak, mivel az élethez és az emberi méltósághoz való alapvető jogot vélik benne eltiporni. Azonban sokszor történik olyan kegyetlen gyilkosság, mely esetén fellángolnak a mellette szóló érvek. A halálbüntetés elleni harc világnapján járjuk körbe ezt a kényes témát.

Magyarország 1990. október 24-én, 27 éve minősítette alkotmányellenesnek a halálbüntetést.

A halálbüntetés egyidős az emberiséggel. Mindig az adott társadalmi megítélés alapján a legsúlyosabb bűntetteket torolták meg ezzel. Célja az elrettentés és a közigazságérzet helyreállítása. A halálbüntetés számos etikai, jogi, teológiai és társadalmi kérdést vet fel.

A halálbüntetés egyidős az emberiséggel, és a mai napig számos etikai, jogi, teológiai és társadalmi kérdést vet felForrás: Shutterstock

A halálbüntetés támogatói 

Az utilitaristák legerősebb érve, hogy elrettentő hatása van a bűnelkövetőkre. A Pepperdine Egyetem két professzorának 26 évet átfogó kutatása kimutatta, hogy a gyilkosságok és a kivégzések aránya az Egyesült Államokban ellentétesen változott; minden teljesült halálbüntetés a rákövetkező évben 74-gyel csökkentette a gyilkosságok számát. 

Továbbá erkölcsi szempontból is helyeslik, mégpedig azért, mert hiányában a gyilkos élete az áldozatéhoz képest felértékelődhet. 

Ám, a társadalom összességét nézve, egyik legerősebb érvük, a halálbüntetés helyetti életfogytig tartó börtönbüntetés költségessége. Sőt továbbmennek; a ténylegesen élete végéig börtönre ítélt ember viselkedésére is felhívják a figyelmet, aki – mivel semmi vesztenivalója sincs – bármire képes, ezzel különös kockázatot jelentve az őrökre, rabtársaira, esetleges szökése esetén pedig lényegében mindenkire.

A ténylegesen élete végéig börtönre ítélt ember, mivel semmi vesztenivalója sincs, bármire képes, ezzel különös kockázatot jelentve az őrökre, rabtársairaForrás: Shutterstock

Az utilitaristák nem csupán gyilkosságért érzik elfogadhatónak, helyesnek a halálbüntetést. Más, különösen súlyos bűncselekmény esetén is alkalmaznák, mint például a nemi erőszak vagy a kábítószer-kereskedelem. Van azonban egy dolog, ami még őket is komolyan megosztja, ezek pedig a vallási törvények alapján kiszabott halálbüntetések.

A felháborodott tömeg a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazza
A 11 éves felsőmocsoládi kisfiú, Szita Bence kegyetlen meggyilkolásával kapcsolatban felcsaptak az indulatok az országban. Az elkövetőknek minimum ugyanolyan halált szánna, amilyet a kisfiúnak kellett elszenvednie. De megoldás a halálbüntetés? A Life.hu erről kérdezte Tarjányi Péter rendőrségi szakértőt.

A halálbüntetés ellenzői 

Az abolicionisták leggyakoribb érve, hogy emberi jogokat sért. Egyrészt a legalapvetőbb, élethez való jogot, másrészt a méltósághoz való jogot. Az ellenzők a kivégzéseket embertelennek tartják, akár a módját, akár az azt megelőző éveket, hónapokat, heteket, napokat nézzük. 

Sok esetben a villamosszék általi kivégzésekkor fájdalmas égési sérüléseket szenvednek el, injekció alkalmazásakor előfordul, hogy csupán lebénul, de még tudatánál van az elítélt, és így kell megvárnia, míg megismétlik az eljárást.

Sok esetben az injekció alkalmazásakor előfordul, hogy csupán lebénul, de még tudatánál van az elítélt, és így kell megvárnia, míg megismétlik az eljárástForrás: Shutterstock

Továbbá álláspontjuk szerint az is aggályossá teszi az alkalmazását, hogy az esetlegesen ártatlanul elítélt személynek egy kivégzés után már nem lehet ténylegesen igazságot szolgáltatni. Ezenkívül szerintük nincs valós elrettentő hatása, így hatékonysága megkérdőjelezhető.

