1913. február 17-én meggyilkoltak egy gyereket a mai Fővám térhez közel. A gyilkos elvágta a nyakát és kirabolta a lakást. Amikor kiderült ki tette, a tömeg puszta kézzel akart végezni vele, de a nyomozók megmentették a lincselőktől és bíróság elé állították. Mindenki arra számított, hogy felakasztják. A 100 évvel ezelőtti hírekben olvasható kiemelt ügy, a Richter Anna-gyilkosság az egész országot megrázta.

A süket öregasszony benézett a Czuczor utcai ház földszinti lakásának ajtaján, amit nyitva talált. Olyasmit látott, amire nem számított.

A 9 éves Anna egy vértócsában, hanyatt vonaglott az ágyon. Még élt, de már nem sokáig. Valaki elvágta a torkát.

"Egy perc sem telt el, a kis áldozat szomszédja már a kapuban állt és jajveszékelt, miközben, a korabeli tudósítók leírása alapján, szó szerint tépte a haját. Még látta a batyus embert, aki a tetthely ablakán keresztül kimászott és külső Ferencváros felé futott.

Richter Anna a Czuczor utcai ház földszinti lakásában lakott (Illusztráció)Forrás: Fortepan

Az öregasszony kiáltani kezdett:

Gyilkos! Fogják meg!

De az utcán járók nem tudták elérni a gyilkost, ki hamarosan elmenekült. Havriláné ezután a közeli poszton álló, 1397. számú rendőrhöz, Szabó Jánoshoz fordult, kinek elmondta, hogy mi történt" - olvasható a Budapesti Hírlap 1913. február 17-i számában.

A detektívek, akik ezután ellepték a lakást, mind ugyanarra a következtésre jutottak. A gyerek rablógyilkosság áldozata lett. A tetthely ugyanis sok mindenről árulkodott. Találtak egy fekete csontnyelű, éles, 8 centis pengéjű, díszes bicskát, amiről rögtön úgy gondolták, hogy csakis a gyilkos fegyver lehet. Emellett előkerült az a balta, amivel a szekrényeket feszegették. A padlón szétszórva ruhák hevertek és egy véres zsebkendő. Vajon kinek állt útjában egy kislány? Tényleg csak pénzt akart a gyilkos vagy Annával is tett valamit?

Pedofil vagy csak egy „egyszerű" rabló?

Amíg a kis áldozat testét a rendőrorvos vizsgálta, megindult a hajsza a gyerekgyilkos után. Kiderült, hogy Anna félárva, mivel édesapja, Richter János nyomdász néhány hónappal a gyilkosság előtt meghalt. Az apjáért rajongó kislányon pedig „kitört az epilepszia". Édesanyja zöldséget és gyümölcsöt árult a piacon, így napközben nem volt otthon. Pár koronáért a süket szomszédasszonyra bízta Annát. Havriláné néha megfésülte és adott neki enni. Hogy meg tudjanak élni, Richterné kiadta a sötét szobát egy albérlő lánynak, Anna és az édesanyja pedig a konyhában húzta meg magát.

Az albérlő nem volt otthon, ő nem látott és nem hallott semmit, így jobb híján a süket öregasszonyra és a ház a többi lakójára hagyatkozhattak a detektívek. Sokan látták kiugrani a férfit az ablakon. Mind azt mondták, hogy egy zöld télikabátot viselő, alacsony, 20-22 éves fiatalembert kell keresni szőke, pelyhedző bajusszal.

Azután, hogy mindenkit kikérdeztek, aki a házban lakott, Korody rendőrtanácsos emberei tágították a kört. Először még csak az utcában lakókat, dolgozókat keresték fel, aztán a távolabbi utcák és terek lakóit és az ott dolgozókat is, míg végül szépen kirajzolódott a gyilkos útja.

Először az utcában lakókat, dolgozókat keresték fel, aztán a távolabbi utcák és terek lakóit és az ott dolgozókat is (Illusztráció)Forrás: Fortepan/Széman György

Eközben a rendőrorvos végzett az áldozat vizsgálatával. Megállapította, hogy a gyereket nem erőszakolták meg. A halálát pedig valóban az bicska okozta, amit a tetthelyen találtak, és amely a légcsöve melletti főütőeret is átvágta. Ez azért volt fontos, mert már tudták, hogy a gyilkos csurom vér lehetett, amikor elszaladt. Ugyanakkor biztosak voltak benne, hogy valahol megmosakodott, mert nem érkezett bejelentés véres, zsákot cipelő, fiatal férfiról. Egy Tompa utcai fűszeres-segéd arról beszélt, hogy reggel kötözőspárgát és barna csomagolópapírt vett nála a zilált külsejű fiatal. A Ferenc téri zálogház tulajdonosa 1 órával később találkozott vele. Spárgával átkötött, barna csomagolópapírba bugyolált párnahuzatokat és takarót kínált neki. Pénzt akart.

