Menstruáló nő nem süthet kenyeret - Október 16. - a kenyér világnapja

2020.10.16.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. A világnap célja, hogy bemutassa, a kenyérnek a táplálkozásban elfoglalt jelentőségét. Ám a kenyér nem csak gasztronómiai szempontból fontos, hanem számos kulturális, vallási vonatkozása is van, szinte minden népnek kötődnek hozzá szokásai, cikkünkben mi most leginkább a hazaiakra fókuszáltunk.

Ahány nemzet, annyi kenyér, ráadásul mindenki a sajátját tartja a legfinomabbnak. Így vagyunk ezzel mi, magyarok is, a kenyér a táplálkozásunk szerves és elengedhetetlen része, alig van olyan étkezésünk, amelyben valamilyen formában (legyen az péksütemény) nem szerepel. Jól mutatja ezt az is, hogy a tavaszi kijárási korlátozás idején nagyon sokan megpróbálkoztak a kenyérsütéssel, hetekre hiánycikké vált az élesztő, a háztartások egyharmadában kovászt "etettek" az emberek, a végeredményt pedig ki is posztolták a közösségi felületekre. A kenyeret tehát nem csak szeretjük, erős kötődésünk is van hozzá és ahogy a mondás is szól: "ha kenyér van, minden van".

Őse a lepény

A kovásszal készülő kenyér őse egykoron a lepény volt. Ezt a kovász nélkül, csupán liszt és víz keverékéből készülő ételt állítólag már az ősember is fogyasztotta.

Milyen a jó kenyér?

Tény, hogy mindenkinek más ízlik, de a legtöbb esetben a kovásszal készült, aranybarnára sült, kívül ropogós, belül puha, lyukacsos. de nem morzsálódó kenyeret szeretjük. A kovászos kenyér enyhén és kellemesen savanykás, és négy-öt napig is fogyasztható.

Búza vagy rozs?

A kenyér jellemző alapanyaga a Kárpát-medence középső részén a búza, míg a rozs elsősorban Nyugat- és Közép-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a tiszántúli Nyírségben gyakori. Árpából és kukoricából főleg a Székelyföldön készül kenyér.

Október 16. - a kenyér világnapja Forrás: Shutterstock

A magyar népi hitvilágból igen sok kenyérrel kapcsolatos szokást ismerünk. A kenyérnek az egyházi szimbolikában is fontos szerepe van. Most összeszedtünk néhány, a kenyérhez kapcsolódó népszokást, amelyek között számodra is biztosan lesz olyan, amit nem ismersz.

Hagyományok, amelyek a kenyérhez kötődnek

1. A kenyérkészítés legfontosabb fázisainál a kés élével keresztet vetettek a tésztára, illetve a sütőlapáttal a kemence szájára. Megszegés előtt a kenyér aljára keresztet kellett rajzolni, a megkezdett karéjt pedig végig kellett enni.

2. A kenyeret nem volt szabad eldobni, ha leesett a földre, megcsókolták, vagy ráfújtak; még a kenyérmorzsára lépni is nagy véteknek számított, ezért az abroszt gyakran a tűzbe rázták.

3. A kenyérsütés napja sok helyen a csütörtök volt, tilalmasnak számított azonban a kedd és a péntek, valamint Luca és Borbála napja. A hagyomány szerint a pénteki kenyér sír a kemencében, a pénteki kenyér véres lesz vagy kővé válik.

4. Vannak olyan tilalmak is, amelyek a sütést végző személyre vonatkoznak, nevezetesen: férfi, menstruáló nő nem süthet kenyeret, asszony sütés előtt nem közösülhet.

5. Kemencébe vetés után a sütő asszony felemelte szoknyáját, a szakajtót felborították, hogy magasra nőjön a kenyér.

6. A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. Ha valaki új házba költözött, kenyeret és sót vittek neki. A hagyomány szerint ez szavatolt a háziak jólétéért. A szláv népeknél kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget, aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja azt a csapásoktól. Az esküvő után az ifjú párt is kenyérrel és sóval kínálják. Mindketten a szájukba vettek belőlük egy kicsit, ez azt szimbolizálta, hogy életük végéig osztoznak mindenen.

Egy régi hagyomány szerint menstruáló nő nem süthet kenyeret Forrás: Shutterstock

Tudtad?

Először, ie. 3000 évvel az egyiptomiak sütöttek kenyeret, az ókori görögök legalább 70 féle kenyeret ismertek, az ókori Rómában pedig több száz pékség működött.

7. Baljós jelnek tekintették, ha sütés közben megrepedt a kenyér, az egy családtag halálát jelentette.

8. Halottak napján sóval és kenyérrel terítették meg az asztalt, ugyanis ekkor a hagyomány szerint a halottak hazalátogatnak, és így kedveskedtek nekik.

9. A néphagyomány szerint a „rendes asszony szombaton süt, hétfőn mos". Ez azért is volt fontos, mert így vasárnap az ünnepi asztalra mindig friss kenyér került, amit a családfő szegett meg.

Az új kenyér ünnepe

Augusztus 20-a 1949 óta nem csak az államalapítás, de az új kenyér ünnepe is, amelynek kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait.

Az ünnep onnan datálódik, hogy a hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.

A kenyér kiemelt szerepére utal, hogy legalább 100 olyan szólásunk vagy mondásunk van, amelyek a kenyérhez kapcsolódnak, többet ma is használunk közülük. Ilyenek például:

Ahol kalács nincs, a kenyér is jó.

Kenyértörésre kerül sor.

Külön-kenyérre mentek.

Amíg az én kenyeremet eszed...

Megette kenyerének javát.

Kegyelemkenyéren él.