Pesti mesék: te tudod, melyik épületről kapta a nevét a Fővám tér?

A Fővám tér ma két kerület, a Belváros és Ferencváros határán fekszik, sokáig pedig itt húzódott maga Pest városának határa is, az egykori városfal darabjai még itt-ott fellelhetőek a környéken. Nem meglepő hát, hogy sokáig nem lakóházak álltak errefelé, hanem olyan intézmények, mint a sóhivatal, és a hozzá tartozó sóraktárak. Ezért is hívták akkoriban Salzplatznak, később magyarosan Sóház térnek, vagy Só térnek. Ezt az egykori elnevezést máig őrzi a térből kiinduló Sóház utca. Ekkoriban még nem is volt akkora ez a tér, mint ma: három zegzugos utca keresztezte itt egymást, és csak akkor jött létre nagyobb szabad terület, amikor lebontották a szintén itt álló dohányraktárat.

De honnan jött akkor a Fővám név? Egy épület révén kapta meg ezt a nevet a tér a 19. század végén, ez az épület pedig ma is itt áll, csak épp már a Budapesti Corvinus Egyetem található benne. De amikor 1870 és 1874 között Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban felhúzták az épületet, akkor még más funkciót szántak neki: ide költözött át a Fővámház, ami addig a mai Kossuth téren működött. Az új, nagyobb épületre a fővárosi kereskedelem rohamos fejlődése miatt lett szükség, és azért került épp ide, mert itt kapcsolódni tudott a Duna partján a közraktárakkal és vasútvonalakkal, hisz innen délre még ipari hasznosítású terület feküdt ekkoriban.

A Fővámház neve ragadt át tehát a térre, így lett belőle Fővám tér, az ide vezető legforgalmasabb utca pedig Vámház körút. A téren sokáig piac is működött a szabad ég alatt, és egy idő után felmerült az a szándék, hogy az árusok kaphatnának egy saját épületet, ahol ellenőrzött körülmények között kínálhatnák a portékáikat. Így épült meg a Nagyvásárcsarnok, ami máig Európa legnagyobb árusításra használt fedett csarnokának számít. A Nagyvásárcsarnokkal szinte egyidőben épült meg a Ferenc József híd is (a mai Szabadság híd), ami Pest és Újbuda összekötésével végképp forgalmas csomóponttá tette a Fővám teret.

A második világháború városi harcai során a Fővámház épülete is súlyosan megsérült, a tetőszerkezete teljesen leégett, és a falak is életveszélyessé váltak. Még az is felmerült lehetőségként, hogy teljesen elbontják, de aztán 1948-tól megindult a felújítása. Ezután került ide a közgazdaságtudományi egyetem, de már nem a Fővám, hanem a Dimitrov térre, ugyanis azt a bolgár kommunista hős, Bulgária első szocialista miniszterelnöke nyomán átkeresztelték. 1949 és 1991 között így Georgi Dimitrov nevét viselte a tér, akinek mellszobra, majd egész alakos szobra is állt itt. A szobrok a rendszerváltás után átkerültek a budatétényi Szoborparkba, a Fővám tér visszakapta régi nevét. A környék életében a legutóbbi fontos fejleményt a négyes metró megépülése jelentett, az itteni megállójához kapcsolódó rendezés alakította ki a tér mai képét.