A zálogházban egy bérkocsis felesége is ott volt, aki felfigyelt az ágyneműbe varrt M.E. monogramra, mivel Richterné leánykori nevének kezdőbetűi megegyeztek az ő nevének kezdőbetűivel. Eközben az áldozat édesanyja a helyszínen igazolta, hogy az eladott ágynemű tűnt el a szekrényükből. De a bérkocsis felesége egy sokkal fontosabb dolgot is észrevett. A fiatal férfi arcán forradást látott. A zálogos pedig ehhez hozzátett még valamit. Azt mondta, az eladó „züllött külsejű ember" benyomását keltette benne, aki magyarul beszélt és egyébként 19 koronát kapott a leadott tárgyakért. Egyikük sem látta úgy, hogy véres lenne a keze, vagy bármije. Nem is láthatták, mert mint kiderült, még a csomagolóvásárlás előtt megmosakodott egy Bakáts téri ház udvari kútjánál. Ezt hárman is igazolták, de mind azt mondták, azt hitték, csak verekedett valakivel a fiatal suhanc, ezért nem hívták a detektíveket.

A piros katonaláda

Ekkor már mindegyik napilap kiemelt bűnügyként kezelte a gyerekgyilkosságot és nem csak a budapestiek követték a nyomozást. Két nappal később egy Imre utcai kávézós jelentkezett azzal, hogy olvasott a Czuczor-utcai rablógyilkosságról és szerinte a gyilkos járt nála. Miután kihallgatták, a nyomozók már egyáltalán nem kételkedtek abban, hogy a férfi, aki az ágyneműk mellett egy törött, női gyűrűt és két olcsó karperecet zsákmányolt, szegényebb lehet, mint maguk Richterék. A kávézós azt állította, a fiatal szőke vendég kávét ivott és behabzsolt egy süteményt, látszott, hogy nagyon éhes. Mivel nem tudott fizetni, ott hagyott egy piros katonaládát, amiben egy kopott öltöny volt és három üres bejelentő lap.

A kávémérésben az egyik alkalmazott, Suszter Rózsa arra is emlékezett, hogy az illető Vicze névre állította ki a lapokat

-írta meg a Budapesti Hírlap 1913. február 21-i száma.

Ekkor már arra is rájöttek a detektívek, hogy a piros ládás fiatalember napok óta szállást keresett, sőt tulajdonképpen azóta, hogy kirakták otthonról és több helyen sem fogadták be, még pénzért sem. Mindenki gyanúsnak találta. Richterné sem akarta neki kiadni a szobát. A gyilkosság előtt ugyanis járt náluk Vicze Ferenc, akinek a rendőrségi nyilvántartóban már egész hosszú bűnlajstroma volt lopásból. Az aktájában őrzött fényképről egy a szőke fiatal nézett vissza a nyomozókra, aki forradást viselt az arcán. Vicze nem volt amatőr. Tapasztalt, öreg rókának számított, akinek nagyon gyorsan pénzre volt szüksége. A gyilkosság előtti napokban már éhezett, életben kellett maradni, azonnal pénzhez kellett jutnia. Egy idős asszonyt szemelt ki, de rájött, hogy a kislány könnyebb préda. Mivel többnyire egyedül van otthon, amíg az anyja dolgozik, úgy gondolta, vele nem lesz nehéz elbánni. Sejtette, hogy nem fog tudni neki ellenállni. Azonnal Vicze nyomába indultak, de hiába keresték, eltűnt, mint a kámfor.

A piros ládás fiatalember napok óta szállást keresett, több helyen sem fogadták be, még pénzért sem (Illusztráció)Forrás: Fortepan/Schmidt Albin

A gyerekgyilkosságot kiemelt ügyként kezelő cikkek buktatták le a rablógyilkost.

1913. február 22-én, tizenegy órakor, tehát 5 nappal a gyerekgyilkosság után, belépett egy fiatalember a Rubenfeld Jakab tulajdonában álló, komáromi Fő-utcában lévő cselédelhelyező intézetbe és munka után tudakozódott. A tulaj felesége azt mondta, egyelőre nem tud neki munkát ajánlani, de elkérte a jelentkezőtől a munkakönyvét. A Vicze Ferenc szerepelt a papíron. Mivel az asszony háttal állt a fiatalnak, nem láthatta, hogy Rubenfeldné elsápadt, a gyilkos nevét ugyanis megírták a lapok.

„Rubenfeldné, aki az újságokból értesült már a Czuczor-utcai rettenetes gyilkosságról, nyomban tisztában volt azzal, hogy ritka madár tévedt a portájára. Nagyon okosan intézte a dolgot. Az alatt az ürügy alatt, hogy a legény nevét beírja a főkönyvbe, egy papírlapra e sorokat írta:

Azonnal jöjjenek, jelentkezett nálam Vicze Ferenc, a budapesti rablógyilkos. Rubenfeldné.

