Összeírják a családokat a népszámlálás keretében

A Life.hu kérdéseire Kovács Marcell, a 2022. évi népszámlálás projektvezetője válaszolt, aki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának vezetője is egyben.

- Mi a népszámlálás jelentősége, mit mutat meg a magyar családok helyzetéről?

- A népszámlálás hazánk legnagyobb, egyben legjelentősebb, tízévente ismétlődő, statisztikai célú adatgyűjtése. Az egész országban egy időben, azonos tartalommal, egységes, a nemzetközi és az uniós gyakorlattal harmonizáló módszertani alapon hajtják végre. Kiterjed minden lakásra és személyre, mert a lakáskörülmények felmérését is jelenti. A népszámlálás közös ügyünk, a sok-sok kitöltött kérdőívből kirajzolódik a magyar társadalom részletes képe 2022-ben. Az adatok az elkövetkező években mindannyiunk életét érintő fejlesztések alapját képezik majd, ezért fontos, hogy az eredmények pontosak legyenek, senki se hiányozzon. Erre a közös felelősségre utal a népszámlálás mottója: „Feleljünk, egymásért!" A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről. Az első hazai népszámlálásra 1869-ben került sor. A hazai népszámlálások valamivel több mint 150 éve alatt a gyűjtött adatok témakörei csak kismértékben változtak. Fontos, hogy a népszámlálás adatai hosszú távon is összehasonlíthatók legyenek, mivel ez teszi lehetővé a társadalmi változások, trendek megfigyelését, lehetőség szerinti előrejelzését. Az egyes kérdések megfogalmazása azonban mindig alkalmazkodik a korhoz, és az aktuális adatigényeknek megfelelően megjelennek új kérdések is.

- Kinek kötelező részt vennie a népszámlálásban? A külföldön dolgozó magyarokra is vonatkozik mindez?

- A népszámlálás akkor eredményes, ha pontos képet ad hazánk lakosságáról. Ezért fontos, hogy a népszámlálásban mindannyian részt vegyünk, ami a népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény szerint kötelességünk is. A legfontosabb tudnivalókról szeptember végén levélben fogjuk tájékoztatni a lakosságot. A KSH tízévente fél órát kér mindenkitől: ennyi ideig tart nagyjából egy 2–3 fős háztartásnak kitölteni egy lakás- és annyi személyi kérdőívet, ahányan a lakásban életvitelszerűen élnek.

A népszámlálás során a lakáskörülményekről is nyilatkozunk. A lakásadatok segítségével pontos képet kaphatunk a háztartások lakáskörülményeiről. Ezek az adatok hasznos alapot nyújtanak a lakáskörülményekkel, energiahatékonysággal kapcsolatos döntésekhez. Fontos, hogy az üresen álló lakásokról is ki kell tölteni a kérdőívet.

- Mit tehetnek azok, akik nem kapnak levelet a KSH-tól a népszámlálásra vonatkozóan?

- A kérdőív önálló internetes kitöltéséhez szükség van a felkérő levélre, mert ez tartalmazza azt az egyedi belépési kódot, amellyel a háztartás ki tudja tölteni a kérdőívet a lakásról és a benne élő személyekről. Akihez esetleg nem érkezik meg a felkérő levél, a népszámlálás honlapján keresztül tud belépési kódot igényelni, ügyfélkapus azonosítást követően. Az igénylés során az elektronikus űrlapon meg kell adnia a nevét, az e-mail címét, amire a kód meg fog érkezni, és azt a lakcímet, amire vonatkozóan a kérdőívkitöltés történik.

- Meddig lehet kitölteni a kérdőíveket?

- A népszámlálás eszmei időpontja 2022. október 1-je 0 óra, az ekkor fennálló állapotot alapul véve kell a kérdőív kérdéseit megválaszolnunk. Az adatszolgáltatás folyamata a lakáskérdőív kitöltésével kezdődik, majd annyi személyi kérdőívet kell kitölteni, ahányan az adott lakásban élnek. Október 1. és 16. között önállóan, online lehet kitölteni a kérdőíveket.

Október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyek október 16-ig nem töltötték ki online a kérdőívet. Ebben az időszakban már csak a számlálóbiztos segítségével válaszolhatjuk meg a népszámlálási kérdéseket, amelyeket a számlálóbiztosok személyes interjú keretében tesznek fel, a válaszokat pedig tableten rögzítik. November 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg.

- Lesznek-e összesített formában elérhető adatok a nők helyzetének változásáról a foglalkoztatásban vagy a hátrányos helyzetű családok, illetve gyermeküket egyedül nevelő szülők helyzetéről? Milyen adatokról lehet szó?

