Az ember legnagyobb félelme, hogy saját otthonában támadják meg. Azzal, hogy bezárjuk magunk mögött az ajtót, egyfajta intim biztonságot teremtünk, és úgy hisszük, kint hagytunk minden agressziót. Ez azonban nincs így. Elnézve ezeket a miniatűröket, melyek egytől egyig kegyetlen gyilkosságot, családon belüli véres erőszakot, öngyilkosságot ábrázolnak, több kérdést vetnek fel, mint elsőre hinnénk.

A 19 miniatűr-bűncselekménymodellt az 1940-es és 50-es években egy amerikai kriminológus, Frances Glessner Lee (1878-1962) készítette. A tényleges emberöléseken, öngyilkosságokon és véletlen halálozásokon alapuló modellek a nyomozókat segítették későbbi valódi ügyeik vizuális bizonyítékainak felismerésében. Ehhez mérten, a modellek elképesztő pontossággal és részletességgel készültek.

Fotó: Corinne Botz

Az itt látható, róluk készült fényképeket Corinne Botz fotós készítette.

Amellett, hogy több száz fotót készítettem a modellekről, éveken át tanulmányoztam Frances Glessner Lee munkásságát. Ez a hétéves projekt csúcsosodott ki ebben a kiállításban és a róla szóló könyben. Fényképeim rávilágítanak a modellek gondos részleteire, valamint a női áldozatok kiemelt szerepére. (..) Azt akarom, hogy a nézők úgy érezzék, mintha a miniatűrökben élnének – nyilatkozta Botz.

Frances Glessner Lee Chicagóban nőtt fel a Prairie Avenue-ban, amely a város legexkluzívabb környéke volt a múlt század fordulóján. Lee életpályája nem volt egyszerű, szülei ellenezték, hogy egyetemre járjon, a gazdag lányok és nők, könnyű és lényegében produktum nélküli életét próbálták rákényszeríteni.

Frances Glessner LeeForrás: Glessner House Museum, Chicago

Lee élete alkonyán kezdett el azzal foglalkozni, amely igazán érdekelte. Az 1930-as években segített létrehozni a Harvard Jogi Orvostudományi Tanszékét, valamint 1943-ban a New Hampshire-i Állami Rendőrség tiszteletbeli kapitányának nevezték ki, így ő lett az első nő, aki ilyen pozíciót kapott.

Lee úgy tartotta, hogy a törvényszéki vizsgálat célja „elítélni a bűnösöket, tisztázni az ártatlanokat, és rövid időkben megtalálni az igazságot”.  

A kriminológus úgy vélte, hogy a modelleket a lehető legnagyobb pontossággal kell megalkotni, hogy komolyan tudják venni. Épp ezért nem egyedül dolgozott. Egy ács segítségével évente mintegy három miniatűrt készített, melyek darabja 3-4000 dollárba került. Az első modell 1946-ban készült el. A diákokat – Lee javaslatára – arra tanították, hogy módszeresen tanulmányozzák a jeleneteket, méghozzá az óramutató járásával megegyező irányban, és csak ezt követően vonjanak le következtetéseket. A miniatűröket Lee az által szervezett konferenciákon a prominens nyomozóknak is bemutatta, akik 90 percet kaptak a diorámák tanulmányozására és a bemutatott bűntény elsődleges feltárására.

Fotó: Corinne Botz

A „The Nutshell Studies of Unexplained Death” modellek, melyek eredetileg 20 esetet mutattak be, arra voltak hivatottak, hogy a leendő és már állományban lévő nyomozók megfigyeljék és értékeljék a közvetett bizonyítékokat, különösen az orvosi jelentőséggel bírókat. A modellek a Baltimore-i Egészségügyi vizsgáló Hivatalban találhatók, ahol a mai napig használják őket a kriminalisztikai szemináriumokon.

Fotó: Corinne Botz