Ezek a jelek arra utalnak, hogy kevesebbet kéne sportolnod

A menstruációval kapcsolatban időről időre változik a társadalom és az orvostudomány álláspontja, attól függően, hogy milyen új információk látnak napvilágot. Gondoljunk csak bele, volt idő, amikor a menstruációt betegségnek tekintették, vagy minden nőt ágyhoz akartak szíjazni – távol a többi embertársától –, aki épp az érzékeny periódusnál tartott. Aztán jöttek azok az idők, amikor már nem üldözték a menstruáló nőket, de még mindig óvatosságra intették őket. Most pedig eljutottunk abba a korba, amikor a menstruáció ideje alatt még a sportot sem tiltják – de vajon milyen hatással van a sport az érzékeny női hormonrendszerre, a havi ciklusra?

Egészséges esetben

A szakemberek többsége egyetért abban, hogy a rendszeres sport, illetve az ezzel általában kéz a kézben járó egészséges életmód jót tesz a szervezet működésének. Ezért, aki rendszeresen mozog, egészségesen étkezik, figyel a nyomelem- és vitaminbevitelre, megfelelően alszik és nem stresszel sokat, valószínűleg könnyebben éli meg a menstruáció nehezebb napjait is, mint azok a nők, akik nem foglalkoznak az egészségükkel.

Ez persze nem kőbe vésett szabály, hiszen sajnos léteznek olyan betegségek, amelyek életmódtól függetlenül is hatással lehetnek a havi ciklusra, egyebek között ezért sem lehet örökérvényű kijelentéseket tenni ebben a témában. Ami azonban biztos, hogy a túlzott fizikai megterhelés nem tesz jót az érzékeny női hormonális szabályozórendszernek, és így a menstruációs ciklusnak vagy a hüvely váladéktermelésének sem.

Túlzásba vitt mozgás esetén

Már a túlzott és hosszan tartó fizikai megterhelés is okozhat menstruációs zavart, de gyakran – különösen bizonyos versenysportoknál – az extrém sportteljesítmény mellé még drasztikus diéta, netán koplalás is társulhat, ami hüvelyszárazságot okozhat, vagy nagy valószínűséggel kiválthatja akár a menstruáció tartós elmaradását is.

Ennek oka, hogy sokkal több energiát veszítünk, mint amennyit beviszünk, tehát a szervezetünk úgy értékeli, hogy egy folyamatos éhezéssel járó állapot áll fenn. Ilyenkor azok a védekező mechanizmusok lépnek életbe, amelyek előnyben részesítik a létfontosságú szervek működtetését, míg például a női nemi, illetve termékenységi szervek kisebb-nagyobb „leállásra" kényszerülnek, aminek a következménye cikluszavar, esetleg hüvelyszárazság lehet. Ez evolúciós okokra vezethető vissza, amely szerint éhező állat ne szaporodjon, hiszen az akár életveszélyes is lehet számára.

Mi áll a hátterében?

A folyamatot az agyalapi mirigy szabályozza. Ez az agyterület a hormonrendszerünk első számú rendezője, ide fut be minden információ a belső elválasztású (más néven hormontermelő) mirigyekből. Amikor a testünk éhező üzemmódba kapcsol, akkor a többi között csökkenni kezd a nemi hormonok mennyisége, ez pedig hüvelyszárazságot, vérzéskimaradást okoz.

Mikor beszélhetünk menstruációs zavarról?

Amennyiben a vérzés 21 napnál gyakrabban vagy 35 napnál ritkábban jelentkezik.

Ez persze esetenként teljesen normális, tehát, ha időnként a szokásostól eltér a menstruációs ritmus, az még nem feltétlenül baj, de ha azt tapasztaljuk, hogy a cikluszavar 3 hónapon keresztül fennáll, már mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.

Mit kezdhetünk a hüvelyszárazsággal?

• Fogyasszunk naponta legalább 6-8 pohár vizet, hiszen ezzel biztosíthatjuk a megfelelő folyadékmennyiséget a szervezetünk számára.
• Ne csak az arcunkat és a testünket ápoljuk, hidratáljuk rendszeresen, de hüvelyszárazság esetén hüvelyi hidratáló, regeneráló krémet vagy kúpot is alkalmazzunk kúraszerűen.
• Igyekezzünk elkerülni az általános tusfürdők és szappanok használatát, ehelyett kifejezetten az intim területekre való mosakodó készítményeket válasszunk.
• Ne használjunk intim spray-ket.
• Válasszunk olyan gyógyhatású készítményt, amely hormonmentes, de segíthet csökkenteni a hüvelyszárazságot.

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária támogatta.