A Krüger Nemzeti Park egyik zsúfolt piknikparkjában ülök éppen, elmerülten bámulom, ahogy az éjszakai vadászatról hazatérő denevérek fenn csüngenek a kávézó fagerendái közt, amikor két, katonai ruhába öltözött csinos fekete nő engedélyt kér, hogy leülhessen az utolsó szabadon maradt asztalhoz, az enyémhez. Rádióvevőiket és hullámos szélű vászonkalapjaikat az asztalra rakják, barátságosan biccentenek, majd a kávéjukba kortyolnak.

A csak helyi fiatal nőkből álló csoportot, a Fekete Mambákat Craig Spencer, a Krüger parkhoz tartozó Nyugat-Olifants régió ökológusa és a Balule természetvédelmi magánpark főgondnoka hívta életre azzal a nem titkolt szándékkal, hogy így vonja be a területet fenyegető orvvadászok elleni küzdelembe a környéken élő elszegényedett fekete lakosságot. A magánpark tudósainak és vezetőinek az évek során ugyanis egy csapat őrt alkalmazva szó szerint fel kellett venniük a harcot az illegális vadászokkal szemben: nemcsak az értékes orrszarvúk, de az oroszlánok, zsiráfok, elefántok és gepárdok megmentésének érdekében is. 

Fekete Mambák akcióbanForrás: Julia Gunther
Jövedelmező üzlet
Az illegális vadászat és adásvétel az egyik legjövedelmezőbb formája a szervezett bűnözésnek a drog- és emberkereskedelem mellett, mintegy évi 23 milliárd dollárt termel évente. Ehhez szorosan kapcsolódik még a dollármilliárdokat hozó esőerdők kivágása is, ami 32 375 hektár területet érint naponta, elpusztítva így 135 növény- és állatfajt minden 24 órában.

Afrikában az utóbbi 40 évben sikerült az afrikai rinocéroszok 95 százalékát kiirtani, az elefántok létszámát pedig az évi 30 ezer példány kilövésével az eredeti 3-5 millióról 470 ezerre csökkenteni. Ennek oka pedig nem más, mint az ázsiai, leginkább kínai és vietnami igények kielégítése. A keleti kultúrákban ugyanis az orrszarvú tülkének varázslatos gyógyító és potencianövelő erőt tulajdonítanak. Ráadásul mára a feltörekvő, újgazdag rétegeknél státuszszimbólum lett a porított orrszarvútülökből készült ital, amit partikon másnaposság ellen használnak.

Bár a szarv pontosan ugyanabból az anyagból áll, mint az ember levágott körme, a feketepiacon az ára a kilónkénti 9 millió forintot is eléri, így egyetlen elejtett rinocérosz szarva átlagosan 50-60 millió forintot ér, többet, mint az arany vagy a kábítószer.

Nők az orvvadászok ellenForrás: Julia Gunther

Az orrszarvútülkök mellett a másik legkeresettebb árucikk még az elefántagyar, tigriscsont, bőr, karom, amelyeket dísztárgyakként értékesítenek. Ezekből a tendenciákból is jól látszik, hogy az ellenőrzött vadászat elenyésző probléma az illegális mészárlások mellett. Az orvvadászok ugyanis helikopterekkel, éjjellátó felszereléssel, csúcstechnológiás fegyverekkel vannak ellátva, és a bevételből bőven futja a nemzeti parkok őrségének, sokszor a vámosoknak vagy diplomatáknak a lefizetésére is, de nem riadnak vissza a gyilkosságtól sem.

