Párásítsunk nyáron is!

Télen fűtünk, nyáron hűtünk. Bármelyiket is tesszük, az hatással lehet a környezetünk páratartalmára, leginkább szárítja a levegőt.

Így, ha jön a meleg, akkor sem érdemes elrakni a párásítót, a nagyon száraz levegő ugyanis nyáron ugyan úgy nem kedvez az egészségünknek, akárcsak a téli verziója.
Ha a levegő relatív páratartalma nagyon lecsökken, azaz 40-60% alá esik, akkor a következő tüneteket észlelhetjük:

• száraz torok
• torokfájás ébredés után
• köhögés (éjjel is)
• orrvérzés
• szemirritáció
• bőrszárazság
• viszketés

Az egészségünket érintő tünetek mellet a levegő nem megfelelő páratartalmára utalhat, ha a faburkolatok (lambéria, parketta), fahangszerek vagy egyéb fából készült használati tárgyak kiszáradnak, ha állandóan porosnak érezzük az otthonunkat, hiába porszívózunk, szellőztetünk rendszeresen, de a tüdőgyulladást okozó kórokozók is jobban kedvelik a száraz levegőt.

A kisgyerekes családoknak még a szokásosnál is jobban érdemes odafigyelniük a megfelelő páratartalomra, mert a kicsik fokozottan érzékenyek a levegő nedvességtartalmára, így például ha a gyerkőc éjjel sokat van fenn, akkor akár ez is állhat a gyakori ébredések hátterében.

Párásítani sokféleképpen lehet a legegyszerűbb házi praktikáktól kezdve egészen a legmodernebb berendezésekig. Lássunk is néhányat!

Zöldülj!
A legegyszerűbb és talán a legszebb módja a párásításnak, ha minél több növénnyel díszítjük a lakásunkat. Minél nagyobb a dísznövény levele és vízigénye, annál jobban párásít!

Retro
Nagyanyáink módszere, azaz a fűtőtestre, konvektorra helyezett vízzel teli edény ugyan nem a leghatásosabb, ám a semminél több. Igaz egyes fűtésformáknál (fan coil, padlófűtés) egyáltalán nem alkalmazható.

Napi tevékenységek
A mindennapi tevékenységeink egy része, mint például a teregetés, főzés, zuhanyzás is növeli a levegő páratartalmát, bár általában ez édes kevés az optimális 40-60%-os szint eléréséhez.

Modern módi
Az igazán hatékony és modern megoldás kétségtelenül a különféle párásító készülékek használata, amelyeket akkor érdemes bevetni, ha tartósan alacsony az otthoni levegő nedvességtartalma és a házi praktikák már kevésnek bizonyulnak. Ez lehet hidegpárásító, amely nem forralja fel a vizet, hanem a szoba hőmérsékleténél valamivel hidegebb párát fúj a levegőbe. Lehet ultrahangos párásító, ez mikroszkopikus méretűre porlasztja a vízcseppeket, míg a melegpárásító a víz felforralásával juttatja a megfelelő mennyiségű párát a levegőbe.

A párásítókészülékeknél természetesen nagy gondot kell fordítani a karbantartásra és tisztításra is, valamint azt se felejtsük el, hogy a túl magas páratartalom legalább annyi negatív következménnyel jár, mint a túl alacsony, így érdemes nem hasraütésszerűen párologtatni, hanem rendszeresíteni egy olyan mérőkészüléket, amely pontos adatokkal szolgál a lakás nedvességtartalmát illetően.