iskola kert Bálint gazda gyerek
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Hol születnek ezek a kis, zöld golyócskák, mama? A konzervdobozban? – kérdezte a négy éves Krisztina, miközben szorgalmasan kanalazta a vasárnapi ebéd zöldborsó levesét…

És a kérdés nem volt indokolatlan, mert a kisleány nem látott borsónövényt se a budai villakertekben, se a Nyíregyházán lakó nagymama felé autózva az út melletti táblákon. Lehet, hogy a papája se tudta volna megmondani neki, ha éppen egy borsóval bevetett tábla mellett haladtak el!

Forrás: Thinkstock

Külföldön járva és gyerekekkel beszélgetve gyakran voltam kénytelen megállapítani, hogy sokkal jobban ismerik a növényeket, az állatokat, a hegyeket, a patakokat – és általában a természetet – mint (tisztelet a kivételnek!) a mi gyerekeink és unokáink. Megkérdeztem ottani pedagógusokat, akik egyhangúlag azt állították, hogy ebben nagy érdemei vannak az iskolakerteknek. Próbáltam visszaemlékezni diákkori élményeimre és megelevenedtek előttem a természetrajz órák az akkor még "elemi iskolának" nevezett általános iskolámban, ahol a tanító néni gyakran felszólította az osztályt, hogy hozzanak magukkal az otthoni kertből valami növényt, magot vagy palántát, esetleg egy cserép virágot. És a tanterem ablakában mindig állt néhány cserép virág, a falakat pedig díszítették futónövények.

Arra pedig már részletesebben emlékszem, hogy a gyöngyösi gimnázium udvarának egy részét iskolakert foglalta el, ahol Bauer Ede tanár úr szorgalmasan gyűjtötte a közeli Mátra hegység jellegzetes flóra elemeit és mindazokat a növényeket, amelyekről tanultunk, illetve amelyeket a környéken termesztettek. Én is ott ismertem meg a gyógy-és fűszernövények többségét és még ma is emlékszem rá, hogy melyik parcella melyik sarkában állott egy lestyánbokor!

Ezért örülök mindig, ha arról hallok, hogy virágzik, gazdagodik a tarnabodi Tanoda mellett létesített iskolakert és remélem, hogy országszerte ismét lesznek ilyen "élő taneszközök". Mert nem is olyan régen – néhány évtizeddel ezelőtt – még a tanintézmények működési szabályzatában írták elő a tankertek létesítésének kötelezettségét, aminek következtében a városi és a falusi általános és középiskolák mellett voltak iskolakertek. Sajnos, az utóbbi időben megritkultak az iskolakertek: talán kevesebb lett a hely és kevesebb lett a pedagógusok ideje is. Nagy kár, mert ezzel kevesebb lett egy tartósan megőrizhető gyerekkori emlék az emberek életében!

Forrás: Thinkstock

Az kétségtelen, hogy iskolakertet telepíteni, de különösen fenntartani nem jelentéktelen feladat! De nem is megoldhatatlan. Nagyon fontos, hogy a kert az iskola területén vagy hozzá igen közel legyen azért, hogy a tanóra egy részét ott lehessen tartani, vagy onnan lehessen valamilyen szemléltető eszközt behozni. A kert megtervezésébe és kivitelezésébe bizonyára nem lesz nehéz feladat bevonni a szülői munkaközösség tagjait, akik munkával és anyaggal segíthetnek a szép és hasznos feladat megvalósításában.

A terület talaját célszerű igen gondosan előkészíteni, hiszen a legtöbb növény a tápanyagokkal jól ellátott, morzsalékos talajon érzi jól magát. Nagy előny, ha a kert öntözhető is! A kertet 1-2 négyzetméteres parcellákra ajánlatos osztani úgy, hogy minden oldalról jól megközelíthetőek legyenek, ami a növények ápolását és a pedagógusi munkát is zavartalanná, kellemessé és eredményessé teszi.

Ahogy a kertészek szokták mondani: egy kert soha sincs teljesen készen és egy kertész soha sem elégedett! Ez a szabály érvényes az iskolakertekre is, amelyeknek a telepítését a legismertebb és a leggyakoribb növényekkel szokták elkezdeni és ezek az évek folyamán, gyarapodnak, az iskolák között "cserekereskedelem" alakul ki, gyakran az a gond, hogy egy új növény csak akkor fér el a kertben, ha egy régit elajándékozunk. A fejlesztés pedig szinte határtalan: lehet sziklakertet építeni, tavat, mocsarat létesíteni, lugast nevelni és semmiképpen se szabad megfeledkezni a madárvédelemről, az etetők, az itatók a fészekodvak kihelyezéséről.

Forrás: Thinkstock

És az se nagy baj, ha akad egy tarkára festett kerti törpe, amely a kert egyik kiemelkedő pontjára állítva, éjjel és nappal vigyázza a kert rendjét és sértetlenségét. Még nevet is lehet adni neki!

A Bornemissza Gimnázium az első

Bálint gazda kellemes humorral mintegy másfél órán át konzultált iskola területén létesítendő tankertről az igazgatóval, több pedagógussal és kivitelezőkkel. Személyes élményei alapján elmondta, hogy ma már sok gyermek nem tudja, hogy a borsót nem gépek gyártják, a tarhonyát pedig nem termesztik, ezért nagy szükség van az ilyen iskolakertekre, ahol a tanulók megismerkedhetnek a növényekkel, azok termesztési módszereivel. Bálint gazda lenyűgözően beszélt - többek között - a kaporról, a növénytársulásokról, a karcsú orsós gyümölcsfákról és az emelt ágyás előnyeiről. Bálint György megosztott egy történetet vendéglátóinak arról, hogy egyik barátja súlyos betegségből való felépülésében milyen szerepet játszott egy, a teraszán magaságyásba telepített kiskert. A beszélgetésen szóba került a kertnek, a kertészkedésnek, a földművelésnek az Ó- és Újszövetségben betöltött szerepe is. Bálint György elvállaltaa tervezett tankert védnökségét és megtekintette az iskola udvarát, ahol azonnal javaslatot is tett a kivitelezés pontos helyszínére és több konkrét szakmai tanácsot adott. A kertben a tervek szerint idén tavasztól ültethetik és gondozhatják majd a növényeket a Bornemiszások. Az iskolakert kivitelezője a Nádland Kft.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.