1573. január 18-án Gilles Garnier-t elérte a végzete. A francia erdő remetéje, miután éhségét gyermekkel csillapította, végül hivatalosan farkasembernek lett kikiáltva, és máglyahalált halt. Kövesd velünk végig, hogy valóban egy szörnyet ítéltek-e el, vagy csupán a tömeg félelmeinek és lelkiismeretének áldozatául esett-e ez a férfi.
A farkasemberek, a 16. századi vidéki Franciaország elméjében élénken jelen voltak. Nem csupán legendák és hiedelmek formájában, akkoriban teljes mértékben hittek a létezésükben. Ezek a félelmek a téli hosszú és dermesztő éjszakákon felerősödtek, melyben erős szerepe volt a szűkös élelmiszer-készleteknek, és az ebből fakadó éhezésnek is. A farkasok ebben az időszakban gyakran merészkedtek le a kisvárosokba, falvakba, és sok esetben támadtak emberekre, főként gyerekekre.
A remete
Dole városában, a franciaországi Franche-Comte tartományban Gilles Garnier hosszú ideig élt magányosan, majd 1572-ben megházasodott. Feleségével a St. Bonnot melletti erdőben, egy elszigetelt kis házba költözött. A romantikus álom azonban igen hamar komor valósággá változott. Az eddig csak önmagáért felelős Garnier nehezen viselte, hogy egy szájjal többet kell etetnie, ráadásul nejének elvárásai, kívánságai is voltak, melyeket a vadászatból élő férfi nem igazán tudott kielégíteni. Az akkori téli hidegben a növények elfagytak, ez pedig megpecsételte az állatok sorsát is. Számuk ritkult, és sokkal kevésbé voltak aktívak, ami nem igazán kedvezett a vadászatnak. Tehát ott volt egy frusztrált férj, aki ráadásul nem tudott elegendő ételt az asztalra tenni.
Az elkeseredett Garnier – elvileg az ördög suttogásának hatására – új húsforrást talált.
Garnier tett tanúvallomása szerint, egy éjszaka, amikor vadászni indult az erdőbe, egy gonosz fantom kísértette meg. Felajánlott neki egy balzsamot, amivel megkönnyítheti a vadászatot; ha bekeni magát vele, farkassá változik. Garnier bevallotta, hogy legalább 9 gyermeket gyilkolt meg. Azt sem tagadta, hogy a 9 és 12 év közötti áldozatai többségéből evett is.
A rémálom elkezdődik
1572 októberében ölt először. Áldozata egy 10 éves kislány volt, akit egy Dole-n kívül lévő szőlősbe vonszolt be, majd ott megfojtotta. Ezután levetkőztette, nagy darabokat harapott ki a combjából és a karjából, amiket ott helyben meg is evett. Végül kimetszett egy nagyobb darab húst a lány testéből és hazavitte a feleségének. Így tudtán kívül (?) belőle is kannibált csinált.
2-3 héttel később, Garnier vadul rátámadt egy másik lányra, akit megkötözött, majd harapdálni kezdett. Nem tudta azonban befejezni, amit elkezdett, mert megzavarták. A szemtanúk állították, hogy a kislányt egy vérfarkas marcangolta. Bár a gyermek életben került haza, pár nappal később sérüléseibe belehalt. Nem sokkal ezután, novemberben egy fiút ölt meg a Dole-i farkasember. Combjából és hasából evett, majd a gyermek egyik lábszárát magával vitte. Aztán ismét egy sikertelen támadás következett, és bár a kisfiút megfojtotta, enni már nem tudott belőle, mert megzavarták. Ezután több sikeres „vadászat" következett. Utolsó áldozata egy kislány volt, akit 1573. január elején fojtott meg, a helyszínen lakmározott belőle, majd hazavitte a bal lábát.
Több, mint 50 tanú állította, hogy látták, amint Garnier vérfarkassá változik és gyerekeket öl, ezt pedig saját maga is elismerte, így nem maradt kétség az emberekben.
Garnier-t a tárgyalásán bűnösnek találták, a vádak lycanthropia és boszorkányság volt. 1573. január 18-án, máglyán elégették. Nem az inkvizíció, hanem a világi bíróság szabta ki az ítéletet. Arról, hogy felesége tudott-e feltételezett tetteiről és, hogy őt felelősségre vonták-e, nem maradt feljegyzés.
Ártatlan embert végeztek ki?
Valószínűnek tűnik, hogy Garnier kínzás hatására ismerte be a gyermekgyilkosságokat és farkasember mivoltát. Lehetséges, hogy könnyebb volt a babonás emberek számára egy „kívülállót" hibáztatni, mint szembenézni a rideg valósággal; közvetve ők tehetnek gyermekeik haláláról. Mivel egyedül engedték őket az erdőbe, vagy annak szélére, ezzel kiszolgáltatva a kicsiket az erdő vadállatainak.
Persze az is lehet, hogy Garnier kegyetlen és beteg elméjű sorozatgyilkos volt, aki kihasználta a kor hiedelmeit, hogy félelmetesebbnek állítsa be magát, és így neve hosszú ideig fennmaradhasson. A teljes igazságra már sosem derülhet fény.