Egyre több a reklám a tévében, pedig egyre kevesebben nézik

15 televízió (ATV, Cool, Discovery Channel, Duna, Film+, M1, M2, Minimax, National Geographic, RTL, Spektrum, Sport1, Sport2, TV2, Viasat3) 2006–2022 közötti reklámozási gyakorlatát térképezte fel a hatóság.

A médiatörvény előírása alapján a kereskedelmi médiumokon 6–24 óra között az adásidő maximum húsz százalékát lehet reklámozásra fordítani, azonban az éjfél és reggel 6 óra közötti periódusra már nem vonatkozik semmilyen időbeli korlátozás, mi több, a televíziós vásárlás típusú hirdetések közzétételére sem alkottak időkorlátot. A reklámfilmek elsődleges célcsoportját hagyományosan a 18–59 évesek alkotják, azaz az aktív keresők, így a kutatás is erre a korcsoportra koncentrált.

Nem elhanyagolható a reklámidő mértéke a televíziókban. 2022-ben a vizsgált médiumokon a klasszikus reklámok az adásidő 13 százalékát tették ki. A legtöbb hirdetést a tematikus csatornák (18 százalék) sugározták, de nem sokkal maradtak el mögöttük az országos kereskedelmi televíziók (16 százalék) sem. Az állami fenntartású adókon sokkal kevesebb reklámot láthattunk az eltérő szabályozás miatt, ezeknél mindössze 5 százalék volt a reklámidő.

A legszembetűnőbb trend, hogy a nézettség csökkenése ellenére is nőtt a reklámozási hajlandóság, ráadásul a magyar tévénézők többsége reklámkerülő. Az elmúlt öt év átlagai alapján, az első hirdetés képernyőre kerülése azonnal egy komolyabb elkapcsolási hullámot vált ki. A legmódosabb nézők nagyjából ugyanolyan arányban morzsolódnak le, mint a legalacsonyabb vásárlóerejűek.

Kiderült az is, hogy évről évre ugyanazok a szereplők költenek a legtöbbet reklámra: gyógyhatású készítményeket, a kereskedelem- és az élelmiszerszektor termékeit és szolgáltatásait láthattuk legtöbbször.

Az elmúlt közel két évtized adatai alapján a kutatás azt állapította meg, hogy bár egyre több hirdetés került a képernyőkre, egyre kevesebben nézték meg ezeket.