Arról, hogy egy sorozatgyilkos mögött milyen – feltételezhetően tetteit előrejelző vagy épp befolyásoló – gyermekkor áll, korábban már írtunk. Ám a következőkben arra keressük a választ, hogy az ilyen bestiális tettekre képes, nagy eséllyel szociopata vagy pszichopata ember milyen is szülőként. Gondoskodó, szadista, netán a végsőkig manipulatív? Most kiderül!
A sorozatgyilkosok négyféle módon működhetnek szülőként*:
1. Törődnek a gyermekeikkel és védik őket (gyakran önmaguktól is)
2. Közvetve vagy közvetlenül bevonják őket bűncselekményeikbe
3. Fenntartják a megtévesztésüket (azután is, hogy bűnösségükre fény derült)
4. Megölik őket
Nézzük meg az egyes típusokat példákkal kiegészítve.
1. Törődnek a családtagjaikkal és védik őket (gyakran önmaguktól is)
Amikor Izrael Keyest egy fiatal nő meggyilkolása miatt elfogták Alaszkában, a rendőrség más bűntettel is megvádolta, méghozzá egy kettős gyilkossággal. Keyes tudta, hogy előbb-utóbb rá tudják majd bizonyítani, de nem akarta, hogy évekig tartson az ügy. Részletesen bevallott mindent, de csak azzal a feltétellel, ha minél előbb megszületik az ítélet és így hamar „elfelejtik” az emberek. Tette mindezt lánya érdekében, azt akarta ugyanis, hogy normális gyerekkora legyen, melyben nem úgy néznek rá, mint egy sorozatgyilkos lányára.
Dennis „BTK” Rader is aggódott fia, valamint lánya miatt. A Wichitában gyilkoló férfi jelszava a „megkötözni, megkínozni, megölni” volt, ez pedig remekül összefoglalja, hogy milyen kegyetlenséggel végzett 10 áldozatával. Több évtized után sikerült csak elfogni, és bíróság elé tárni az ügyét. Rader tisztában volt vele, hogy ez meg fogja viselni a gyermekeit, de meg akarta akadályozni, hogy további trauma érje őket. Különös módszert használt arra, hogy érzelmileg eltávolítsa magától lányát és fiát. A tárgyaláson szociális kapcsolatoknak, gyalogoknak nevezte őket.
A brooklyni vámpírként is emlegetett Albert Fish gyerekeket molesztált és ölt meg – sőt, többet meg is evett -–, miközben hat saját csemetéjét egyedülálló szülőként példásan nevelte.
2. Közvetve vagy közvetlenül bevonják őket bűncselekményeikbe
Sante Kimes amerikai szélhámos és sorozatgyilkos volt, aki férjét, majd később fiát is belevonta kétes ügyeibe, valamint több gyilkosságba is. Férjével, Kenneth Kimesszal mexikói nőket vittek be az Államokba, és rabszolgákként dolgoztatták, megalázták őket. Lebukásuk után a férfit pénzbírságra, Sante-t viszont három éves börtönbüntetésre ítélték. Amíg a nő ült, férje fiát anyja ellen hangolta. A fiút, aki felett édesanyja születésétől kezdve uralkodott, nem volt nehéz befolyásolni. Sante szabadulása után a családi fészekben éveken át tartott az ellenségeskedés, aminek a férj halála vetett véget. Apja elvesztésével Kenny újra anyja felé fordult, aminek eredménye közel 60 bűncselekményben való részvétel lett, köztük három gyilkosság.
Joseph Kallinger a gyermekkorában átélt szörnyű szülői mintát vitte tovább saját családjába. Sőt, mondhatni tovább is fejlesztette. Ő és 13 éves fia, Michael négy családot rabolt ki, tagjaikat megkínozták, szexuálisan bántalmazták, és három embert különösen kegyetlen módon meg is öltek. Letartóztatásuk után Kallingert életfogytiglanra ítélték, a fiatal Michaelt pedig javítóintézetbe küldték. 21 éves korában szabadult, elköltözött és nevet változtatott.
3. Fenntartják a megtévesztésüket
Egy férfiról, aki 13 prostituáltat ölt meg, lánya azt állította, hogy őszintén bánta tetteit, ami miatt ő nem képes szörnyetegként tekinteni rá és továbbra is apjaként szereti. Ez az a fajta naivitás, feltétel nélküli szeretet, amit a pszichopaták előszeretettel használnak ki.
Anyának lenni különleges, semmi máshoz nem hasonlítható érzés–- az anyaságot sokan a nők legszentebb feladataként szokták aposztrofálni. Ezért is olyan nagyon megdöbbentők és érthetetlenek azok a gyilkosságok, amelyeket édesanyák követnek el saját gyermekük ellen. Olvasd tovább!
4. Megölik őket
A Green River-i gyilkos, Gary Ridgway bizonyítottan 49 nőt ölt meg. 1982-ben felvett egy fiatalasszonyt a teherautójába, miközben 7 éves fia is vele volt. A férfi egy erdős részre hajtott, majd fogta az áldozatát, távolabb vitte az autótól – hátrahagyva saját gyermekét –, majd miután megerőszakolta a nőt, megölte és otthagyta. Fiának azt állította, utasuk úgy döntött, inkább gyalog megy haza.
Két évtizeddel később Ridgway elmondta a pszichológusnak, hogy sajnálja ezt az esetet. Amikor azonban a pszichológus megkérdezte, mit tett volna, ha a fia kiszáll az autóból és meglátja őt, Ridgway először tagadta, hogy megölte volna az akkor 7 éves gyermekét, de később elismerte, hogy valószínűleg megtette volna.
*Katherine Ramsland Ph.D., a DeSales Egyetem kriminalisztikai pszichológia professzora, író