Egy egyszerű eszköz, ami családokat és gyermekeket óv meg

A gyermekek számára a játék egyrészt a legfőbb ismeretszerzési forrás a világról, másrészt ezen keresztül alakulnak szociális kapcsolataik. Egészen pici korban az első játszótársuk az anya, később bekapcsolódnak a testvérek és az apa is, tágítva a gyermekek számára a környezetet.

A felgyorsult élet káros következményeinek ellenszere

A szülők pontosan tudják, hogy több időt kellene a családdal, gyerekekkel tölteni, de a mai rohanó világban ez sajnos egyre kevésbé valósul meg. Pedig éppen a felgyorsult élet miatt most még nagyobb szükség van arra, hogy a szülő-gyermek viszony tartalmas és élményekkel teli legyen. Az is fontos, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan lehet tartalmasan eltölteni az idejüket. Akik ezt az értéket megtanulják szüleiktől, van otthon közös program, s ez szokássá válik számukra, azok a gyerekek serdülőkorukban stabilabbak, nem válnak utcán csellengő kamaszokká.

A közösen megélt játékok által ugyanis szorosabbá válik a kapcsolat a családtagok között. A játék értékközvetítő hatású, gazdagítja a családi életet, regeneráló, sőt, gyógyító erejű is a játékban megélt érzelmek által. Nem utolsó szempont pedig: meg lehet tudni a másikról olyan dolgokat, amelyeket más körülmények között nem osztanának meg egymással.

Játékok és az életkor

Életkoronként más és más játékok kísérik végig a család életét a gyermekek fejlődésétől, korától függően. A legjellemzőbb korszakok a következők:

1 éves kor alatt

0-1 éves korig a gyermekek játéka szenzomotoros (érzékszervi-mozgásos), ahol a gyerekek elsősorban a saját testükkel játszanak, érzékszerveikkel fedezik fel a világot. Elsőként az akusztikus, vizuális ingerekre figyelnek, szájukat, kezeiket kezdik használni. Pár hónaposan örömforrás számukra a saját hangjuk, órákig képesek hangadásos játékokra. A mozgás gyakorlása is játékos funkció, örömforrás számukra. Ebben a korszakban fontos, hogy hagyjuk ezeket a tevékenységeiket, biztosítsunk biztonságos teret számukra a tapasztalatszerzéseikhez, mozgásfejlődésükhöz.

A közös mozgásos játék másik fontos jellemzője, hogy biztonságot nyújtó testközelséget is ad a gyermekek számára, hiszen még nem alakult ki saját testtudatuk. Az érintések által tanulják meg, érzik meg, hogy hol az ő testük határa.

1-3 év között

Ez a gyakorló játék ideje, amikor egy dolgot órákig képesek csinálni. Még erre a szakaszra is a főleg magányos játék jellemző, amibe nehéz bekapcsolódni felnőttként, a gyerekeknek viszont hatalmas igénye van a közelségünkre a biztonságérzetük kialakulásához - még ezeket a magányos tevékenységüket is szívesebben végzik valakinek a társaságában. (Ilyenkor tapasztaljuk azt, hogy anya főz, a gyerekek a konyhában edényekkel, fakanalakkal játszogatnak.)

3-6 éves korban

Az "olyan, mintha" játékok ideje ez, a szerepjátékoké. Ebben a játékfajtában a gyerekek begyakorolják a szociális, társas viszonyokat, társadalmi modelleket. Gyakori játéktéma a családjáték, apa-anya figura megjelenése, családtagokkal, állatokkal való bánásmód megjelenése. Kimondottan valóságos szerepeket játszanak el. Itt már igénylik az aktív részvételünket a játékban.

Ha a valóságos szerepeket már kijátszották, jönnek a fantáziajátékok, amiben már a saját fantáziájuk alakítja a szerepeket. Ezek általában olyan lények, melyek tulajdonságai nem jellemzőek a gyerekekre a hétköznapokban, viszont azonosulni szeretnének velük. Ilyenkor játszanak hős figurákat, gonosztevőket, harcosokat.

6-10 évesen

8 éves kor körül a fantáziajátékok kimerülnek a gyerekek reális gondolkozása miatt. (Ez természetesen gyermekfüggő, valaki ennél jóval tovább is játszik fantáziajátékokat.) Megjelennek a szabályjátékok, eleinte párhuzamosan a fantáziajátékokkal, aztán fokozatosan átveszik a vezető szerepet az életükben. Ebben a korban már megérnek arra, hogy betartsák a szabályokat, hosszabb játékokra is képesek legyenek.

10 éves kor felett

Elérkezett a stratégiai játékok ideje, amihez már magas szintű gondolkodás, logika, tervezés, problémamegoldás, figyelem szükséges. A gyerekek képesek több órás játékok végigjátszására. Vannak ezek között olyan játékok, ahol fontos elem az együttműködés, ami elengedhetetlen a győzelemhez. Egyedül nem tudjuk a célt elérni, csak ha a játék közben kooperálunk a családtagjainkkal.

Hogyan lesz igazán hasznos a játék?

Ahhoz, hogy mindenki élvezni tudja a közös játékot, a következő dolgokra érdemes figyelni:

- Nyugodt környezet megteremtése.
- Tedd félre a gondokat, a házimunka is megvár. Élvezd egy kicsit te is az együtt töltött időt.
- Az életkorának megfelelő játékot adj! (Sokan esnek abba a hibába, hogy túl korán kap meg a gyerek olyan játékot, amivel még nem tud játszani. Jó példa erre, amikor apa rakja össze a legót a karácsonyfa alatt, mert a gyereknek még nincs elég kitartása a bonyolult, sok lépésből álló folyamatot végigkövetni.)
- Játék során soha ne figyelmeztesd az ott előforduló viselkedések kerülésére.
- Ha a dolgod miatt azt mondtad, hogy egy kicsit később játszol vele, ezt mindig tartsd be, mert a gyerek ezeket nem felejti el. Ha többször nem tartottad be az ígéretedet, akkor a gyerek ebből azt tanulja meg, hogy ezzel a mondatoddal lerázod őt.
- A játék hangsúlya az élvezet legyen, ne a tanító szándék, még akkor is, ha kimondottan fejlesztő szándékkal vásároltad is a játékot.
- Ne irányítsd a gyermek játékát. Kapjon lehetőséget arra a gyerek, hogy a saját kedve szerint használja a játékot, ne úgy, ahogy a játékkészítő vagy a szülő akarja.
- A szülők ne a győzelem fontosságát, hanem a játék örömét hangsúlyozzák. Ebből tanulja meg, hogy nem dől össze a világ, ha egy játszmát el is vesztett.