Ezek a legszebb magyar szerelmes filmek

2017.04.05. 19:25

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjjal kitüntetett különleges szerelmes filmje, a Testről és lélekről jelenleg is fut a hazai mozikban - és kiváló apropót szolgáltatott számunkra ahhoz, hogy listára gyűjtsük a neves elődeit, azaz a legfontosabbnak tartott és kedvenc hazai romantikus mozijainkat.

Halálos tavasz (1939)

A magyar film két világháború közötti korszakának a vígjátékok mellett a másik jellegzetes műfaja a szerelmi melodráma volt, ennek első számú sztárja pedig a búgó hangú femme fatale, Karády Katalin. Nem csoda hát, hogy hatalmas eseménynek számított, amikor az első számú férfisztárral, Jávor Pállal szerepelt egy filmben, amiben ráadásul még vetkőzős jelenet is helyet kapott! A film férfi hősének választania kell a békés boldogságot, illetve a szeszélyes szenvedélyt kínáló két nő közül, az ilyesmi meg ugye sosem szokott jól végződni. A pillanatok alatt kultuszfilmmé váló Halálos tavasz egy korszakot is lezárt: a második világháború előestéjén készült, és a világégés után már nagyon másféle viszonyok köszöntöttek a magyar filmre.

Körhinta (1955)

Ahogyan a Testről és lélekről, úgy a Körhinta is a magyar film egyik nagy nemzetközi sikere volt, csak épp az ötvenes években és Cannes-ban. Nem véletlenül: Fábri Zoltán remekműve máig a legfontosabb magyar filmek egyike, számos jelenete pedig (mint például az egymásra rímelő forgás a körhintán, majd később csárdás közben a lakodalomban) vitán felül az örök klasszikus kategória. Nem is beszélve az olyan mondatokról, mint az „Én nem tudok nélküled, csak meghalni", amit Soós Imre olyan szenvedéllyel és olyan tekintet kíséretében képes elmondani a tizenéves Törőcsik Marinak, hogy az ember egyből kétség nélkül elkezd hinni az örök szerelemben.

Szerelmesfilm (1970)

Aki Halász Juditot csak énekesnőként ismeri, az már csak azért is nézze meg a Szerelmesfilmet, hogy lássa: mennyire tehetséges volt ifjú színésznőnek is. De azért is, mert egy különleges és kiváló filmről van szó, Szabó István életművének korai darabjáról, még a francia újhullám erős hatása alatt, de azt egyedi és hazai ízekkel keverve. A szerelmespár másik felét Bálint András játszotta, ő utazik a filmben az '56-ban emigrált volt szerelméhez Franciaországba emlékképek és fantáziák közepette.

Szerelem (1971)

A magyar mozi legendás, hetvenes évek eleji virágkorában készült el Makk Károly cannes-i díjnyertes, Déry Tibor novellái nyomán íródott filmje, a Szerelem — amelyet sokan minden idők legjobb magyar filmjének tartanak. Két nő élete fonódik össze a történetben, akik mindketten ugyanazt a férfit várják: a politikai okokból (vélhetően '56 után) bebörtönzött János felesége és anyja egymást támogatja lelkileg, akár a kegyes hazugságot is bevetve, miközben az ágyban fekvő idős asszony zseniálisan megjelenített emlékeiben felvillannak a családtörténet régi képei is. Törőcsik Mari, Darvas Lili és Darvas Iván alakításai teszik még inkább felejthetetlenné ezt a filmet, amely igazi szívfacsaró befejezéssel zárul.

Szerelem első vérig (1985)

A nyolcvanas évek legnépszerűbb magyar szerelmes filmjében minden megvolt, ami a kultuszhoz kell: tiltott szerelem, kamaszos világfájdalom, fülbemászó zenék, ismert zenész- és tinisztárok. Beri Ary neve fogalommá lett, a filmhez pedig két folytatás is készült aztán, sajnos sokkal haloványabb végeredménnyel.

Csak szex és más semmi (2005)

A hollywoodi romantikus vígjátékok rendkívül népszerűen nálunk is, és többször próbálták meg a receptjüket hazai viszonyokra adaptálni az idők során, a legtöbbször kudarcosan. Ez a szellemes és szórakoztató film viszont sikerrel vette a kihívást, és persze egyáltalán nem csak a szex körül forgott a története, sőt épp ellenkezőleg: a kétségbeesett színházi dramaturgnő és a nőcsábász színész szerelmi sztorija igencsak dúskált az érzelmekben. Még szerenádoztak is benne:

 Testről és lélekről (2017)  

Enyedi Ildikó 18 évnyi alkotói szünet után jelentkezett új rendezéssel, és egy csendes, érzékeny, lírai szerelmi történettel rögtön el is nyerte a rangos berlini filmfesztivál fődíját. Filmjének két főhőse egy vágóhídon dolgozva ismeri meg egymást, legalábbis ami a hétköznapi életet illeti: álmukban, szarvasokként ugyanis már jó ismerősei egymásnak. A két, hátrányos helyzetű figura (egyiküknek a teste, a másiknak a pszichéje állít akadályokat) pedig fokozatosan, apró lépésekkel kerül aztán közel egymáshoz ebben a kiállításában is rendkívül szép filmben.

 

filmmoziszerelem