350 megosztás felett jár Mégis mit kell még eltűrnünk a férfiaktól? című cikkünk, ami elsőre persze nem hangzik valami soknak, ugyanis bármely celebsegg több lájkot kaphat ennél. Ha azonban azt nézzük, hogy legalább ennyi nő érzi ma azt, hogy az urak bizony átléptek pár fontos határt, és tiszteletlenek vele szemben, akkor ez a probléma igenis létezik, és foglalkozni kell vele.

Az áldozathibáztatás országa

Persze kis hazánkban, az áldozathibáztatók Mekkájában, ahol, ha valaki olyan csinálja, akkor még a nemi erőszak is simán belefér, a nőket ért atrocitások (legyen az akárcsak verbális) ellen felszólaló valaki szinte mindig egy b*szatlan picsa, aki a kommentelői szerint nőjön már fel, és egyébként is, minek rinyál – soha nem arathat osztatlan sikert. Szerencsére ma már egy sor elmés hozzászólás senkinek sem szegi szárnyát, leginkább azért nem, mert a legnagyobb felháborodás mindig akkor érkezik, amikor a probléma velejébe találunk. 

Forrás: Dreamstime

Így történt ez legutóbb is, amikor azt firtattuk, miért is bunkóság ma a Tinderen – vagy igazából akárhol – nyitott szexkapcsolatot ígérni/kérni/ajánlani, és hogy mekkora lyukat is üt egyetlen ilyen csetüzenet a párkereső szingligeneráció kollektív tudatán. Akkor Lóci irományán keresztül vettük végig, mi is a gond a kötöttségmentes, ámde rendszeresített szexszel, és azzal, ha az egyik félnek úgymond „tér kell”. Azonban úgy tűnik, sokkal nagyobb a zavar a fejekben ezzel kapcsolatban, mint azt első nekifutásra gondoltuk. Így aztán visszalépünk egyet, és átvesszük, miért nem működhet soha egy, a férfiak által hőn áhított nyitott/laza/kötetlen kapcsolat. 

Térrel vagy anélkül?

Hogy pontosan értsük, miről is van szó, jöjjön a mi Lócink levele: „Bevallom férfiasan, hogy most nem a komoly kapcsolat szándékával regisztráltam a Tinderre, bármennyire is meglepő. Ha van kölcsönös szimpátia, és működik a kémia, akkor érezzük jól magunkat. Beszélgessünk, töltsük együtt a szabadidőnket, mindamellett, hogy megmarad a saját kis életünk, terünk. Mi a véleményed erről?” 

Egy normális nő első gondolata ilyenkor valószínűleg az, hogy ez így mind szép és jó, és köszi, hogy nem árulsz zsákbamacskát, de ez így, ebben a formában soha nem fog megvalósulni. És nem azért, mert fene nagy öntudattal rendelkezem, és mert én ennél többet érdemlek – pedig egyébként igen –, vagy mert nem erre vágyom, hanem mert kizárt, hogy valakibe, akivel kölcsönös a szimpátia, működik a kémia, jól érezzük magunkat, és ezért együtt is töltjük a szabadidőnket, nem fogok záros határidőn belül beleszeretni, és tőle többet akarni... 

Ez azért nem annyira bonyolult...

Alapjáraton ugyanis, ha ezek a dolgok megvannak köztünk, és működnek, ne adj' Isten, egyenesen csodásak, felmerül bennünk (nőkben) a kérdés, hogy miért is nem lehet mindezt rendszeresíteni, és valamilyen keretbe foglalni. Ha szimpatikusak vagyunk egymásnak, megvan a kémia meg a szikra, meg minden olyan „jóság”, ami a szexhez kell, akkor miért is kell „a csaj, akivel néha dugok” státuszban maradnom? Ha mind az ágyban, mind azon kívül jól érezzük magunkat együtt, akkor miért csak akkor érezhetlek jól, amikor te akarod/ráérsz/neked van kedved? Ha rád áldozom a szabad perceimet, ha tudunk beszélgetni és minőségi időt együtt tölteni – ahogy azt Lóci írja –, akkor mégis miért is nem vagyok elég jó ahhoz, hogy komolyabban gondold velem? 

