Nemzetközi felmérések szerint a gyerekek bizony legalább ugyanannyit stresszelnek, mint a szüleik. A stresszforrások közül pedig az iskola az egyik legmeghatározóbb.

Az iskolai stressznek környezeti, biológiai és pszichológiai okai egyaránt vannak. A környezeti okok közé tartozik, hogy a gyerekeknek ma jóval hosszabb időt kell az iskolában tölteniük, mint régebben, és többféle, iskolán belüli kihívással szembesülnek.

Forrás: Thinkstock

A gyermekek nemcsak szellemileg, de fizikailag is kimerülnek a hosszú napok, a nulladik, a hetedik és a nyolcadik órák, a fakultációk és a különórák miatt. Az iskolában töltött időhöz emellett még az utazást is hozzá kell adni, ami napi szinten ismétlődve és összeadódva szintén igen megterhelő lehet. A fentiek után hiába szabadul a gyermek az iskolából, a tanulási feladatok az iskolán kívülre is elkísérik őket a házi feladatok, sőt az iskolaszünetre és a vakációra kiadott feladatok formájában.

Két főnöknek kell engedelmeskedni

Az iskolai stressz további oka a tanuló kiszolgáltatottsága. A gyermeknek két "főnöke" van: a szülő és a pedagógus. Folyamatosan engedelmeskednie és alkalmazkodnia kell nemcsak az otthoni elvárásokhoz, de a tanárok előírásaihoz is. Az iskolapszichológusok azonban jól tudják, hogy a tanárok személyisége is sokféle, ami kikerülhetetlen módon rávetül pedagógiai munkájukra és a gyermekekhez való viszonyukra - időnként meglehetősen negatív formában.

Tanulni, tanulni, tanulni

Napjaink teljesítménykultusza is terheli a gyerekeket: a szülők gyakran nemcsak jó teljesítményt várnak el tőlük, hanem egyenesen a legjobbat, a maximálisat. A hibázást sok iskolában büntetik közvetlen vagy közvetett módon, ahelyett, hogy a tanulás egyik formájának tartanák. A gyerekeknek sokféle módon kell bebizonyítaniuk kiválóságukat: tesztet írnak, szóban felelnek, kitartó és lankadatlan koncentrációt várnak el tőlük. Fizikailag is egy helyben kell ülniük, esélyük sincs az egészséges működéshez szükséges mozgásmennyiségre. Ez azért is probléma, mert a stressz levezetésének egyik leghatásosabb módszere a testmozgás lenne.

Van, akinek zaklatással is meg kell küzdenie

Az iskolatársak között mindig előfordulnak olyan problémás gyerekek, akik további stresszforrást jelentenek. Csúfolódással, bosszantással, sokszor fizikai erőszakkal zaklatják a többieket, megtalálva azok gyenge pontjait. Ez gyakran olyan mérvű stresszt jelent, hogy a gyermeket pszichológushoz kell vinni, mert az osztályban tehetetlen a zaklatással szemben, otthon pedig nehéz elmondania, kifejeznie az iskolai frusztrációk személyes okait.

Forrás: Thinkstock
Sokkoló történetek, rettegő gyerekek
„Sajnálom, hogy meg akartad ölni magad! Legközelebb fejezd is be!" „Nincsenek barátaid, menj, és öld meg magad, hahaha." – Nem, ezek a mondatok nem egy akció-, esetleg horrorfilm egyik sötét jelenetében hangzottak el. Ezeket a megdöbbentő, egyben félelmetes sorokat egy gyerek írta, fenyegetésképp egy másik fiatalnak. A cybermegfélemlítés nem ismer határokat.

Félelem a jövőtől

A felsőbb iskolai osztályokban a jövőtől való aggodalom válik kiemelkedő stresszforrássá. A gyerekek bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy mi lesz velük egy-két év múlva. A világot még nem ismerik, szorongásaik révén még jobban felnagyítják az előttük álló jövőre vonatkozó félelmeket.

Forrás: Thinkstock

A szülő mint stresszforrás

Végül szót kell ejteni a szülők stresszéről is, amelyet hazavisznek a munkahelyről, vagy otthon generálják a párkapcsolati problémák miatt. Ez megjelenik a gyermek számára a szülő idegességében, túlzó vagy indokolatlan emocionális reakcióiban, a feszült családi légkörben, illetve pozitív modell nyújtása helyett rosszul alkalmazkodó viselkedésminták "tanításában".