Elixír a vikingektől

Nevezhetnénk ismeretlen ismerősnek is: a kiskertekből a látványa sokak számára lehet megszokott – hiszen a varjúhájfélék családjába tartozó növény rokonai dísznövényként is elterjedtek –, a pozitív élettani tulajdonságaival viszont inkább csak a szakértők vannak tisztában. Pedig a rózsagyökér azon gyógynövényeink közé tartozik, amelyeknek gyógyhatásáról az ókori Kínától Görögországon át a vikingekig számos helyről maradtak ránk történeti források.

Évelő növény, amelynek elsősorban vastag, elvágva vagy eltörve rózsaillatot árasztó gyöktörzsét használják. Ezek a gyökérrészek akár 8-18 évesek és 1-1,5 kilogramm tömegűek is lehetnek.

Valószínűleg Szibériából származik, de Ázsia és Európa északi, illetve magashegyi régióiban sokfelé előfordul. Hasznos tulajdonságait ősi tibeti feljegyzések és skandináv rúnakövek feliratai egyaránt őrzik. Értékes képességei miatt több országban a nagyüzemi termesztésével is próbálkozni kezdtek a XX. században, mert a természetben talált növénymennyiség nem volt elegendő a természetgyógyászati ipar számára. Kereskedelmi méretű termesztésére Svédországban, Finnországban és a mai Oroszország (az egykori Szovjetunió) területén is sor került.

A leggyakrabban talán a stressz különféle hatásait próbálják enyhíteni vele. Mivel egyes feltételezések szerint helyi vérbőséget okoz, a szexuális teljesítmény javítására is igénybe vették (hasonlóan egyébként a szintén ilyen képességekkel is rendelkező zöldteához). Kipróbálták a cukorbetegség ellen – amelynek egyik lehetséges okozója szintén a stressz –, és azt valószínűsítik, hogy erős antioxidánsként védhet az oxidatív stressz hatásaival szemben is.

¹https://www.magneb6.hu/cikkek/kutatas-a-magyarok-a-zold-teat-hasznaljak-a-stressz-megelozesere

MAT-HU-2100764 (2021.07.19.)

A cikk támogatója a Magne B₆.