Szinesztézia: Amikor a színek, a számok és a dallamok is összekeveredhetnek

betegség autizmus szinesztézia
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A szinesztézia egy olyan mentális betegség, ami nem is valódi betegség, sokkal inkább egy ártalmatlan jelenség. Tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet. 

Így lesz például a számoknak, a betűknek vagy a dallamoknak színe az ember fejében. Ahány ember, annyiféle eset, de természetesen azért akadnak közös vonások. Például:

  • a szinesztézia pici gyermekkorban alakul ki, vagy már eleve így születik az illető. Például sokan alkalmaznak színes mágneseket, amikor tanítják a gyerekeknek a számjegyeket vagy a betűket. Ez pedig okozhatja azt, hogy a kicsi fejében egy életre összekapcsolódik az adott karakter és a hozzátartozó szín, ám ebben az esetben nem veleszületett szinesztéziáról beszélünk.
A mágneses számjegyek színét a kisgyerekek akár egy életre megjegyezhetik és társíthatják a számhoz az adott színt Forrás: Shutterstock
  • minden szinesztéziásra igaz, hogy nem tudják irányítani az érzeteiket. Nem tudják sem bekapcsolni, sem kikapcsolni azokat, teljesen reflexszerűen működnek

  • nem ártalmas sem az egyénre, sem a környezetére, így nincs értelme arra kényszeríteni, hogy nyomja el az érzeteit.

  • sokaknál egész életükben ugyanolyan formában jelennek meg az érzettársítások. És ha esetleg változik, akkor is csak nagyon lassan, évek alatt.

A szinesztézia legismertebb típusai

Általában két különböző érzetet kapcsol össze az érintettek agya, de létezik olyan eset is, hogy ez eggyel több. Az összes típust gyakorlatilag lehetetlen leírni, hiszen bármikor betoppanhat valaki egy olyan verzióval, amilyen még eddig nem volt a listán. Pont emiatt a kutatók azt találták ki, hogy a következőképpen jelölik a típusokat: x → y, ahol x a kiváltó, y a kiváltott, járulékos érzékleti típus. Például: a graféma-szín típus jelölése graféma → szín.

Graféma → szín

Ez az egyik leggyakrabban előforduló típus. Azt jelenti, hogy az illető számokhoz és/vagy betűkhöz társít valamilyen színt. Például, egy graféma → szín típusú szinesztéziás ha elképzeli a 3-as számot vagy a D betűt, akkor valamilyen szín jelenik meg hozzá a fejében. Természetesen mindenki más-más színeket lát ilyenkor, nincs egyezés, maximum véletlenszerűen.

"Nekem például a számok színesek, minden számjegy 0-10-ig. Ha kimondom az adott számot, vagy elképzelem, akkor azzal a színnel jelenik meg a fejemben. A 7-es sötétkék, a 8-as narancssárga, a 9-es pedig piros. És ha a 879-ről beszélünk, akkor narancs-kék-piros színeket látok" - meséli egy érintett személy.

Grafémia - az illető számokhoz és/vagy betűkhöz társít valamilyen színt Forrás: Shutterstock

Megszemélyesítő szinesztézia

A megszemélyesítő szinesztézia nyelvi sorrendi jelenségeket, betűket, számokat vagy tárgyakat személyiséggel vagy nemi jelleggel ruház fel. Például valaki szerint a 7-es kifejezetten hűtlen nő, míg a 3-as romantikus és megbízható férfi. Olyan is akad, aki gyűlöli a K-típust, és érthetetlenül vonzódik a T-hez. A kutatások szerint Püthagorasznak is volt ilyen típusú szinesztéziája. Itt is teljesen eltérőek a képzettársítások, és megállapították, hogy nincs összefüggésben a környezeti hatásokkal.

Hang → szín

Aki ebbe a típusba tartozik, annál a hangok, zajok váltanak ki különféle színeket. Az, hogy milyen szín jelenik meg az érintett fejében, függ a hangerőtől, a hang típusától, attól, hogy kellemes-e vagy sem, illetve, hogy mennyire magas vagy mély hangról beszélünk. Ezt a típust azonban ennek megfelelően további két altípusra lehet osztani: vannak azok, akikből a zenei hangok váltanak ki színeket, és olyanok is, akik a környezetből érkező hangokat érzékelik színesen. A színesen halló szinesztéziások érzetei sem egyeznek. Ami az egyiküknek zöld, a másikuknak simán lehet kék. Abban azonban a többségük egyetért, hogy a magasabb hangok világosabb árnyalatúak.

Szó → íz

Kimondott szavak vagy beszédhangok váltanak ki valamilyen ízérzetet az érintettből. Valakinek például a tévé szó kifejezetten sós, míg másnak a szobanövény édes. James Wannerton például arról számolt be, hogy akár olvasva, akár hangosan kimondva a szavakat, beszédhangokat, markáns ízeket érez a nyelve hegyén. Ezek sosem változnak, és azóta van így, mióta csak az eszét tudja.

Ennél az esetnél két kutató - Jamie Watd és Julia Simner - arra jutott, hogy a gyermekkori ízélmények lehetnek befolyásoló tényezők. Megállapították, hogy az ízek sokkal inkább a beszédhangokkal állnak kapcsolatban, mint a betűkkel.

Kimondott szavak vagy beszédhangok váltanak ki valamilyen ízérzetet az érintettből Forrás: Shutterstock

A szinesztézia és az autizmus kapcsolata

Felmerült a gondolat, hogy talán van összefüggés az autizmus és a szinesztézia között, és amikor a Cambridge-i Egyetem Autizmuskutató Központja értesült erről az elméletről, vizsgálódásba kezdtek. 164 Asperger-szindrómás (enyhébb autizmus) és 97 egészséges felnőttet kértek arra, hogy töltsenek ki egy kérdőivet, amelyben e két "betegség" tünetei kapcsán tettek fel kérdéseket. Azt a következtetést vonták le, hogy a kutatásban résztvevő autisták közül minden 5. személy szinesztéziás volt, míg a kontrollcsoportból mindössze 7%-nál jelentkeztek szinesztéziás tulajdonságok.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a legtöbb szinesztéziás autista, vagy fordítva, csupán azt, hogy a két "betegség" kialakulása között van némi hasonlóság. Az autizmusra igaz, hogy a beteg agysejtjei túl sok szinapszist hoznak létre, ami miatt az érintett a teljes egész helyett kis részletekre összpontosít. A szinesztéziások pedig szintén "felesleges, plusz" szinapszisokat alkotnak, amelyekre nincs is szükség - írja az MTI.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.