Ezt a cédulát a kezébe gyűrte s így, minden feltűnés nélkül kiosont az üzlete elé. Ott egy fiút elszalajtatott nyomban a rendőrségre. Néhány perc múlva a Rubenfeld- üzletben termett Reviczky Ferenc komáromi alkapitány és Horváth János rendőr-biztos.

- Te vagy a pesti gyilkos, így kiáltott rá Horváth a legényre, akit személyesen is ismert.

- Igen, felette megtörten Vicze, én öltem meg a kis Richter-leányt!

Tizenegy óra ötven perckor már megérkezett Marinovich Jenő dr.-hoz, a bűnügyi osztály vezetőjéhez a telefonos jelentés, hogy elfogták Komáromban Vicze Ferencet."

- idézi a történetet a Budapesti Hírlap aznapi kiadása.

Detektívek a 20. század elejérőlForrás: Fortepan

Meg akarták lincselni

A napilapok szerint, amikor a komáromiak megtudták, hogy a Czuczor utcai gyerekgyilkos náluk van, kiözönlöttek a kapitányság elé, az utcára és azt kiabálták, hogy megölik. Követelték, hogy adják ki nekik a rendőrök Viczét, hadd végezhessenek vele ők maguk. A detektívek kerülő úton indultak a pályaudvarra, de így is alig tudták megakadályozni, hogy a felbőszült emberek meglincseljék a gyerekgyilkost, akit még a főváros felé tartó vonaton is öklüket rázó, dühöngő emberek fogadtak, amikor meghallották, kivel utaznak. Annak ellenére, hogy külön kocsit foglaltak le neki. És hogy viselkedett eközben Vicze Ferenc? A lehető legnagyobb nyugalommal fogadta az őt övező gyűlöletet. Miután az összes lopott holmi és a piros katonabőrönd is előkerült, Vicze Ferencet bíróság elé állították, ahol, akkor még esküdtszék döntött a sorsáról. Azt mondta, bűnösnek érzi magát a kislány meggyilkolásában, de nem ölni, hanem lopni akart Richteréktől. A kést pedig azért vette, mert attól tartott, meg kell védenie magát valakitől. Mivel úgy ítélte meg, hogy a gyerek lebuktathatja, amint belépett a lakásba, elvágta a torkát. A bíróság elnöke faggatta ki a részletekről.

- Nem sajnálta?- Nem néztem rá.- A keze véres lett?- Igen, később megmostam.- Hogyan volt képes egy ártatlan gyereket elpusztítani? Bánja legalább?

– idézi a bírósági jegyzőkönyvet a Balogh-Czéh-Lantos: Békebeli históriák, Pesti pitaval című könyve.

Vicze megvonta a vállát. Ezután már csak egyetlen kérdést tett fel neki a tanácselnök.
„Azt tudja, hogy aki másnak elveszi az életét, azt felakasztják?" Amire csak annyit válaszolt a kis Richter Anna gyilkosa, hogy egyszer mindenki meghal. Vicze Ferencet nem ítélték halálra. Az esküdtek úgy döntöttek, maradjon élete végéig fegyházban. Amikor a teremből kivezették, szülei előtt, akik a kleptomániai miatt dobták ki otthonról, elfordította a fejét.

A Czuczor utcai gyerekgyilkosság saját korában kiemelt ügynek számított, amiről mindenki hallott és gondolt valamit (Illusztráció)Forrás: Fortepan

A Czuczor utcai gyerekgyilkosság saját korában kiemelt ügynek számított, amiről mindenki hallott és gondolt valamit. Sőt, annyira híres volt, hogy tulajdonképpen az újságírók segítettek megoldani az ügyet.

A kántorjánosi gyilkosság

2002. október 5-én, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kántorjánosi lakói is olyan napra ébredtek, amelyet aligha fognak elfelejteni. Ezen a reggelen, akárcsak egy évszázada a kis Richter Annát, holtan találták az ágyban az egyik helyi asszonyt. Rajta is azonnal látszott, hogy meggyilkolták. Akárcsak Richter Anna-gyilkosa, ez a gyilkos is az ajtón lépett be, de Viczével ellentétben, ő nem vitt el semmit. Sokkal brutálisabb dolgot művelt. Megerőszakolta a 81 éves nagymamát, aztán megölte és távozott. Hiába keresték, sehol sem találták. Sokáig fogalma sem volt senkinek, ki tehetett ilyet az asszonnyal, akit mindenki szeretett a környéken. A Kiemelt ügyek nyomozói 13 évvel később fogták el a gyilkost. Arra, végül hogyan jöttek rá, ki tette, kiderül a Kiemelt ügyek Kovács Noémivel című bűnügyi magazinból október 19-én pénteken este 22. 10 órakor a LifeTV-n.