A gyermekre vágyó nők a végsőkig elmennének azért, hogy gyerekük legyen. Nem volt ez másként néhány évtizeddel korábban sem. Egy asszony jó pénzért teljesítette a gyermektelen nők kívánságát, és hogy közben ezt gyerekrablásokkal és kisdedek meggyilkolásával tudta elérni, az őt cseppet sem zavarta.

Simulékony rendszer

Történetünk az 1920-as évek Amerikájában kezdődik. Ekkoriban az örökbefogadás a ritka, ám legális jogi gyakorlat része volt. Emellett az is bevett szokásnak számított, hogy a születési anyakönyvi kivonatokat valótlan adatokkal töltötték ki: megváltoztatták a születés helyét és idejét, az adoptáló szülőket vér szerintiként nevezték meg. Tették mindezt azért, hogy úgy tűnjön, mintha a szülőknek saját gyerekük született volna. De miért volt szükség ezekre a csalásokra? Mivel nyolcvan-kilencven évvel ezelőtt még igencsak stigmatizálták azt a házaspárt, akinek nem született gyermeke, nem csoda, hogy az adoptálást igyekeztek minél diszkrétebben kezelni. A szégyenérzetet fenntartva, titkokat generálva a rendszer is asszisztált ehhez. A szociális munkások azt javasolták a szülőknek, ne árulják el gyermekeiknek, hogy örökbe fogadták őket. Így látszólag elkerülhették, hogy a gyermek kívülállónak érezze magát.

Születési anyakönyvi kivonatokat hamisítottak, hogy úgy tűnjön, a szülőknek saját gyerekük születettForrás: Shutterstock

Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk, hogy felbukkant a történelem színpadán egy pénzéhes, kegyetlen nő, aki élt a kínálkozó lehetőségekkel, és évtizedeken átívelő gyerekkereskedelembe fogott.

Ki volt Georgia Tann?

Az asszony, aki az avítt fényképek alapján egy kedves idős hölgy benyomását kelti, valójában kegyetlen bűnöző volt, aki annak köszönhette vagyonát, hogy gyerekeket adott el módosabb házaspároknak a múlt század első felében. Georgia Tann egy memphisi, örökbefogadásra specializálódott intézmény vezetőjeként hozzávetőleg 5000 gyermeket zsákmányolt ki, szakított el vér szerinti családjától és tett gyökértelenné, lelkileg nyomorékká. Harminc éven keresztül asszisztáltak neki a munkatársai, a városvezetés, egy törvényszéki bíró, sőt egyes nézetek szerint maga a maffia is.

Georgia Tann egy örökbefogadásra specializálódott intézmény vezetőjeként hozzávetőleg 5000 gyermeket zsákmányolt kiForrás: Special Collections Department/University of Memphis

Beszerzés

Tann és csapata változatos módszereket alkalmazott, amikor új „áruval” akarták frissíteni intézményük kínálatát. A vér szerinti szülőkre nyomást gyakoroltak, jogi lépésekkel zsarolták meg vagy pusztán csak becsapták őket. Amikor egy családban betegség vagy munkanélküliség ütötte fel a fejét, a szülők maguk döntöttek úgy, hogy átmenetileg árvaházban helyezik el gyermekeiket. Mire a körülményeik lehetővé tették volna, hogy újra magukhoz vegyék a gyerekeket, többeket már adoptáltak, hamis okmányokat állítottak ki nekik, így lehetetlen volt utolérni őket. A gyerekkereskedő szervezet elsősorban a szegény, egyedülálló anyákat hálózta be és győzte meg arról, hogy a gyereknek azzal tesznek jót, ha állami gondozásba adják. Amikor egy gyermek házasságon kívül fogant, a szülés után azt hazudták az anyáknak, hogy a baba meghalt, és gyorsan el kellett temetni. A valóságban viszont a csecsemő élt, virult és egy nevelőotthonban vagy új szüleinél élt. Georgia Tann elmegyógyintézetekben élő nők gyermekeire is rátette a kezét, amikor papíron gyámság alá helyeztette őket. A gyerekrablástól sem riadt vissza.

Forrás: Thinkstock
Gyerekkereskedelem – a gyerekek szemével

A gyerekről lemondó örökbefogadók internetes portálok speciális fórumain és zárt Facebook-csoportokban „hirdethették meg” a maguk vagy közvetítők nevében a gyereket, akiket nem kívántak nevelni többé – a legfiatalabb ilyen gyerek mindössze tíz hónapos volt. A gyerekeket befogadók motivációja, mint kiderült, a legtöbb esetben egyáltalán nem a jótékonyság vagy a gyermek utáni vágy volt – akadtak köztük bántalmazók, mentálisan betegek, pedofilok vagy szimplán az ellátásokra hajtók. Olvasd tovább!

Árfolyam

A '30-as években az adoptálással foglalkozó tennesse-i intézmények hivatalosan 7 dollárt számíthattak fel költségként az államon belüli örökbefogadásért. Georgia privát üzleteinek 80 százalékát New York-i és kaliforniai szülőkkel bonyolította le. 1940 és 1950 között 3000 gyereket helyeztek el csak ebben a két államban. Minden pár 700 dolláros csekket töltött ki „Georgia Tann részére”. Mississippi, Arkansas és Missouri államban még többet kértek a gyerekekért. Ott 750 dolláros árfolyamon adták őket. A díjak 80–90 százalékát Georgia maga tette zsebre. Az évek alatt így jelentős vagyonra tett szert, amit egy titkos bankszámlán tartott.

Bűnök és igazságszolgáltatás

Miután 1950-ben bejelentés érkezett arról, hogy Tann intézményében gyerekkereskedelem zajlik, Tennesse állam kormányzója nyomozást indított a gyermekotthon ellen.

Tann intézetében a gyerekeket elhanyagolták, fizikailag és szexuálisan is bántalmazták őket (Illusztráció)Forrás: Shutterstock

Tann nem csak gyerekkereskedelem és sikkasztás vétsége miatt állt bíróság elé. Intézetében a gyerekeket elhanyagolták, miközben fizikailag és szexuálisan is bántalmazták őket. A problémásabb gyerekeket gyakran leszedálták vagy egész egyszerűen halálra éheztették. Az elhunyt gyerekeket soha nem számolták. Három nappal az ítélethirdetés előtt Georgia Tann meghalt. Halálát a méhében lévő daganat okozta. Az eset felgöngyölítése mégsem bizonyult hiábavalónak: 1951-ben ugyanis megváltoztatták Tennesse adoptálási törvényeit. A névtelen áldozatoknak az elmwoodi temetőben állítottak emléket.