A Szabadság-szobor eredetileg Egyiptomban állt volna – 8 érdekesség a Szuezi-csatornáról

Mivel a Szuezi-csatorna egyszerre biztosít rövidebb idejű és biztonságosabb hajózást a két kontinens között, hatalmas szerepe van a világkereskedelem szempontjából. Épp ezért is gyűjtöttünk össze néhány érdekességet róla, hiszen érdemes pár perccel adózni ennek a fantasztikus, ember által alkotta víziútnak.

1. A 163 km hosszú csatorna jelenlegi legkeskenyebb részén 300 méter. 2016-ig – amikor befejeződött a Szuezi-csatorna kiszélesítése -, egyszerre csupán egyirányú hajóforgalomra volt alkalmas.

2. Már az ókorban is szükségét érezték egy ilyen jellegű hajózható útvonalnak; az i.e. 13. századból is vannak nyomai egy csatornának, amely a Nílust kötötte össze a Vörös-tengerrel.

3. A Szuezi-csatornát egy sós vizű tó, a Keserű-tó osztja ketté. Ez a természetes tó 250 négyzetkilométer területű, és jelentős szabályozó szerepet tölt be a Földközi-tengerből szabadon beáramló víz áramlása szempontjából.

4. Az építkezés 10 évig tartott, 1869 decemberében fejeződött be, és körülbelül 60 000 ember dolgozott rajta, többségük egyiptomi. A csatorna kialakítása az első években mondhatni modern rabszolgamunkával történt: a munkásokat kötelezték a munkára, és nem kaptak fizetséget; ásókkal dolgoztak, és a földet kosarakban hordták el. Ezt az embertelen munkavégeztetést a nemzetközi nyomás hatására 1864-ben beszüntették, és fizetett munkásokkal, és gőzhajtású kotró- és ásógépekkel folytatták a munkálatokat.

5. Egyiptom 8 éven keresztül szándékosan hajózhatatlanná tette a csatornát. A hatnapos háborút követően, 1967-ben aknákkal és hajókkal blokkolta a Szuezi-csatornán való átkelést. A blokádhoz összesen 15 lehorgonyzott hajtó használtak, melyeken végig legénység is tartózkodott. Őket 3 havonta cserélték. A csatornát végül 1975-ben adták át újra a kereskedelemnek.

6. Amikor Bonaparte Napóleon 1789-ben bevonult Egyiptomba, tervbe vette a Szuezi-csatorna építését. Úgy vélte ugyanis, hogy ez a francia befolyást hatalmasra duzzasztaná, ám az akkori kutatási és mérési adatok alapján ezt lehetetlen vállalkozásnak tartották.

7. A rodoszi kolosszus mintájára Frédéric-Auguste Bartholdi egy hatalmas szobor tervezésébe kezdett, melyet a Szuezi-csatorna Földközi-tengernél lévő bejáratánál képzelt el. Az ősi nőalak egy fáklyát tartott volna a kezében, amely világítótoronyként funkcionált volna. Az ötlete végül nem talált osztatlan sikerre, a szobrász ennek ellenére azonban belekezdett a munkába, amit végül kisebb módosításokkal be is fejezett. Végül az USA-nak ajándékozta művét: ez az ikonikus Szabadság-szobor.

8. Bár a legtöbben úgy tudják, hogy a Szuezi-csatornának csak pozitív hatásai voltak, Afrika lakossága ezt másként élheti meg. Az 1881-1914 között lezajló nagy afrikai gyarmatosításra ugyanis feltehetőleg nem kerülhetett volna sor – vagy nem ekkora mértékben -, ha nincs ez a víziút.

Nyitókép: Shutterstock/ Pixabay