Béremelkedés? Erre lehet számítani a munakerőpiacon a járványhelyzet után

Ahogy megjelent a koronavírus Magyarországon 2020 márciusában, a cégek tulajdonképpen a járvány terjedésének visszaszorítása érdekében hozott intézkedésekkel egy időben húzták be a kéziféket. Sokan ameddig tudták, megtartották az embereket, míg mások a pánikhelyzetben elküldték az alkalmazottaikat.

Nemes-Nagy Szilvia, a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa emlékeztetett arra, hogy a járványt megelőzően egymásra licitáltak a cégek, hogy megszerezzenek egy-egy embert, a jelöltek pedig sok esetben nem is tudták eldönteni, mennyi pénzt kérjenek, de egy évvel ezelőtt ez a jelenség átmenetileg megszűnt.

"A határozott idejű szerződéseket a vállalatok nem hosszabbították meg az alkalmazottakkal, és volt, ahol muszáj volt elküldeni bizonyos számú munkavállalót. Nyáron jobban beindult minden ágazat, és mire elértük az őszt, addigra elfogyott a piacról a jó munkaerő. A cégvezetők csak a túlélésre törekedtek, pedig valójában ilyenkor van lehetőség a minőségi cserére és a kiemelkedő szakemberek kiválasztására" – magyarázta Nemes-Nagy Szilvia, a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa

Mint mondta, tavaly közel 20 százalékkal kevesebb álláshirdetést adtak fel, melyekre átlagosan 25 százalékkal többen jelentkeztek. Érezhető volt egy olyan tendencia, hogy a legtöbb munkanélküli elkeseredetten keresett állást, és arra is beadták a jelentkezésüket, amihez valójában nem is értenek. A jelöltek minősége tehát felhígult.

Elhalasztott fogyasztás jelenik majd meg a piacon

Ami a közeljövőt illeti, Nemes-Nagy Szilvia szerint, ha valaki a járvány előtt több pénzt tudott keresni az eredeti szakmájában, mint jelenleg, akkor nem fog majd ugyanott megmaradni a nyitást követően. Hogy ez mikor lesz, az egyelőre kérdéses, de

Felhívta rá a figyelmet, hogy a szakemberek megtalálása semmivel nem lett könnyebb, mert szakképzetlen munkaerőből van több. A betöltetlen álláshelyek kb. 19 százaléka igényel most felsőfokú végzettséget, de a munkanélküliek kevesebb mint 4 százaléka keres ilyen állást.

"Megfigyelhető, hogy az álláskeresők 54 százaléka aktív, és 46 százalékuk passzív. Az utóbbi csoporthoz tartozók szívesen váltanának, de nem minden áron, és pláne nem a járvány ideje alatt, mert a biztonságot választják. Éppen ezért az esetükben nem elég egy hirdetés feladása, el kell azon gondolkodni, hogyan lehet megszólítani őket" – értékelt az ügyvezető-tulajdonos.

Kiemelte, hogy korábban a pályakezdők voltak többségben a munkanélküliek között, mostanra viszont a 30-40 éves korosztály átvette a helyüket, akiket az 50-60 évesek követnek. Az utóbbi csoport helyzete a nem túl távoli jövőben rendkívül komoly társadalmi problémát is eredményezhet.

"A járványt követően óriási elhalasztott fogyasztás jelenik majd meg. Ez azt jelenti, hogy mivel nem voltunk üdülni, síelni, nem voltunk a nagymamánál, étteremben, kávézóban hónapok óta, mindent egyszerre akar majd bepótolni a társadalom. Ebből következik, hogy

- magyarázta.

Hozzátette, hogy az év közepétől versenyezhetnek a cégek a minőségi munkaerőért vagy annak megtartásáért, amit alátámaszt az is, hogy a magyar vállalatok többsége optimista az előttünk álló évet tekintve.

Így a cégvezetők és a HR-vezetők számára az a tanácsa, hogy még most, a bérek emelkedése előtt igyekezzenek megtalálni az új kollégákat a hiányzó pozíciókra, és lecserélni azokat a munkatársakat, akiknek a teljesítményével elégedetlenek.

Ehhez a nagyon változatos képzettségű jelentkezők miatt fontos előnyre tesznek szert azok, akik képzettek a kiválasztásban, és azok a cégek, akiknél a toborzási-kiválasztási folyamat egyszerre gyors és precíz, mivel például toborzó szoftvereket, online teszteket használnak a szűrésre.