Egy kezdetleges megoldás
Míg 2007-ben mindössze 13 orrszarvút ejtettek el itt, a Dél-afrikai Köztársaságban, mára ez a szám a több tízszeresére nőtt. Sok afrikai ország ezért a tülkök levágása mellett döntött, ami nem jár semmilyen fájdalommal. A beavatkozás kb. 15 percig tart, utána az állat magához tér, és futhat vissza a bokrok közé. Az ily módon levágott szarvakat megszámozzák, és egy szigorúan őrzött raktárba szállítják. Sajnos azonban ez a megelőzési módszer nemcsak igen drága, de a tülök állandó újranövése miatt folyamatosan megismétlendő.
Értékes tülkökForrás: Dreamstime

A Spencerhez hasonló aktivisták így belátták, hogy a fegyverek használata és a szarvak eltávolítása mellett más eszközökkel is fel kell lépni a támadók ellen: felvilágosító programokat kell szervezni, és a helyieket be kell vonni, érdekeltté kell tenni az illegális vadászat elleni küzdelemben, hogy ezzel hidalják át azt a hatalmas gazdasági és kulturális szakadékot, ami a gazdag magánparkok és az azokat körbevevő elszegényedett lakosság között húzódik. A Krügerben való sorozatos letartóztatások ugyanis azt mutatják, hogy a bűnözők nemcsak a szomszédos országokból, de sokszor azokból a helyiekből is kikerülnek, akiknek kevés más megélhetési lehetőségük van. Bár általában a profit igen csekély része jut az orvvadásznak, a méregdrága fegyverek nagy hányadát a megrendelők biztosítják, de mivel lebukás esetén jóval kisebb büntetési tétellel szembesülnek az elkövetők, mint más bűnözési terület (például drogcsempészet) esetén, a kis kockázat, nagy profit kombináció vonzóvá teszi az illegális tevékenységet.

Ugyanakkor az sem segít a probléma felszámolásában, hogy miközben az engedéllyel rendelkező vadászok átlag 16 millió forintnak megfelelő összeget fizetnek ki egy oroszlán kilövéséért, ebből a 10 tagú fekete család mindössze 1-3 dollárt (280-840 forintot) kap meg egy évre azért, hogy engedjék a földjükön való vadászatot.

A Fekete Mambák úgynevezett lehallgatási pontokat hoztak létre a parkban, amiken keresztül szemmel követik a beérkezett járműveket, az esetleges lövéseket, mindent, ami gyanúsForrás: Julia Gunther

Leitah, aki két éve tagja a 26 főt számláló Fekete Mambáknak, büszkén mesél a munkájáról, míg megisszuk a kávénkat a piknikezőben. „Mindegyikünk szenvedélyesen szereti a parkot és a benne élő állatokat, hisz mi itt nőttünk fel. Azért jelentkeztem a csapatba, hogy együtt védjük meg a természeti örökségünket, mindannyian arra törekszünk, hogy a gyermekeink és unokáink ugyanúgy lássák a vadont, ahogy azt mi magunk is tehettük.

A fekete mamba gyors, halálosan mérgező és igen agresszív kígyó, ha sarokba szorítják. Mi is így viselkedünk, ha meg kell védenünk a területünket és az állatainkat.

Persze kezdetben sokaknak nem tetszett a munkánk, a férfiak a falvakban folyton azzal hecceltek minket, hogy ugyan nő létünkre mit tudunk mi ott a bokorban tenni az orrvadászok ellen, mire jó ez a hősködés, de egyikünk sem foglalkozott ezekkel a megjegyzésekkel. Amikor én jelentkeztem a csapatba, csupán két követelmény volt, amit szigorúan vettek: az egyik az angol nyelv tökéletes ismerete, a másik pedig a 12. osztály sikeres elvégzése.”

A Fekete Mambák 29 fegyveres őrrel dolgoznak együtt a terepenForrás: Julia Gunther

Miután engem is kiválasztottak - csatlakozik a beszélgetésbe Qolile, a másik 26 éves lány is - Spancer és kollégái mindannyiunkat különleges kiképzésben részesítettek. A legfontosabbak közé tartozott az önvédelmi technikák elsajátítása, az elsősegélynyújtás begyakorlása, a rádió kezelése, az állatok beazonosítása és megfigyelése, nyomolvasás és a házkutatás is. Azt pedig, ha valaki kémként próbál beszivárogni közénk, hogy pontos információkat szerezzen a vadak számáról és pontos helyükről, könnyen kiszűrjük.

Csapatunk állandó hazugságvizsgálatnak van kitéve.”

