Pesti mesék: marhavásárok helyén lett szakrális központ a főváros egyik legszebb tere

2023.12.06.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A történetére és a nevére két Erzsébet, egy szent és egy királynő is nagy hatással volt. Ma négy egyház is jelen van itt az épületeivel, és még Angelina Jolie is forgatott itt. Pesti mesék cikksorozatunk újabb részében a Rózsák terére látogatunk.

Ma már Budapest központi részének számít az a környék, ahol a Rózsák tere található: Erzsébetvárosban, alig néhány száz méterre a Nagykörúttól. De a történelem évszázadainak nagy részében errefelé nem hogy belvárosi környék, hanem házak sem voltak találhatók.

A homokos pusztaságba csak a pesti városfal Hatvani kapujától kiinduló kerepesi országút vitt életet

– annak a bizonyos Hatvani kapunak a helyén ma az Astoria található, a kerepesi országútból pedig a Rákóczi út és a Kerepesi út lett. Az egykori országutak mentén, a városhoz közel tartották meg a mindenféle vásárokat és piacokat, így például

a mai Rózsák tere helyén marhákat lehetett rendszeresen adni és venni.

Erről is kapta az első nevét a terület: németesen Viehmarkt-nak, magyarosan Baromvásár térnek hívták.

Pestnek ez a része csak a 18. században kezdett el beépülni, de a mai Rózsák tere körüli területeket például csak az 1870-es években kezdték el kiparcellázni.

Akkor még annyira a város szélének számított ez a környék, hogy ezek a parcellák sem számítottak értékesnek,

nem véletlenül adományozták azokat szociális és egyházi célokra. Szegényház és árvaház is épült itt, 1881-ben pedig a tér északi oldalán az első erzsébetvárosi plébániatemplom is. A tér pedig új nevet kapott: 1878-tól Szegényház térnek hívták az itt álló intézmény nyomán.

Rózsák tere (Szegényház tér) 1., Protestáns árvaház (ma Evangélikus Középiskolai Kollégium) épülete Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Maga Erzsébetváros, mint kerület és önálló városrész 1881-ben született meg, amikor kivált Terézvárosból, és 1882-től hívják így,

amikor a kerületi polgári kör kezdeményezésére Ferenc József uralkodó feleségének nevét vette fel. Híres Erzsébetből viszont nem Sisi az egyetlen a magyar történelemben, hiszen ott van Árpád-házi Szent Erzsébet is, akinek a kultuszáról nem feledkeztek meg a friss Erzsébetváros elöljárói sem. Így aztán 1889-ben Gerlóczy Károly alpolgármester vezetésével templomépítő bizottság alakult, ami pályázatot írt ki, a beérkező munkák közül pedig Steindl Imre tervét fogadták el.

1901-re készült el a tér közepén álló, annak képét uraló Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom, ami nem csak azért lett neogót stílusú, mert ez a korban divatosnak számított.

Rózsák tere, Árpád-házi Szent Erzsébet-templom Forrás: Fortepan / Kármentő Éva

Hanem azért is, mert Steindl Imre megidézte vele a németországi Marburg városában található Elisabethkirche alakját és stílusát, mely templomot Szent Erzsébet sírja fölé építettek a 13. században. Steindl Imre másik híres alkotása az Országház, a két építkezés nagyrészt egy időben, ugyanazoknak a mestereknek (többek között a színes üvegablakokat alkotó Róth Miksa és a frissen feltalált pirogránit burkolatért szállító Zsolnay Vilmos) bevonásával zajlott, a templomot szokás is az Országház „szakrális párjának" tartani.

A Rózsák tere név azonban még csak jóval később, 1932-ben született meg, amikor Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján szobrot állítottak fel róla a tér közepén.

Rajta természetesen rózsákkal, hiszen Szent Erzsébetnek ez az attribútuma, amivel ábrázolni szokták, utalva a csodára a legendájában, amikor a szegényeknek vitt alamizsna a tiltó ellenőrzéskor rózsává változott a kötényében. Ezért találkozhatunk oly sokszor a rózsa motívumával a templom belső tereiben is, és az sem véletlen, hogy a templom előtti virágágyások épp rózsával vannak mindig tele. (Valamint az sem véletlen, hogy Angelina Jolie az általa rendezett, A vér és méz földjén című filmjének egy részét épp itt forgatta, felhasználva a tér ikonográfiáját is.)

A Rózsák tere mai érdekessége az, hogy négy különböző egyház is jelen van itt az épületeivel.

A közepén álló templom a katolikusoké, az északi oldalán található egykori plébániatemplomot pedig a görögkatolikus egyház kapta meg, miután megépült Steindl Imre alkotása. Az egykori árvaházban ma a Magyarországi Evangélikus Egyház kollégiuma üzemel.

A tér és a Huszár utca sarkán található egyedi stílusú épületnek pedig külön regényes története van:

zongoragyártó üzem, izzó- és cipőgyár is működött ezen a telken, majd a Dreher család tulajdonába került, akik sörgyári elosztópontot alakítottak itt ki, saját kocsiállásokkal, istállókkal, és természetesen saját sörözővel. Később aztán már csak sörraktárként használták, és a leromlott állapotú épületet a rendszerváltás után vásárolta meg a Gyémánt út Buddhista Közösség, akik Európa legnagyobb világi buddhista központját alakították itt ki.