- A népszámlálás során gyűjtött adatok lehetőséget adnak arra, hogy a családokról vagy a nők helyzetéről is pontos képet kapjunk. Az adatokból nyomon követhetők a különböző típusú családok életkörülményeiben jelentkező eltérések, és a területi különbségek is. Látható például, hogy az egyedülálló anyák hány gyermeket nevelnek, milyen korúak a gyermekek, járnak-e iskolába. Az anya otthon van a gyermekekkel vagy dolgozik. Van-e nagyszülő a háztartásban, aki segít a gyermeknevelésben.

- Milyen újdonságokra számíthatnak idén a kérdőíveket kitöltők?

A világban való eligazodáshoz, a munkaerőpiaci érvényesüléshez az iskolai végzettség mellett napjainkban elengedhetetlen a digitális eszközök, az internet kínálta lehetőségek használatának képessége. Az új kérdés a válaszadók digitális jártasságáról gyűjt információt. A hazai népszámlálások több mint 150 éves múltra tekintenek vissza. Régen volt kérdés az írni, olvasni tudással kapcsolatban. Ennek a mai megfelelője a digitális jártasságra vonatkozó kérdés, hiszen az életünk ma már szinte elképzelhetetlen online jelenlét nélkül. Az új kérdés arra vonatkozik, hogy mire használják az emberek az internetet, végeznek-e bizonyos tevékenységeket az online térben, például vásárolnak-e, intéznek-e ügyeket online.

Az energiahatékonyság, a környezettudatosság és a fenntarthatóság a jövő legfontosabb kérdéseinek számítanak manapság. A jövőnk záloga az energia tudatos felhasználásában rejlik, a kulcs a mi kezünkben van. A népszámlálási adatokból képet alkothatunk hazánk népességének lakáskörülményeiről is, így megtudhatjuk többek között azt, hogy a különböző típusú háztartások körében milyen gyakran fordulnak elő ezek az eszközök, berendezések, milyen a lakások falazata, milyen más fűtési lehetőségek vannak, és ezek a berendezések milyen fűtőanyagot használnak. Az adatokból láthatóvá válik majd, hogy milyen lakáskörülmények között élnek például a kisgyermeket nevelő háztartások, vagy az egyedül élő, idős emberek. A népszámlálás során gyűjtött adatok segítik a döntéshozók munkáját, a lakásfejlesztési támogatások terén, az energetikai és a lakáskorszerűsítési pályázatok kiírásához nyújtanak megbízható támpontot. A szakpolitika számára ezek az adatok nélkülözhetetlenek, ugyanis a népszámláláson kívül nincs még egy adatgyűjtés, ami a teljes népességre és lakásállományra kiterjedne.

- Hogyan tudhatjuk valakiről, hogy tényleg számlálóbiztos?

- A számlálóbiztos azonosítására szolgál a számlálóbiztosi igazolvány, amely személyi azonosságot igazoló fényképes okmánnyal (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány) együtt érvényes. Minden számlálóbiztosi igazolvány egyedi azonosítószámmal rendelkezik. A számlálóbiztosnak fel kell mutatnia az igazolványát, amikor felkeresi az adatszolgáltatót. Az adatszolgáltató kérheti, hogy az őt felkereső számlálóbiztos igazolja magát személyét azonosító igazolvánnyal is. Az számlálóbiztos nevét a népszámlálás teljes időszakában működő információs telefonvonalon (ingyenesen hívható zöld számon) is ellenőrizni lehet.

- Kötelező-e válaszolni a kérdésekre?

- A népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény szerint a népszámlálásban kötelező a részvétel. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény pedig kimondja, hogy

A KSH célja azonban nem a bírságolás, hanem az, hogy a lakossággal együttműködve sikeres népszámlálást hajtson végre.

- Hol jelentkezhetnek azok, akik számlálóbiztosok szeretnének lenni az idei népszámlálásban?

A népszámlálás sikerességéhez mindenki közreműködésére szükség van. Csak akkor lehet sikeres az adatgyűjtés, ha mindenki részt vesz benne és kitölti a kérdőívet. Várhatóan csaknem 28 ezer számlálóbiztos dolgozik majd az adatgyűjtés számlálóbiztosi szakaszában. A települések jegyzői és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai gondoskodnak az adatgyűjtés végrehajtásáról. Számlálóbiztosnak a települési, a fővárosban pedig a kerületi önkormányzatokban a jegyzőknél lehet jelentkezni. Az, hogy egy-egy településen hány számlálóbiztos jelentkezésére számítanak a jegyzők, a település nagyságától függ. Ott, ahol többen élnek, több számlálóbiztosra is szükség lehet. Budapest, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén megye után várhatóan Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgozik majd a legtöbb számlálóbiztos október 17-e és november 20-a között. A számlálóbiztosok az általuk elvégzett munkáért díjazásban részesülnek, tehát nem egy önkéntes tevékenységről van szó.