A COVID-járvány mindenki életét felforgatta, ám legjobban talán azokét, akik átestek a fertőzésen. Ők nemcsak a korlátozások miatt szenvedtek, de bizony a vírusfertőzéstől is, sőt sokan még akkor sem nyerték vissza a tejes egészségüket, amikor hivatalosan kilábaltak a betegségből – nekik a post-COVID szindrómával is szembe kell nézniük.

A MOK, azaz a Magyar Orvosi Kamara tájékoztatója szerint a post-COVID szindróma a tünetek kezdetétől számított negyedik hetet követően kialakuló és elhúzódó késői maradványtünetek és károsodások.

Az érintettek általában légszomjról, erős fáradékonyságról, heves szívverésről, alvászavarról, kognitív diszfunkciókról, szédülésről, ízlés- és szaglászavarról (íz- és szaglásvesztésről) panaszkodnak. Ezek mellett azonban gyakori a nehézlégzés, a mellkasi fájdalom és a köhögés is - ezek a tünetek kifejezetten tüdőérintettségre utalnak. De a fertőzés leggyakoribb, tartós kezelést, vagy rehabilitációt igénylő következményei közé tartozik a stroke, a különféle szívproblémák és a mentális zavarok is, mint például a szorongás, depresszió vagy akár az öngyilkosság gondolata.

A post-COVID egy olyan összetett és egyben új tünetegyüttes, amelynél a konkrét kiváltó körülményeket, a genetikai tényezőket, az érintettek pontos életkort és az általános jellemzőket nem lehet teljes bizonyossággal meghatározni.

A poszt-COVIDnak számos tünete lehetForrás: Shutterstock

A tapasztalatok folyamatosan bővülnek, az azonban már szinte biztos, hogy leginkább a légzőrendszer, a szív- és érrendszer és a központi valamint a perifériás idegrendszer érintettek a megbetegedés során, illetve a legfőbb rizikófaktorral rendelkező betegcsoport az 55 év feletti férfiak és a menopauzán átesett nők.

Mi a teendő, ha post-COVID tüneteket észlelünk

A fellépő post-COVID gyanús tünetekkel minden esetben a háziorvoshoz kell fordulni, aki a nála jelentkező - kórházból elbocsátott vagy a kórházban nem kezelt - betegeket a panaszok alapján, poszt-COVID ellátóhelyre küldheti, illetve a tüneteknek megfelelően közvetlenül az adott szakorvoshoz (pl. tüdőgondozóba, kardiológiára) is irányíthatja.
Ezek a betegek előnyt kell, hogy élvezzenek, azaz néhány napon belül fogadnia kell őket a szakorvosoknak, ahol megállapítják a diagnózist, valamint ha szükséges, megtörténnek a konzíliumok is.
Ezt követően a szakorvos eldönti, hogy a panaszok vagy maradandó károsodások a post-COVID szindrómának köszönhetőek-e vagy sem. Amennyiben a tüneteket feltételezhetően a post-COVID szindróma okozza, úgy az orvos bevonja az érintett terület rehabilitációs szakorvosát, hogy együtt felállítsák a rehabilitációs és gondozási programot.
Amennyiben a panaszokat feltételezhetően nem a post-COVID szindróma okozza, a beteget elbocsájtják és egy év múlva – amennyiben a betegnek idő közben nem jelentkeznek egyéb vagy súlyosabb panaszai – kontrollra visszavárják.

A  post-COVID gyanús tünetekkel minden esetben a háziorvoshoz kell fordulni, aki a nála jelentkező betegeket poszt-COVID ellátóhelyre küldhetiForrás: Shutterstock


A COVID fertőzésen átesett betegek minden esetben utánkövetésben és utógondozásban vesznek rész. Ennek keretén belül a gyógyulást követő harmadik, hatodik és tizenkettedik hónapban egy kontrollvizsgálatot kell beiktatnia az orvosnak.
A COVID fertőzés következtében kialakuló állapotok függvényében a rehabilitációt vezető szakorvos további utókövetési ajánlásokat is tehet, amelyeket egyeztetni szükséges az egyéb szakorvosi és háziorvosi - nyomon követésre vonatkozó - ajánlásokkal.