Mennyire veszélyes a munkátok?” – kérdezem őket. Néhány szafarizó már visszaült az autójába, hogy tovább folytassa útját. A denevérek még mindig a fejünk fölött csüngenek, tágra nyitott szemmel figyelik a mozgolódást. „Egyáltalán nem vagyunk a tűzvonalban” – felelik a lányok szinte egyszerre. „A mi feladatunk a megelőzés, a gyanús tevékenységek korai felismerése, ezért mindennap többször is járőrözünk a kerítéseknél, illetve a belső területeken. Nappal ezek az ellenőrzések gyalogosan történnek, míg az éjszakai őrjáratokat járművön tesszük meg. Ilyenkor felszedjük az orvvadászok által lerakott csapdákat és hurkokat, felkutatjuk a magukra hagyott táborokat és az úgynevezett vadhúskonyhákat. Ez utóbbi helyen nyúzzák meg, zsigerelik ki és darabolják fel azokat a szerencsétlenül járt állatokat, amelyeket elejtettek. Később az így nyert húst az egyszerűbb kezelhetőség érdekében felakasztva kiszárítják, majd a terepjárókon elrejtve kicsempészik a parkból.

Éjjeli őrhelyForrás: Julia Gunther

Bár az illegális vadászoknak leginkább zebrákra, zsiráfokra, antilopokra fáj a foguk, ettől függetlenül bármi a csapdába kerülhet, találtunk már gepárdot, sakált, elefántot, és oroszlánt is. A parkban 29 fegyveres őr dolgozik velünk együtt, így ha betörést észlelünk, azonnal értesítjük az egységeiket, innentől kezdve ők követik a nyomokat.

Mi, mambák megfigyelési és lehallgatási pontokat hoztunk létre a területen, amiken keresztül szemmel tarthatjuk a beérkezett járműveket, hallhatjuk az esetleges lövéseket, észre tudunk venni mindent ami, gyanús. Csak a minap sikerült fényes nappal öt orvvadászt letartóztatnunk az egyik véletlenszerű ellenőrzés során, még mielőtt megölhették volna a területen élő nőstény orrszarvút.”

Leitah-ra és a többi 26 Mambára hősként néznek a fiatal lányok a helyi közösségekben, ugyanabban a közösségben, ahonnan maguk az orvvadászok is jönnek. Bármilyen meglepő, a fegyvertelenül járőröző nők munkájának eredményeként a számok azt sugallják, hogy erőfeszítésük igencsak gyümölcsöző. Az orvvadászat 90 százalékkal csökkent az elmúlt 10 hónapban, ugyanis a park egyetlen orrszarvút sem vesztett el, míg a szomszédos területeken sajnos 23-at is elejtettek.

Helyi hősnőkForrás: Julia Gunther
Balogh BoglárkaForrás: Balogh Boglárka
A szerzőről
Balogh Boglárka 34 éves újságíró, hét éve járja Indiát, Indonéziát, Afrikát és Latin-Amerikát, írásaiban többnyire női, emberi jogi és állatvédelmi témákat dolgoz fel, az indiai becsületgyilkosságokról pedig dokumentumregénye jelent meg.

A Fekete Mamba tagjai alig isszák meg a kávéjukat, máris hívást kapnak a rádiótelefonjukon. A természetvédelmi terület keleti részén betörést észleltek, azonnal indulniuk kell. Búcsúzóul Leitah felém fordul, és elszántan azt mondja: „Te el tudnál képzelni egy olyan világot, ahol a gyermekeidnek el kell magyaráznod, hogy milyen is volt az elefánt vagy az orrszarvú? Hogy néztek ki a gorillák Ugandában, a tigrisek Szibériában vagy az orángutánok Borneón? Látod magad előtt Afrika szavannáit oroszlánok nélkül? Ha mindannyian együtt lépünk fel az illegális vadászat ellen, meg tudjuk nyerni ezt az egyelőre kilátástalannak tűnő harcot. Az embereknek meg kell nyitniuk a szívüket, és be kell látniuk, a pénz nem lehet fontosabb a természet jövőjénél, a gyermekeink jövőjénél.”