Fejlesztő játékok gyerekeknek, korosztályra szabva

Mi, felnőttek szerencsések vagyunk, hiszen gyermekkorunkban viszonylag kevés, de jó minőségű játékunk volt, és talán még időnk is több volt játszani. Ez mindenképpen erősítette a fantáziánkat, hiszen egy-egy tárgy sok mindent helyettesített játékainkban fantáziánk által felruházva. A mai gyerekeknek szinte nem kell semmit elképzelniük, kész sémák állnak rendelkezésükre, és fantáziájukat még az is gyengíti, hogy a televízióból is rengeteg kész képet kapnak. Ez azért probléma, mert a kreativitás, belső kép készítés a mesén, játékon keresztül alakul ki a gyermekben, ez pedig a későbbi tanulásának alapját képezi.

A szülő felelőssége tehát, hogy a gyerek számára olyan játékeszközöket biztosítson, amelyek erősítik fantáziáját, fejlesztik korának megfelelő képességeit. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ahogy a gyerek növekszik, játékai is időről időre változnak: azoknak alkalmazkodniuk kell tehát az életkorához, igényeihez, fejlettségi szintjéhez.

Mozgásos játékok

A mozgásos játékok a gyermek első három évében meghatározó szerepet kapnak, hiszen a mozgás által járatódnak be az idegpályák, melyek a későbbi tanulás előfeltételei. A mozgásos játékok elsődleges színhelye a játszótér, ám nem csak egyetlenegy: ha a gyerek az adott játszóteret jól felfedezte, kijátszotta, azon ügyesen mozog, érdemes újabb, más lehetőségeket nyújtót keresni. Azoknak a gyerekeknek viszont, akiknek a kapcsolatteremtéssel van gondjuk, ne nehezítsd meg a dolgukat az újabb és újabb szuper játszóterekkel, ahol mindig más gyerekekkel vannak körülvéve. Számukra az a nagy segítség, ha a megszokott gyermektársasággal vannak sokáig ugyanazon a játszótéren. Ott lesznek egyre magabiztosabbak a szociális kapcsolataikban.

A játékok mérete igazodjon a gyerek kezének ügyességéhez. Eleinte puhább, könnyebben megfogható tárgyak ajánlottak, később kisebb, keményebbek, valamint mindig a nagymozgástól haladj a finommozgások (kézmozgások) felé.

Gyakorló játékok

Ha a gyermeknek nincs elég fantáziája vagy kedve a gyakorló játékok korszakában a játékhoz, ahol nagy szerepe van az építésnek, akkor fantázia híján főleg rombolnak - ekkor az apák nyújthatnak hatalmas segítséget számukra. Hiszen kihez is állna közelebb például egy jó kis toronyépítés, mint egy férfihoz? Ki tudna jobb ötletet adni arra, hogy építsünk bástyát, tornyot, hidat, lépcsőt, erkélyt a várunkhoz?
Ebbe az anyáknak is bele kell jönniük, akik gyermekkorukban másféle játékokban szereztek nagyobb tapasztalatot.

Fantáziajáték

Ez az egyik legtöbb gondot okozó játék azoknak a gyerekeknek, akik nem rendelkeznek a belsőkép-készítő képességgel. Ennek hiányában már a játék elkezdése is probléma, a megkezdett játék pedig ötletszegény lehet. Ne sajnáld az időt arra, hogy együtt játssz a gyerekeddel, hiszen mindenképpen segítened kell őt abban, hogy megtanulja ezt a képességet. Ezt leginkább a saját, jó fantáziáddal teheted meg, ha belegondolsz, hogy te hogyan is játszottál annyi idősen egy babával, vasalóval, konyhai eszközökkel. Sokszor itt is elég, ha egy indító ötletet kap a gyermek, amit leutánozhat, vagy játék közben egy-egy lendületadással új irányba tereled az ellaposodott játékot.

