Sonkán innen, tojáson túl: mi kerül más nemzetek húsvéti asztalára?

húsvéti asztal LAKOMA ünnep nemzetközi konyha húsvét ünnepi asztal gasztronómia magazin étel
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ha húsvét, akkor sonka, tojás, sós kalács? Az attól függ, melyik országban jársz. Minden nemzetnek megvannak a maga szokásai, ünnepi ételei. Ezekből válogattunk és készítettünk összeállítást.

Ahogy azt egy korábbi cikkünkben írtuk, a húsvéti hagyományainknak kereszény gyökerei vannak, így nem csoda, ha sok más országban is ugyanazokból az alapanyagokból készülnek az ünnepi ételek. Ám, míg az alapanyagok sok esetben hasonlóak, a kész ételek nagyon is különböznek egymástól.

Ezekből a nemzetközi húsvéti fogásokból adunk nektek egy kis ízelítőt.

Olaszország

Ami az olaszoknak karácsonykor a panettone, az húsvétkor a colomba di pasqua, azaz a húsvéti galamb nevű sütemény. Noha a népszerűségének oka igen prózai - a panettonét gyártó cég szerette volna kihasználni a gyártósort a karácsonyi időszakon kívül is -, keletkezését legendák övezik.

Az olasz húsvéti asztalok elmaradhatatlan kelléke a colomba di pasqua Forrás: Shutterstock/Julia-Bogdanova

Az egyik mítosz szerint eredete a VI. századra vezethető vissza, amikor is Alboin longobárd királyt, miután elfoglalta Paviát, galamb formájú, édes kenyérrel kínálták meg.

Egy másik történet alapján a sütemény a nevét Szent Kolumbánról kapta: az ír származású bencés misszionáriust és szerzeteseit 600-ban Teodolinda lombard királynő meghívta az udvarába, ahol húsos- és vadételeket szolgáltak fel ebédre, de mivel böjti időszak volt, ők visszautasították az ételeket. Ám Kolumbán, aki nem akarta megsérteni az uralkodót, a felszolgált fogásokat fehér, galamb alakú kenyérré varázsolta.

Egy harmadik mítosz szerint az édes sütemény eredete az 1176-os legnanói csatához fűződik, ugyanis a lombard címeren lévő három galambnak tulajdonították a sereg győzelmét.

Akárhogy is történt, az olasz húsvéti asztalok elmaradhatatlan kelléke ez a változatosan, akár gumicukorral, színes cukorkával, csokoldéval, mandulával és/vagy kandírozott gyümölcsökkel díszített kalácsféle, melynek elkészítése igen bonyolult: csak elszánt és gyakorlott családi szakácsoknak érdemes vele próbálkozni.

Emellett az olaszok szívesen fogyasztanak húsvétkor legfeljebb 30 napos, addig csak anyatejen élő bárányt, melyet erősen megfokhagymáznak, bőven megszórnak rozmaringgal és articsókával tálalnak, a sonka helyett pedig corallina szalámit tálalnak a tojás mellé.

Görögország

A görögök imádnak ünepelni, a családi rendezvényeken is nagy szerepe van a zene és tánc mellett az evésnek, akkor el tudjuk képzelni, mi történik az ortodox országban a keresztény ünnepek legfontosabbikán. Esznek, sokat és finomakat.

Mivel az ortodox keresztények a Julianus naptárt használják, a húsvét idén egy héttel később, április 14-én kezdődik náluk az ortodox nagypéntekkel. Ezen a napon fogyasztják a magiricát, mely egy a bárány belsőségeiből készült levesszerű étel.

Az ortodox nagypénteken fogyasztják a magiricát, mely egy a bárány belsőségeiből készült levesszerű étel Forrás: Shutterstock/Gestiafoto

A görögök húsvétkor nyárson sült bárányt és kecskét fogyasztanak, mellé salátákat és finom görög borokat tálalnak, de nem maradhat el a kalács sem, és finom húsvéti sütemények nélkül, mint a koulourakia sem lenne ünnep az ünnep.

A koulourakia nem más, mint egy végtelenül finom és roppanós, omlós, édes vajas tésztából készült fonott finomság. Az olaszok süteményével szemben a görög sütemény elkészítésébe kezdő szakácsok is bátran belefoghatnak, nem kíván különösebb cukrásztudományt. Ám, mint általában a görög édességek - , a koulourakia diétásnak semmiképpen sem mondható; de a húsvét nem is a fogyókúráról szól, arra ott volt a 40 napos böjt időszaka, nemde?

Belgium

A belgáknál nagy szerepe van húsvétkor a tojásnak, és ez náluk nem a keresztény gyökerekkel és szokásokkal magyarázható, vagy nem csak azokkal.

Kruishoutem egy kisváros Belgiumban, melynek lakóit korábban eierjongensnak, eierboerennek nevezték, aminek a jelentése tojásárus, nem véletlenül. A település évszázadokon át volt a környék kereskedelmi központja, egészen az első világháborúig a belga tojásokon kívül itt juthattak hozzá a vásárlók a holland, német és francia tojástermelők portékáihoz is. Az első vásárra 1670-ben XIV. Lajos, a Napkirály adott engedélyt. A hagyomány ma is él, a kruishoutemiek minden évben nagyszombaton rendezik meg méltán híres tojásvásárukat.

A belgáktól sem áll messze a jókedv és mulatozás, enni és inni ők is szeretnek. A tojás a fenti okokból sem hiányozhat a húsvéti asztalokról, mely mellé a hagyományos zöldbabbal és krumplival tálalt sültbárányt is odateszik.

Ami náluk más, mint máshol, hogy ők ilyenkor kacsa- vagy libamájat, foie gras-t is raknak az ünnepi asztalra, amit hagyma-, füge- vagy cikórialekvárral és/vagy bordói (bor)zselével fogyasztanak.

Kacsa- vagy libamájat, foie gras-t raknak az ünnepi asztalra Forrás: Shutterstock/Margouillat Photo

A belga csokoládét a világon mindenhol ismerik és szeretik:, nem meglepő, hogy a húsvéti édességeik is bővelkednek benne. Desszertként a csokitojásokkal díszített profiterol és a csokoldétorta is megjelenik az ünnepi lakoma befejezéseként, de szívesen fogyasztják az olaszok colombáját is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.