Pesti mesék: Ki volt az az Orczy Lőrinc, akinek nevét park, tér és út is viseli?

A világ egyik legrégebbi közparkja az Orczy-kert, ami Józsefváros külső részén helyezkedik el. A mellette elhaladó utca az Orczy út nevet viseli, és egyenesen belefut az Orczy térbe, ami nemcsak az Orczy út, de a Baross utca és a Fiumei út végpontját is jelenti egyben. Mindhárom közterület neve csak simán Orczy, mindenféle keresztnév nélkül, de mindegyiknek a névadója Orczy Lőrinc egykori tábornok, főispán és költő. Ő maga személyesen az Orczy-kert történetéhez kapcsolódott, és az viselte először a nevét, a jóval később létrejövő Orczy út és tér pedig már innen örökölte az elnevezést.

A nemesi Orczy család a Somogy megyei Orci (régi helyesírással Orczy) község környékén birtokolt földeket, innen származik hát a vezetéknevük. Orczy Lőrinc azok közé a hazai főnemesek közé tartozott, akik Mária Terézia trónra lépése után kiálltak az Habsburg uralkodónő mellett az örökösödési háborúban; majd részt vett a császári sereg részeként a hétéves háborúban is. Az épp mozikban futó Hadik című filmben megörökített nevezetes hadicsíny, Berlin megsarcolása is Orczy Lőrinc részvételével zajlott, aki egyre feljebb emelkedett a Habsburg-sereg ranglétráján, és végül tábornokként fejezte be a katonai pályafutását.

A leszerelése után Orczy Lőrinc közhivatalokat töltött be, a legmagasabb ezek közül Abaúj vármegye főispáni tisztsége volt. De nem csak katonaként és politikusként alkotott maradandót, hanem irodalmárként is: cikkei, versei és levelei a legrangosabb korabeli folyóiratokban jelentek meg. A főispáni székből vonult vissza idős korában, és ezután költözött Pestre. 1784-ben vásárolta meg a mai Orczy-kert területét, ami akkoriban még jóval Pest városának határain kívül feküdt. Mezőgazdasági területek, majorságok, ligetek, nádasok, kis tavak voltak itt akkoriban, és ebből lett aztán egy óriási angolkert rengeteg faültetéssel, immár Orczy Lőrinc fia, Orczy László irányításával. A 18. század végén, akkoriban szokatlan módon a parkot megnyitották a nagyközönség számára is, ezzel pedig az Orczy-kert megelőzte a Városligetet is, ami csak néhány évtizeddel később lett a világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános városi közparkja. (Az Orczy-kert nem volt köztulajdonban, és a városon kívül feküdt, ezért nem lehetett az övé az elsőség.) Az Orczy-kert olyannyira felkapott és nevezetes kirándulóhellyé vált, hogy 1815-ben felkereste a Habsburg császár, az orosz cár és a porosz király is.

A közpark 1829-ben megszűnt, amikor a terület egy részét megvásárolták a magyar katonatisztképzés számára, majd megépült a Mária Ludovika Magyar Hadi Tanoda, aminek Pollack Mihány tervezte épülete a mai napig meghatározza a környék képét, immár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részeként. A katonai akadémia lovaspályát, gyakorlóteret építtetett itt, de a Ludovika által nem használt részeire cirkusz is költözött, az angolpark állapota pedig fokozatosan leromlott. 1891-ben a főváros végképp lemondott a terület maradékának tulajdonjogáról is, ezután a Ludovika birtokolta.

A második világháború után új korszak következett a park életében, aminek eleinte szintén részese volt a tisztképző, csak már Kossuth Lajos Katonai Akadémia néven. De emellett cipőgyár, buszgarázs és az Úttörőszövetség központja is helyet kapott a kertben, ami egy átnevezés révén ekkor már az Asztalos János Ifjúsági Park nevet viselte az 1956-ban a forradalmárokkal szembeszálló és életét vesztő honvédparancsnok nyomán. Ebben az időszakban viszont újra igazi közparkká vált a kert, sportpályák, a tó melletti szabadtéri színpad, gyerek KRESZ-pálya és mozi is működött itt. Ennek az időszaknak állított emléket a Csinibaba című film is, aminek vonatkozó jelenetei nemcsak az Orczy-kertben játszódtak a történet szerint, de ott is forgatták le őket.
https://www.youtube.com/watch?v=EgWxfULkVaw&t=16s

A park 1990 után visszakapta az Orczy-kert nevet. Az 1992-ben leégett Alfa mozi épületébe a Magyar Természettudományos Múzeum került, a Ludovika egykori vívótermében pedig megnyitott a Bárka Színház. A környék életében az utolsó fontos fejlemény 2010 után következett be, amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megkapta a kezelését: terjeszkedése közben pedig bekebelezte a környező épületeket is a Bárkától a Raoul Wallenberg szakközépiskoláig. Új épületeket húztak fel, a parkot is átalakították, ami manapság főként a NKE campusának részeként létezik, de a nagy része bárki számára látogatható.