Forrás: Dreamstime

Sajnos a női agyakban ilyen kérdések milliói cikáznak 

akkor, ha olyan férfival találják szembe magukat, aki bejön nekik, aki látszólag érdeklődést mutat, akivel lefekszenek, és akivel a szex is legalább annyira jó, hogy esélyt adjanak az ismétlésre. Akivel lehet beszélgetni, aki meghallgatja és megérti őket. Vagy aki legalább eljátssza. Aki akár az a bizonyos egy is lehetne. Az az egy, akit szívesen beengedne a saját terébe, amiben nem mellesleg már jó ideje egyedül ácsorog. Ez azért nem akkora őrültség. Vagy mégis?

Ezalatt a férfiagyban...

Nincs is nagyobb arcul csapás, mint amikor kiderül, hogy a pasi, akivel volt egy tucat jó randink, akivel egy hullámhosszon vagyunk, akire időt és energiát áldoztunk, aki alatt hétről hétre visítós orgazmusokat éltünk át, az basszus teret akar. Ahelyett, hogy megpróbálná, belevágna, kockáztatna. És persze megsérülne. Mert mint utóbb kiderült, az urak is ettől tartanak a legjobban. 

A sokat szidott Tinderben az is a jó, hogy a Lócik jönnek, mennek, és ha egy csóka végül kukába kerül, máris jön a következő hím, akiben csalódni lehet. Így esett, hogy egy magányos estén a 32 esztendős Bertalan tette fel a  nagy kérdést, hogy benne lennék-e egy ilyen kötetlen kis valamicsodában ővele. Hobbiantropológusként vágtam vissza, és kérleltem, magyarázza már el, miért nyitnak rögtön ezzel a férfiak. Az alábbi válasz érkezett: 

Jó, figyi, csak annyit akartam, hogy ha nem találsz valami komolyat, akkor érdemes lenne párszor csak úgy talizni. Én félek a csalódástól, így automatikusan úgy kezdem, hogy kötetlenül... Valaki ezt vagy elfogadja, vagy nem.” 

Kösz, de ez így nekem kevés

És el is jutottunk a társkereső fiatalok közti egyik igen lényeges szakadékig. Egy ilyen ajánlatra ugyanis a nő jó esetben nemet mond, már ha nem a dugást választja az önbecsülése helyett. Mert azért ez így, lássuk be, elég csekély, szerény, fapados. Mert mégiscsak valaki olyat keres, aki, hogy a korábbi cikkünkből idézzünk, harmincévesen azért messzebbre tekint már a saját farkánál, vagy ha mégsem, akkor valami oknál fogva mégiscsak többet lát benne egy nedves lyuknál. 

Forrás: Dreamstime

És, hogy mindezeken felül miért mondunk erre nemet? Hát azért, mert mi sem szeretnénk csalódni. Nem akarjuk, hogy újra a pofánkba vágják, hogy nem vagyunk elegek, hogy nem vagyunk elég jók, hogy nem vagyunk alkalmasak egy rendes párkapcsolatra, illetve arra, hogy szeressenek. Mert nem kívánjuk olyasvalakivel tölteni az időnket, olyannal beszélgetni, szexelni és jól érezni magunkat, akinek ez csak úgy megy, hogy megmarad a saját kis élete, tere. És miután végzett, a mi terünkből hazamegy az ő terébe. Nem akarjuk, hogy az agyunkban egy olyan fütyi blokkolja a placcot, aki ha ránk unt, szebbet/jobbat talált, újabb/még kötetlenebb szexkapcsolatot lőtt a Tinderen, egyszerűen csak ghostingoljon, mi meg kezdhessük elölről a hozzá hasonló elcseszett versenyzők castingolását. 

Elvégre kinek kell egy fapados párkapcsolat, ami gyors, olcsó, és igaz, hogy a végén mindenki elmegy, de összességében nagyobb árat kell fizetni érte?