Érdekes, hogy még a halálbüntetést ellenzők között is van, aki kivételt tenne, mégpedig népirtás vagy különös kegyetlenség esetén. 

Bibliai nézetek 

Az Ószövetségben a Tíz parancsolat „Ne ölj" tiltásának értelmezése nem olyan volt régen, mint napjainkban. A héber kifejezés ugyanis fordítható „öl" helyett „gyilkolni"-nak is. A háborús védekezés és az állam által kiszabott halálbüntetés pedig nem minősült gyilkosságnak, így nem számított Isten elleni cselekedetnek. Mózes idejében is végeztek ki embereket a mai büntetőjogban még csak nem is ismert vétkek miatt - például házasságtörés esetén halálra kövezték a feleséget.

Az Újszövetség azonban már Jézus szeretetre és megbocsátásra épülő tanításaira épül, így nem hagy kiskaput; az emberi élet kioltásának minden formáját tiltja.

Az Újszövetség az emberi élet kioltásának minden formáját tiltjaForrás: Shutterstock

 

A katolikus egyház azonban megszilárdulása és állami megerősödése után a halálbüntetés kérdésében visszanyúlt az Ótestamentumi értelmezéshez. 

Nem csupán elnézte, maga is kivégeztetett embereket. Az inkvizíciós időszakban több százezer embert ítéltek el és végeztek ki eretnekség bűnével – bár egyes kutatások szerint ez a szám jóval kevesebbre tehető.

17 éve, II János Pál pápa volt az első olyan katolikus egyházfő, aki bocsánatot kért egyháza „igazság szolgálatában" elkövetett bűneiért; mint például az inkvizíció és a keresztes hadjáratok. Ma a katolikus egyház már következetes elvet vall; minden ember élete szent, annak bárminemű kioltása bűn. Így a halálbüntetést is ellenzi. 

Halálbüntetés a világban 

A demokratikus államok meghatározó többségében alkotmányban vagy törvényben rendelkeztek a halálbüntetés eltörléséről. Ezek közül van azonban néhány, ahol rendkívüli helyzetekben – például háború idején – feloldható ez a tiltás, és alkalmazható a halálbüntetés.

Néhány országban előfordul, hogy rendkívüli helyzetekben – például háború idején – feloldható a halálbüntetés tiltásaForrás: Shutterstock

Az utóbbi években, a halálbüntetést jelenleg is alkalmazó – elsősorban ázsiai, afrikai és amerikai – államok közül a legtöbb kivégzés Iránban, Szaúd-Arábiában és Kínában történt. 

Kivégzési módok 

Több kivégzési formára, amelyeket évszázadokig alkalmaztak, már sehol sem kerül sor; ilyen a felnégyelés, kerékbetörés, máglyahalál, lefejezés. Jelenleg golyó, injekció, gázkamra, villamosszék és akasztás a kivégzések módja azokban az államokban, ahol a halálbüntetés jog szerint kiszabható.

Magyarországi helyzet

Időről időre előkerül a halálbüntetés visszaállításának kérdése. Különösen olyan szörnyű és kegyetlen bűncselekmények után, mint a móri mészárlás, vagy épp a Szita Bence- és Bándy Kata-gyilkosság. Ezek azonban igen meddő viták, mivel ellentétes az Európai Unió Alapvető Jogok Kartájával.

Az utolsó magyarországi kivégzés 1988. július 14-én volt. A 28 éves Vadász Ernőt a bíróság előre kitervelt, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, valamint nagyobb értékű lopás és okirattal való visszaélés miatt ítélte kötél általi halálra.

Az ENSZ már nem nyilatkozik erről ilyen kategorikusan. Előírja ugyan a halálbüntetés megszüntetését békeidőben, de tagállamaira bízza, hogy azt háborús, vagy "különlegesen indokolt" helyzetben is kötelezőnek ismerik-e el.

Az ENSZ előírja ugyan a halálbüntetés megszüntetését békeidőben, de tagállamaira bízza, hogy azt magukra nézve kötelezőnek ismerik-e elForrás: Shutterstock

Itthon tehát csak akkor lehetne újra bevezetni a halálbüntetést, ha alkotmánymódosításra kerülne sor, ezzel vállalva, hogy nem kívánunk tovább az Európai Unió és a közös európai jogi kultúra tagjai maradni.