Évente legalább 2-3 millió életet mentenek meg a vakcinák, más néven a védőoltások, melyek működési elve roppant egyszerű, előállításuk azonban korántsem az. Céljuk, hogy a szervezetet immunválaszra sarkalják, így készítve fel egy esetleges későbbi vírustámadásra. A vakcinákban gyöngített vagy elpusztított kórokozók, részeik, netán a már kész ellenanyag található. Nem minden vírus ellen létezik védőoltás, de a gyógyszergyártó vállalatok folyamatosan dolgoznak új, jobb, kényelmesebb vakcinák előállításán.

A vakcinagyártás rejtélye 

Egy új védőoltás kifejlesztése akár 10-12 évet is igénybe vehet, egy adag vakcina legyártása pedig 6-24 hónapig is tarthat – a védőoltások biológiai folyamat során készülnek, ami jóval hosszabb, mint a kémiai eljárás. Tehát, amikor azt hallani, hogy oltóanyaghiány van, nos, akkor értelemszerűen nem arról van szó, hogy a gyógyszergyárak nem akarnak többet készíteni; egyszerűen ezeket a folyamatokat nem lehet meggyorsítani. Annak érdekében, hogy ilyen eset csak minimális számban forduljon elő, az állam három évre előre rendeli be a különböző oltóanyagokat. 

A vakcinák gyártási folyamatának körülbelül 70%-át a minőség-ellenőrzés teszi ki. Ebben benne van mind az oltóanyagok, mind pedig az ott dolgozó szakemberek vizsgálata. A pneumococcus vakcinája körülbelül 500 minőségi teszten megy át, mielőtt kikerülne a gyárból a gyógyszertárakba. Azokban a laborokban, ahol biológiai eljárással készül gyógykészítmény, a tökéletesen steril környezet elengedhetetlen, így az ott dolgozók is naponta több vizsgálaton esnek át. 

Egy új védőoltás kifejlesztése akár 10-12 évet is igénybe vehetFotó: Polyák Attila/Origo

Új oltások jöhetnek 

A GSK gyógyszergyártó és forgalmazó vállalat bejelentette, hogy 15 jövőbeli oltásuk van a klinikai kutatás fázisában! Ilyen például az övsömör elleni védőoltás, amely azon felnőtteknek nyújthat segítséget, akik átestek bárányhimlő-fertőzésen. Mivel a vírus nem tűnik el nyomtalanul a szervezetből, később kiújulhat fájó kiütések és hólyagok formájában. Ám, érkezhet a malária, ebola, RSV (óriássejtes tüdőmegbetegedést okozó vírus), streptococcus B, meningococcus A, B, C, W, Y védőoltás is.
A fent említett vakcinák többsége a régi változathoz képest rendelkezik majd valamilyen új komponenssel, így bővíthetik az olthatók körét – a felnőttek immunizálása sokkal összetettebb feladat, hiszen az ő szervezetük már beépítette a válaszreakciókat, és ezeket nehezebb adott esetben felülírni –, illetve csökkenthetik az ismétlő oltások számát, gyakoriságát.

A GSK vállalatnak 15 jövőbeli oltása van a klinikai kutatás fázisábanFotó: Polyák Attila/Origo

Végleg felkerültünk a vakcinagyártás térképére

A GSK gödöllői gyárának bővítése a második üteméhez érkezett. A több mint 100 új munkahelyet teremtő kapacitásbővítés célja, hogy a vállalat 2023-tól a diftéria és tetanusz elleni oltóanyag komponensét kizárólag a hazai vakcinaüzemében gyártsa majd. 

Nézd meg galériánkat, és less be egy vakcinagyár kulisszái mögé! 

/1705/M_r_t201754102939