gyógyszer mellékhatás fényérzékenység fotoallergia
Alig voltál a napon, mégis rettenetesen leégtél? Akkor lehet, hogy a gyógyszer, amit szedsz, fényérzékenységet okoz - hívja fel a figyelmet a Fanny magazin.

A gyógyszer okozta fényérzékenység igen gyakori mellékhatás, amelyet bizonyos hatóanyagok vagy gyógynövények használata válthatnak ki. Ez különösen nyáron okozhat problémát, amikor szinte egész nap süt a nap, és mi is több időt töltünk a szabadban, ráadásul lenge öltözékben, és az UV-sugárzás közvetlenül éri a bőrünket.

A fényérzékenyítő gyógyszerek a napfény hatását felerősítik, ezért fototoxikus reakciót váltanak ki. Már nagyon rövid idő alatt is napégést, vörös, viszkető, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett testfelületek.

Ne gondoljuk, hogy „ó, én sosem égek le, engem ez a veszély nem fenyeget", ugyanis ennek megjelenése nem egyénfüggő, mindenkinek számítania kell rá, ha fényérzékenységet okozó gyógyszert szed, vagy krémet használ, és a napon tartózkodik.

Ez nem öröklődik genetikailag, és nem önálló betegség, kialakulásában nincs szerepe a bőrtípusunknak, a nemünknek vagy az életkorunknak. A tünetek órák vagy akár percek alatt megjelennek a napnak kitett bőrön. A fényérzékenység súlyossága dózisfüggő, tehát attól is függ, hogy milyen és mennyi gyógyszert vettünk be, mielőtt napra mentünk.

Első az olvasás

Rendkívül fontos, hogy mindig olvassuk el a gyógyszerek tájékoztatóját, amelyből kiderül, hogy a készítmény okoz-e fényérzékenységet. A legalapvetőbb tabletták vagy krémek is kiválthatják, mint például antibiotikumok, fájdalom és gyulladáscsökkentők, izom- vagy ízületi fájdalmakra használatos krémek, vízhajtók, szívritmus-szabályozók, de akár a gombaellenes készítmények is.

Forrás: Shutterstock

Fotoallergia – ilyen is van!

Nem csupán fényérzékenységet, hanem akár fotoallergiát is kiválthatnak bizonyos szerek. Ez a veszély azonban csak akkor fenyeget minket, ha előzetesen érzékennyé váltunk a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben.

Ebben az esetben az immunrendszer túlzott válaszkészségéről, vagyis allergiáról van szó.

A fotoallergiát úgy különböztethetjük meg a fényérzékenységtől, hogy míg az utóbbinál az árulkodó jelek csak a napnak kitett területeken jelennek meg, amelyek a fokozott napégésnek felelnek meg, addig fotoallergia esetében akár az egész bőrfelületünkre kiterjedhetnek a tünetek, emellett okozhat égő érzést a szemben, csalánkiütést, ekcémaszerű bőrelváltozást, amely viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással is járhat.

Mit tegyünk?

Ha mindenképpen gyógyszert kell bevennünk, és tudjuk, hogy az adott készítmény fényérzékenységet okoz, akkor alkalmazásának ideje alatt kerüljük a közvetlen napfényt, és mindig használjunk magas faktorszámú fényvédő krémet, ha a szabadban tartózkodunk.

A fényérzékenység és a fotoallergia kezelése is antihisztaminnal, valamint helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő, szteroid tartalmú krémekkel történik.

Gyógynövények is kiválthatják

Akadnak olyan növények, melyek leveleiben fényérzékenyítő anyag található. Ezért, amikor ezek a növények a bőrünkkel érintkeznek, majd napfény éri ezt a felületet, akkor az égési sérüléshez nagyon hasonló tüneteik jelennek meg rajtunk, de akár súlyos allergiás reakciót is okozhat. Ennek kialakulásáért a furokumarin nevű anyag felelős, amely megtalálható például a zellerben, a petrezselyemben, a paszternákban vagy a kankalinban.

A súlyosabb tünetek általában a növénnyel történt érintkezést követő 24 órában alakulnak ki, az ezt követő 2-3 napban rendszerint tovább fokozódnak.

Egyes illóolajok – például a citromolaj – szintén növelik a bőr fényérzékenységét: ha a bőr kapcsolatba kerül velük, majd UV-sugárzás éri, akkor gyulladáskeltő anyagok fejlődnek ki, melyek bőrgyulladáshoz vezetnek, vörösödést és hólyagképződést okoznak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.