Szerepjáték, könnyekre és testvérekre izgulás, a szex hiányának szexissége és egy rossz helyre került házipornó: csupa pajzán történet elevenedik meg a Szexfantáziákban látott párok életében szórakoztató és vicces módon, a kukkolásnál többet nyújtva.

Hat francia pár története elevenedik meg a Szexfantáziák című, a hazai mozikban január 13-tól futó filmben. Hat sztori egymás után elmesélve, azaz lényegében hat kisfilm, melyeknek szereplői nem ismerik egymást, csupán annyi köti össze az epizódokat, hogy mindegyik valamiféle átlagnál különlegesebb szexuális vágyra-fantáziára van kihegyezve. Ha pedig rögtön az első történet láttán néhány rutinosabb mozilátogatónak déja vu-ja támad, az nem véletlen: a Szexfantáziák néhány sztorit átvett egy 2014-es, idehaza szintén forgalmazott és remekbe sikerült ausztrál filmből, aminek Szexterápia a címe. Mégsem csak egyszerű remake-ről, vagy a francia viszonyokra és a 2020-as évekre (egy ponton szóba kerül a világjárvány is) történő adaptációról van szó ebben az esetben: az ausztrál film csak az ötletadó ihlet és két sztori forrását jelentette, a Szexfantáziák történeteinek nagy része saját találmány, a filmet író és rendező testvérpár, David és Stéphane Foenkinos agyából pattantak elő.

De nézzük, miről is szól ez a hat történet, mi az a hat speciális szexfantázia, ami a filmbeli párok életében felfordulást okoz! Akad itt olyan házaspár, aki egy kis szerepjátékkal próbálja meg feldobni az ellaposodott szexuális életét, azonban egyikük olyannyira bele kezdi élni magát a színészkedésbe, hogy az már nem csak a szexre lesz hatással köztük. Sokkal speciálisabb esetet mutat be az a sztori, amiben egy kielégítetlen nő rájön, hogy őt csak a könnyek izgatják fel igazán – ezután pedig ezeket próbálja meg a legkülönfélébb módszerekkel kicsalni a partneréből. De ennél is tovább megy az a két epizód, amelyek már igazán szélsőséges, a perverzió határát súroló fétiseket tárgyalnak: az olyan vonzalmat, amikor valaki a szerelme testvére után érez kényszeres és ellenállhatatlan vágyat, illetve azt a különleges hajlamot, amikor valakit a halál közelsége és a gyász indít be. Mindegyik egyedi fantáziát játékos, sokszor fekete humorral ábrázolja a film, de abban például többször csavar a dramaturgián, hogy milyen konfliktusok révén vezeti azokat elő: a párok életében a legtöbb esetben újkeletű problémát okoz, hogy az egyikükben támad fel valamilyen újfajta vágy, de láthatunk olyan verziót is, amikor mindkettejük közös kattanása egy-egy ilyen szenvedély – ilyenkor inkább annak megvalósításába csúsznak bele gikszerek. Mint például annak a középkorú, köztiszteletben álló tanárnőnek az esetében, aki a kéjenc férjével nagy egyetértésben készít házi pornóvideókat saját használatra – épp csak egy fatális véletlen révén az egyik felvételük az interneten landol, sosem vágyott új népszerűséget eredményezve számukra. De a film megmutatja azt is, hogy milyen a másik véglet: amikor valakiket az izgat fel, hogy NEM szexelnek – a nem szexelés a fő szexuális fantáziájuk, de ehhez nem mindig olyan könnyű tartani magukat.

Hat francia pár története elevenedik meg a Szexfantáziák című, a hazai mozikban január 13-tól futó filmbenForrás: Mandarin Films, Gaumont

A Szexfantáziák a legkülönfélébb korú és típusú emberek hálószobatitkaiba enged játékos módon bepillantást, és noha egyáltalán nem próbál meg a mélyre ásni az ábrázolt fétisek okai és működése vonatkozásában, de a maga szórakoztató módján is izgalmas kérdésfelvetésekig juttatja el a nézőit. Közben pedig jó vígjáték módjára úgy tud működni, hogy bármennyire is fura figurákról szól, az ő tetteikben fel tudjuk ismerni a saját hétköznapi viselkedésünket, élményeinket is, és ki tudjuk nevetni a segítségükkel azokat. Ez pedig ilyenkor felszabadító nevetés, ami egy olyan kényes, sokszor elfojtott (persze egyben épp ezért vonzó) téma esetében, mint a szex, főleg elkél mindenki számára.