Amikor bennreked a szó - Így segítsd dadogó gyermeked!

Forrás: Shutterstock -
gyermeknevelés pedagógiai szakszolgálat dadogó gyerek dadogás szülő beszéd beszédfejlődés gyerek
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Amikor óvodás gyermekünk beszéde egyszer csak elkezd akadozni, megrémülünk, mert attól tartunk, valami végleges és megmásíthatatlan tragédia ért minket. Pánikra azonban semmi ok, hiszen sokszor csak átmeneti állapotról van szó. Az életkori dadogásról és a lehetséges megoldásokról Szecskóné Rácz Ilonát, a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat munkatársát kérdeztem.

Mit tekintünk dadogásnak?

A dadogás a beszédritmus zavara. Amikor valaki dadog, ismételgethet egy-egy hangot, szótagot, szót, bennakadhat a mondandója, nem jön ki hang a torkán, esetleg csak elindítani nehéz a közlést, utána már lendületet vesz. A dadogás során járulékos tünetek egészíthetik ki a beszédet. Ilyenek lehetnek különböző együttmozgások, például fejbiccentés, tikkelés, szemrángás, feszülő nyakizomzat.

Miért kezd el valaki dadogni?

Az okok többfélék lehetnek. A dadogásra való hajlamot és a beszédgyengeséget örökölhetjük, de nem magát a dadogást. Ezenkívül pszichés tényezők, például szorongás vagy traumák is hozzájárulhatnak a dadogás kialakulásához.

A dadogás a beszédritmus zavara Forrás: Shutterstock

Kiket érint leginkább a dadogás?

A fiúk között háromszor gyakoribb, mint a lányoknál. A dadogás a teljes populáció 1-2 százalékát érinti. Nem minden élettani dadogó vagy beszédgyengeségben érintett gyermekből lesz azonban dadogó felnőtt. A kor előrehaladtával javul a beszédminőség, ezért például a középkorúak között jóval kevesebb dadogót találunk, mint az alsó tagozatos korosztályban.

Milyen típusait különböztethetjük meg a dadogásnak?

Rögtön egy kakukktojással kezdeném, amely többnyire nem valódi dadogás. Három- és ötéves kor között viszonylag gyakori az úgynevezett élettani dadogás. A kisgyermekeknek ebben az életkorban a gondolataik előrébb járnak, mint amit a nyelvi fejlettségük megenged. Ez egy természetes jelenség, nem kell megijedni tőle, nem kell kijavítani. A további típusok az enyhébb, hadarásos dadogáson keresztül a klónusos dadogáson át a súlyosabb, tónusos dadogásig sokfélék lehetnek.

Mikor kérje a szülő szakember segítségét?

Ha nem élettani, hanem valódi dadogásról van szó, akkor is hét-nyolc éves kor előtt már van előzmény: például zavarja a gyereket a saját beszédminősége, többször megakad a beszéde vagy testi tüneteket is mutat. Ha bizonytalan a szülő, érdemes megnézetni a gyereket logopédussal, pszichológussal vagy mindkettővel, hiszen a szülő frusztráltsága a gyerekben is frusztráltságot kelt, ez pedig még inkább fokozhatja a tüneteket. Elméletileg minden óvodában dolgozik logopédus, bármelyik szülő felkeresheti őket. Ha viszont a gyereket nem zavarja a beszéde, csak óvatosan érdemes foglalkozni a kérdéssel. Három- és ötéves korban az ország minden óvodájában végeznek kötelező logopédiai szűréseket. Ha megakadásokat tapasztalunk, és ez a gyermek ötéves korában derül ki, még nem vagyunk elkésve.

Ha zavarja a gyereket a saját beszédminősége, többször megakad a beszéde, akkor érdemes megnézetni a gyereket logopédussal, pszichológussal Forrás: Shutterstock

A pedagógiai szakszolgálatok milyen módszerekkel tudják segíteni a dadogó gyerekeket?

A szakszolgálatok az ország egész területén ingyenes foglalkozásokat biztosítanak a fejlesztésre szoruló gyerekek számára. Nálunk a kisebb gyermekek – ovisok és alsó tagozatosok – páros vezetésű csoportfoglalkozásokon vesznek részt, tehát a pszichológus és a logopédus együtt tartja a foglalkozásokat, és vegyesen szerepelnek a pszichológiai módszertani elemek, valamint a beszédtechnikai gyakorlatok. Súlyosabb esetben az egyéni terápia is indokolt lehet. A cél az, hogy közvetett módon hassunk a beszéd minőségére, igyekszünk oldani a gyermek szorongását, szabályozni a légzését, beszédlégzését, növelni az önbizalmát. A kisebbeknél művészeti és meseterápiákat, kommunikációs gyakorlatokat alkalmazunk játékos formában. Az életkor előrehaladtával egyre többször tudunk olyan beszédgyakorlatokkal is dolgozni, amelyekhez a gyerekek fokozott tudatossága szükséges.

Hogyan segíthetjük dadogó gyermekünket otthon, családi környezetben?

A gyerekek nagyon érzékenyen reagálnak a visszajelzésekre. A kisgyermekben beszédgátlást és beszédfélelmet válthat ki, ha beszéd közben kijavítják.

Fontos tehát, hogy gyermekünket ne javítsuk, inkább bátorítsuk, hallgassuk végig, teremtsünk szemkontaktust, legyünk türelmesek, figyeljünk rá, hagyjunk elég időt arra, hogy megnyilatkozhasson!

Gyermekünk beszédét ne javítsuk ki, inkább bátorítsuk, és hallgassuk végig Forrás: Shutterstock

Ne tegyünk semmilyen – segítő szándékú – megjegyzést sem arra vonatkozóan, hogyan képezze a hangokat vagy a szavakat! Ha sikerült nyugodt környezetet teremtenünk, a ritmusgyakorlatok alkalmazása, például a mondókázás vagy az éneklés is segítségünkre lehet, hiszen a ritmus és a betanult szöveg egyfajta automatikus beszéd, ezek közben nem dadog a dadogó sem, így pozitív megerősítést kaphat. Végül, de nem utolsósorban pedig a felgyorsult világunk ellenére beszéljünk lassan, érthetően, a gyerek életkorának megfelelően! Adjunk jó beszédpéldát!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.