Pesti mesék: Te tudtad, honnan kapta a nevét a BAH-csomópont?

2023.09.05.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Nem a zeneszerzőről, sőt hivatalosan nincs is ilyen nevű közterület. De akkor mit rejtenek a betűi, és milyen érdekességeket tartogat a környék története?

Sokan máig azt hiszik, hogy a BAH-csomópont a zeneszerző Johann Sebastian Bachról nevezték el, vagy éppen BAK-csomópontnak hívják, nem függetlenül attól, hogy a magyar kiejtés nem annyira kedveli a 'h' végű szavakat. Épp ez is volt az egyik érve annak a kezdeményezésnek, amit még az 1980-as évek közepén született, miszerint

BAH-ból lehetne tényleg Bach a terület nevében, de ezt végül a Fővárosi Közgyűlés elutasította.

Így aztán maradt a BAH, ami nem hivatalos közterületnév, csupán az itteni tömegközlekedési megállók nevében és a köznyelvben jelenik meg, az utcatáblákon nem. De mit rejt a BAH?

Budaörsi út - Alkotás utca - Hegyalja út találkozása / BAH csomópont, felüljáró. Balra a háttérben a Csörsz utcánál a Magyar Optikai Művek (MOM) épülete. Forrás: Fortepan / Mezey András

Egy mozaikszóról van szó, aminek minden eleme egy utcát képvisel: a csomópontba torkolló Budaörsi utat, Alkotás utcát és Hegyalja utat.

A BAH-csomópont a Sas-hegy és Gellért-hegy közti völgyben fekszik, és észak-déli irányban már a történelmi időkben is fontos útvonal húzódott errefelé. Kelet-nyugati irányban azonban nem, hiszen a hegy és a folyó természetes akadályt képezett. Ez a helyzet az Erzsébet-híd megépülése, majd a Tabán házainak elbontása és a Hegyalja út létrejötte következtében változott meg. Igazán jelentőssé pedig akkor vált az itt áthaladó forgalom, amikor már az új Erzsébet-hidat és a hozzá kapcsolódó felüljárókat is átadták 1964-ben, majd a következő években elkészültek az M7-es és M1-es autópályák városba vezető szakaszai is, a Hegyalja utcát, valamint az Alkotás és Villányi utakat pedig kiszélesítették.

Így kialakult egy nagyon forgalmas közlekedési csomópont Budán, ami a korabeli várostervezési szándék szerint még a sztrádák autóit is a belvároson vezette át. Ekkor épült ki a BAH-csomópont a mai formájában, és a közfigyelemmel kísért építkezés közben ragadt rajta nem hivatalosan a BAH név is.

A csomópont rendezésére már 1971-ben kiírták a pályázatot, de csak 1974-ben láttak neki a munkálatoknak, ami eleinte főként bontást jelentett: 73 lakás, 3 üzlet, 1 óvoda, 1 vámház és jó néhány raktár esett áldozatául az átalakításnak. Az építkezés végül 1976-ban, a felüljáró átadásával fejeződött be.

BAH csomópont a felüljáró építésekor Forrás: Fortepan / FŐMTERV

A környék életében fontos eseményt jelentett még az 1980-as évek közepén a Novotel és a Budapesti Kongresszusi Központ megépítése, és hozzá kapcsolódóan a Gesztenyés-kert kialakítása. Egykor Buda legnagyobb sírkertje, a Németvölgyi temető feküdt ezen a területen, amit a 20. század elején zártak be, majd számoltak fel. Ide épült meg a francia Novotel szállodalánc első hazai képviselője, mellé pedig Finta József tervei alapján a korszak csúcsberuházásának számító Kongresszusi Központ.

A Novotel és a BAH-csomópont között kialakított park a gesztenyefasoráról kapta a nevét, az egyik sarkában pedig ott áll a MOM Kulturális Központ is, melynek neve ugyancsak érdekességeket rejt. A MOM szintén mozaikszó, a Magyar Optikai Művek rövidítése. Ennek az egykor világszerte ismert, ma már nem létező iparvállalatnak volt a művelődési háza a mostani kulturális központ. Ezzel pedig azt is elárultuk, honnan kapta a nevét a környék történetének legutóbbi jelentős változását hozó MOM Park bevásárlóközpont, ami 2001-ben foglalta el a helyét a BAH-csomópont egyik sarkán.

A Pesti mesék című cikksorozatunk korábbi részeit itt olvashatod!