Nincs sem iskolám, sem szüleim, akik támogatnának, nincsenek értékes kapcsolataim... Milyen jövő várhat rám? - tűnődött egykor Szofi, a luxusprostituált, aki a Life.hu olvasóival osztja meg élete titkait.

Elmegyek eladónak? Vagy felszolgálónak egy gyorsétterembe? Napi tíz órát dolgozom majd, hogy legyen mit ennem, és hónapokig kell kuporgatnom egy rúzsra? Rimánkodva várok majd arra, hogy egyszer besétáljon a királyfi a gyorsétterembe, lemossa rólam az odaégetett olajszagot és megvalósítsa az összes álmomat? Az élet nem így működik. A herceg csak úgy, varázsütésre nem toppan be és nem emel ki lányokat a sorból. A sorsunkat saját magunk alakítjuk, a problémáinkat senki sem oldja meg helyettünk. Anyámnak igaza volt: mindenki életében eljön a pillanat, amikor el kell döntenie, melyik utat választja. Régen azt gondoltam, döntéseket hozni nagyon nehéz feladat, félelmetes a vele járó felelősség. Most viszont nem érzek mást, csak fáradtságot. Nem félek, csak nagyon fáradt vagyok.

Forrás: Thinkstock

 

Szofi egykor eldöntötte a kérdést. A saját útját akarta járni. Jól akart élni.

Nagy döntés volt az is, amikor egy olyan emberrel feküdt le, aki hírhedt volt pedofil hajlamairól. A férfi sztár volt, szívtipró, egy idol, kecsesen ringó csípője megőrjítette a nőket. Ám azt csak igen kevesen tudták róla, hogy a kislányokat szereti.
Szofinak minden lelkierejére szüksége volt, hogy a férfit - sok pénzért cserébe - a testébe fogadja. Az aktus fél órán át tartott, és Szofi megszenvedte minden egyes másodpercét. A végén a férfi felöltözött, és az ágyra dobta a pénzt.

Szofi nem bírta ki, váratlanul megszólalt.
- Miért nem hagyod békén?
- Kicsodát?
- A mostohalányodat. Mindenki tudja.
A férfi csúnyán elmosolyodott.
- Ugyan már. Imádja, ha apuci meglátogatja.
- Biztos vagy benne?
- Persze. Hiába voltam nálad, ma este is benézek hozzá.

Szofi felidézte a tizenhárom éves kislány bájos arcát. Undor fogta el. Bement a fürdőszobába, és a vécé fölé hajolt. Azt hitte, hogy a hányástól a lelke is megtisztul. Tévedett.