A gyerekek már egészen kicsi koruktól kezdve figyelik a szülői mintát – így ha a pénzről felelősen gondolkodunk, ők is könnyebben elsajátítják a helyes attitűdöket. A pénz kezelése nemcsak matematikai vagy gazdasági ismeret kérdése, hanem hozzáállás, értékrend és önkontroll is kell hozzá. Ezért is fontos, hogy ne csak beszéljünk a pénzügyekről, hanem bevonjuk a gyereket a tanulási folyamatba is. A kérdés: hogyan?

Forrás: Shutterstock
A zsebpénz előnyei
- Gyakorlati tanulás: a zsebpénz lehetőséget ad arra, hogy a gyerek saját bőrén tapasztalja meg a döntései következményeit. Ha például mindent elkölti egy nap alatt, megismeri, mit jelent az, ha nincs és tanulja a türelmet is.
- Önállóság és felelősség: a saját pénz kezelése önállóságot ad, és segít felelősséget vállalni azért, ami az övé. A gyerek maga döntheti el, mire költi a pénzét, így fejlődik a döntéshozatali képessége is.
- A takarékoskodás elsajátítása: ha valamit nagyon szeretne – például egy új játékot –, de nincs elég pénze hozzá, megtanulhat félretenni. Ez segíti a hosszabb távú célok kitűzését és annak az elérésére való törekvést is.
- A pénz értékének megértése: gyerekek gyakran csak akkor értik meg a pénz valódi értékét, amikor saját maguk is dolgoznak „érte”, akár házimunkával vagy pluszfeladatok elvégzésével.
A zsebpénz hátrányai
- Rosszul kialakított szokások: ha nincs jól meghatározva, miért és milyen feltételekkel kap a gyerek pénzt, könnyen kialakulhat a „jár nekem” szemlélet, amely a későbbi, felnőtt életben problémákhoz vezethet.
- Külső nyomás: a zsebpénz mértéke könnyen válhat státuszszimbólummá, különösen az iskolai közegben. A gyerekek összehasonlíthatják egymás anyagi helyzetét, ami szorongáshoz, szégyenérzethez vezethet.
- A pénz mint jutalom vagy büntetés: ha a pénzt kizárólag jutalomként vagy büntetésként használjuk, azzal torzíthatjuk a gyerek értékrendjét, és a pénz túlzott jelentőséget kaphat az életében.
Mikor és hogyan érdemes zsebpénzt adni?
- Korhoz igazodva: már az óvodás korban elkezdhető egy nagyon alap szintű „zsebpénzjáték”, de valódi zsebpénzt általában 6-7 éves kortól érdemes adni.
- Rendszeresség: a kiszámíthatóság kulcsfontosságú. A heti vagy havi rendszeresség segít a tervezésben.
- Az összeg meghatározása: fontos, hogy az összeg legyen reális, igazodjon a család anyagi lehetőségeihez, és ne fedezzen minden vágyat – így a gyerek megtanulhat prioritásokat felállítani.
- A szabad felhasználás lehetősége: fontos, hogy a gyerek érezze, ez az ő pénze. A szülő irányíthatja, tanácsot adhat, de ne tiltsa meg az önálló döntéseket, még ha azok hibásak is. A gyerekek – ahogy a felnőttek is – a rossz döntésekből is tanulnak.
Mit taníthatunk még a zsebpénzen keresztül?
- Költségvetés készítése: mutassuk meg, hogyan lehet tervezni, akár közösen is készíthettek egy kis költségvetést.
- Adakozás: megtaníthatjuk, hogy a pénz nemcsak fogyasztásra, hanem mások segítésére is szolgálhat.
- A munka és pénz kapcsolata: ha a gyerek pluszfeladatokat vállal, elmagyarázhatjuk, hogyan működik a munka világában a teljesítmény és a jutalom kapcsolata.
Hirdetés
A szülők számára a gyermekeik biztonsága és jövője a legfontosabb érték. A világ folyamatosan változik, minden nap egy új élmény, új felfedezés a gyerekekkel. Az örömteli pillanatok feledtetik az aggodalmakat, a félelmeket, de mi lenne, ha egy váratlan esemény, baleset vagy betegség történne… Vajon akkor is meg tudod valósítani jövőbeni céljaidat, gyermeked álmait? A Generali Gyermekjövő célnak is megfelelő személybiztosítások igény szerint alakíthatók.