Ügyelj arra, hogy azért ne mindent te találj ki, hiszen akkor nem érsz célt. Emellett fokozatosan egyre kevesebbet legyél aktív a játék kitalálásában, ahogy a gyermek fantáziája erősödik. Tudj háttérbe vonulni, ha a gyereknek támad egy új ötlete. Ez elég nehéz feladat, hiszen mi felnőttek annyi ötlettel, tapasztalattal a hátunk mögött szívesen irányítanánk a kedvünkre a játékot.

Szabályjátékok

Van, aki azért nem szeret játszani, mert nincs sikerélménye, mindig kikap az ügyesebbektől. A gyerekek körében természetes, hogy minden kisgyerek nyerni akar, de mi felnőttek azt is el tudjuk játszani, hogy véletlenül vesztettünk. Így a gyermek kap annyi sikerélményt, hogy újra és újra megpróbálja ugyanazt a játékot, s ezt örömmel tegye. Természetesen egyre ügyesedik is az ismétlésektől, hiszen egyre nagyobb tapasztalatot szerez a játék stratégiájában.

A másik fontos dolog abban, ha látja a felnőttet veszíteni, hogy példát kap arról a magatartásról, hogy lehet veszíteni elkeseredés nélkül, valamint arról a küzdeni akarásról, amit a visszavágó kérésénél tanúsít. Ezek nagyon fontos, példa értékű dolgok, melyek megtanítják a gyereket arra, hogy a szerencse forgandó, aki egyszer veszít, nem biztos, hogy másoknál alacsonyabb rendű. Ennek a kudarctűrő magatartásnak nagyon nagy szerepe lesz az iskolában is, ahol szembesülnie kell azzal, hogy vannak néhány dologban nála ügyesebbek.

Így érd el, hogy megszeresse a játékot a gyerek

Először is nagyon lényeges, hogy ne legyen túl sok játéka. Bizonyára te is tapasztaltad, hogy minél több játék van a gyerek szobájában, annál kevésbé tud kitartóan játszani egy-egy darabbal, ami a későbbi kitartására is kihatással lesz - hiszen ahogy játszik, úgy tanul, dolgozik. Inkább időről időre cseréld le a játékait. Ami már az életkorának nem megfelelő, tedd el, helyette jöhetnek az újak. Biztosíts megfelelő időt, helyet, légkört, eszközöket, élményszerzési lehetőségeket a különböző játékfajtákhoz, arra azonban ügyelj, hogy az életkorának megfelelő játékokat játsszd a gyerekkel. (Ezek a képességeinek megfelelők legyenek, valamint a játék mérete igazodjon a korához. Kisebb gyerekeknek a társasjátékaihoz például nagyobb bábuk és dobókockák tartoznak, hiszen a finommotorikájuk még nem olyan fejlett.)

Közösen játssz vele, így meríthet a te játékötleteidből, és ez lökést adhat a fantáziája számára. Tegyél meg mindent azért, hogy a játék öröm legyen a gyerek számára, ne tanulás. Csak így fogja megszeretni a játékot, valamint úgy, ha az nem túl nehéz számára. A képességeit meghaladó játék nem hozza meg a gyerek kedvét a játékhoz, sőt kedvét szegi. Mindig a könnyebbtől haladj a nehezebb, bonyolultabb játékok felé az ügyesedésétől függően.

Hagyjuk eleinte nyerni (lehetőleg észrevétlenül). Sok gyereknek az hozza meg a kedvét a játékhoz, hogy látja, a szülei sem nyernek mindig, érdemes küzdeni. Természetesen ahogy ügyesedik, erősödik lelkileg, úgy kell majd neked is egyre inkább küzdeni, hogy reális énképet kapjon a gyerek. De ne csak ezen a téren, általában is mutass példát! Legyen a te (felnőtt) életednek is része a játék. A gyerek követi a szülei példáját, akárcsak az olvasásban. Ha a gyerek látja, hogy a szülei rendszeresen játszanak, olvasnak, ő is élete részévé teszi azt.

Farkas Eszter óvodapedagógus, TSMT-terapeuta