Álomotthonok - Óbudai luxus a kék árnyalataiban

Tamás és Adrienn egy újonnan épülő, háromszintes, 200 négyzetméter alapterületű családi háznak végezték a belsőépítészeti tervezését, melynek a vázlattervi szakasza csaknem egy hónap alatt lezajlott, a kivitelezése pedig még jelenleg is folyik.

A ház egyik tulajdonosa külföldön dolgozik, ezért olyan ingatlant szeretett volna, amelyet saját otthonaként is tud használni, amennyiben úgy dönt, hogy hazaköltözik, addig viszont ki szeretné adni. Emiatt a kettősség miatt Tamásnak és Adriennek egyrészt a külföldi megbízó igényeit is előnyben kellett részesíteniük, másrészt viszont arra is figyeltek, hogy ha úgy alakul, akár egy négyfős család is kényelmesen ellakhasson benne.

Az emeleten lett kialakítva a szülői hálószoba egy nagy fürdőszobával, valamint ezen a szinten szabadon hagytak egy másik helyiséget, amiben akár dolgozó vagy gyerekszoba is berendezhető igénytől függően. A földszinti hálót is úgy tervezték meg, hogy vendégszobaként vagy a későbbiekben, ha a gyerekek megnőnek, a szülők teljes értékű lakrészeként is működjön. Ugyanígy a közösségi tereknél is szempont volt, hogy akár egy család szükségleteit is ki tudják szolgálni.

Tamás elmondása szerint a megbízóknak leginkább funkcionális igényeik voltak, szerették volna például, hogy a nappaliban legyen hely az utazásokon gyűjtött csecsebecséknek, hogy az étkezőasztalnál hatan is le tudjanak ülni, vagy hogy a hálószobában fölébredve az ágyból csodálhassák a panorámát. Formai, esztétikai megkötésük nem volt, Tamásék szabad kezet kaptak, a tulajdonos csak annyit kért, hogy használjanak nyugodtan színeket.

Az anyaghasználatra vonatkozóan is szinte csak egyetlen megkötés volt, mégpedig hogy a lépcsőtérnél üvegkorlát legyen, a lépcsőn faburkolat, illetve, hogy az üveg megvilágítása egy speciális, rejtett módon legyen megoldva. Egyébként a tervezőknek az észszerűség elveit kellett követniük: strapabíró, de minőségi megoldásokat kellett keresniük.

A tervek megálmodásakor Tamás és Adrienn koncepciója az volt, hogy az épületre jellemző nagy üvegfelületek által létrehozott vertikális és aszimmetrikus tagolást végigvigyék a belsőépítészetben is. Azaz, az egyedi beépítéseket engedték a mennyezetig futni, osztásukra pedig síkbeli ugratásokat és az aszimmetriát használtak. Ezt az erőteljes geometriát ellenpontozták több helyütt fellelhető ornamentikával, így például a nappali beton médiafalán és az étkező tapétáján megjelenő aranyozott mintákkal, vagy a fürdőszobák fehér kerámiaburkolatának mintázataival.

A lakásban uralkodó és szinte minden helyiségben visszatérő kék színt Tamásék választották, amit aztán tökéletesen tudtak kombinálni a fehér falakkal, öntött padlókkal, a sötét furnérozott, illetve a fehér és festett szürke beépített, modern felületekkel, valamint az ornamentikus mintákkal és arany kiegészítőkkel.

A terveket nézve az ember szeme rögtön megakad az étkező falán megjelenő mintán, amit Tamás és Adrienn még a kezdetekkor talált ki, úgy érezték ugyanis, hogy ennek a helyiségnek valahogyan "kijelölt teret" kellene adniuk. Ezért alkalmaztak álmennyezetet, de így jött az erőteljes színű, látványos mintázatú falszakasz ötlete is.

Szén Molnár Tamás elmondása szerint az épület vázlattervi szakasza csaknem egy hónap alatt lezajlott, a megrendelőknek pedig tetszett az elképzelésük, csak apróbb módosításokat kértek, ezek is inkább funkcionális észrevételek voltak, az esztétikai megoldásaikat rögtön elfogadták. A kiviteli tervezés azonban lassabban haladt, mivel nem volt sürgős határidő. Már csak az utolsó anyagegyeztetés van hátra, de ezzel Tamás és Adrienn megvárja, amíg az építkezés "utoléri" a terveket.