Pesti mesék: a rejtélyes nevű tér, aminek helyén egykor falu állt

A Bakáts tér környéke, azaz Ferencváros belső része a történelem nagy részében kívül esett Pest városának falain. Olyannyira, hogy különálló település létezett errefelé Pesterzsébetfalva, illetve Szentfalva néven. Ez a falu a török pusztítás áldozata lett, ahogyan abban a bizonyos 150 évben maga Pest és Buda is komoly népességfogyáson esett át. A falu helyére pusztaság került, majd szántóföldek, és csak a 18. századtól kezdve indult el a benépesülése.

A frissen létrejött Ferencváros egyik legfontosabb közlekedési ütőere a Soroksár felé vezet útvonal volt. Igen, ez az, amit ma is Soroksári útként ismerünk, illetve nem csak az: ha meghosszabítjuk a városközpont felé a nyomvonalát, akkor a Ráday utcában folytatódik – a 18. században még egybetartozott a kettő, Soroksári utca néven. Ezen utca mellett feküdt Fellner János bognármester telke, amelyet 1776-ban vásárolt meg, és amire a mai Bakáts tér épült. Fellner János a végrendeletében Ferencvárosra hagyta a telkét azzal a feltétellel, hogy templomot építenek rá. Ez a templom 1822-ben készült el, és a ferences rend kapta meg a plébánia működtetésének feladatával együtt. Az 1838-as nagy árvíz viszont olyan károkat okozott a régi templom szerkezetében, hogy idővel életveszélyessé vált, és le kellett bontani.

Mint látható, a templomok mindig is fontos szerepet játszottak a tér életében, így hát nem véletlen az sem, hogy korábban Kirchen Platz néven szerepelt a pesti dokumentumokban, majd 1848-ban megkapta ennek a magyar változatát, és Egyház tér lett a neve (de bizonyos forrásokban Templom térként is emlegették, akkoriban még sokkal képlékenyebbek voltak a közterületek elnevezései). 1872-ben Nádor tér lett belőle, de csak két rövid évig, mert 1874 óta a Bakáts tér nevet viseli.

A magyar történelem egy közismert alakja, akit azonban nem ezen a néven szoktunk emlegetni: Bakócz Tamás bíboros, a 16. század egyik legfontosabb magyar államférfija, aki még a pápai címre is esélyesnek számított egy időben. A Bakócz név ugyanis Bakács és Bakáts formában is előfordult sokáig a források között (akkoriban a családnevek helyesírása is sokkal képlékenyebb volt), és hiába tisztázták aztán a történészek, hogy a Bakócz az eredeti a bíboros esetében, a 19. századi ferencvárosi tisztségviselők mégis valamiért a Bakáts mellett döntöttek a tér névadásakor.

A 19. század végére a Bakáts tér Ferencváros egyik legfontosabb központjává, amolyan főterévé vált. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a ferencvárosi identitásban oly fontos szerepet játszó sportklub, az FTC is a tér északi oldalán álló épületben, a Polgári Kör 1899. május 3-i ülésén alakult meg. De itt működött a Bakáts téri Kórház is, amiből később az Országos Onkológiai Intézet lett.

A Bakáts teret épületeit érték ugyan károk a második világháború és az 1956-os forradalom során is, de olyan súlyosak szerencsére nem, hogy ne lehetett volna helyreállítani a házakat. Ezért aztán a tér máig egységes képet mutat építészetileg, a forgalmas Nagykörút és Ráday utca mellett egy kis békebeli szigetet képezve. Ezt a tulajdonságát a filmesek is többször kihasználták, például Tímár Péter 6:3 című történelmi szatírájának jó néhány jelenete játszódik itt.

A Pesti mesék sorozatunk korábbi cikkeit itt olvashatod.