A Z generáció - vagy gúnynevükön a digitális bennszülöttek - számára rendkívül fontos az önkifejezés és a vizualitás. Aktívak a közösségi médiában, de a felhasználás tekintetében nagy eltérés mutatkozik köztünk, és a korábbi nemzedékek között. A Facebookon inkább csak a messengert használják, az ő terepünk az Instagram.

Amellett, hogy a social media rengeteg időt rabol el az életünkből nap mint nap, erős manipulatív hatással is rendelkezik. Befolyásolja azt, hogy mit gondolunk az ismerőseinkről az alapján, amit a közösségi médiában látunk róluk, pedig sokszor szemfényvesztés, amit az emberek a kirakatba pakolnak. Fontos tudatosítanunk magunkban, hogy az emberek a legjobb formájukat mutatják a nagyvilágnak, a sikereiket és a legboldogabb pillanataikat osztják meg.

Egyre torzabb képet kapunk a valóságról a közösségi média szűrőjén keresztül.

A Z generáció, és az utánuk születettek még jobban ki vannak téve a közösségi média negatív hatásainak, ugyanis az információs robbanás és technológia fejlődése evidenssé tette számunkra a Facebook és az Instagram használatát. A Legtöbb Instagram-generációs fiatal rá van kattanva a modellek, milliárdosok, világutazók, énekesek és egyéb tökéletes(ített) képeket posztolók profiljaira. A függőség és a folyamatos elégedetlenség pedig sok esetben szorongáshoz, depresszióhoz, és a testképpel kapcsolatos betegségekhez vezethetnek. Sokan irreális elvárásokat kezdenek támasztani saját magukkal szemben, emiatt pedig folyamatosan csökken az önbecsülésük.

A Z generáció, és az utánuk születettek még jobban ki vannak téve a közösségi média negatív hatásainakForrás: Shutterstock

Az Instagram mellett a Facebook is rendelkezik számos veszélyforrással, egyik ilyen, az úgynevezett "információs buborék", amelyet a Facebook a személyes ízlésed, érdeklődési köreid, ideológiád stb. alapján, különböző algoritmusokkal alakít ki, ezzel megkreálva a saját mikro-valóságodat. Mindazonáltal beszűkíti és torzítja a valóságot.

„Elveszítjük a valósághoz való viszonyunkat, és egy absztrakt térbe kerülünk" – Puzsér Róbert

Még egy veszélyt fontos megemlíteni, ha közösségi médiáról beszélünk. Biztos mindenki érezte már, hogy egy lemondott baráti program után állandóan azon jár az esze, "vajon mit csinálnak a többiek"? A 21. századi ember mindenről értesül, és a lehetőségek sokaságából választhat. Ám a választás egyben az alternatívák elvesztése is. Ez a félelem a FoMO, mely az angol „Fear of Missing Out" kifejezés betűiből tevődik össze, egy mozaikszó, ami magyarul nagyjából annyi tesz „félelem attól, hogy lemaradunk vagy kimaradunk". Mellékhatása a pillanat elmulasztása vagy nem-megélése. Folyamatosan vágyunk a boldogságra, ami paradox módon megakadályoz minket az elérésében. Ahelyett, hogy kiélveznénk a pillanatot, már a következő cél lebeg a szemünk előtt. Nem is történt meg az este, ha nem posztoltunk róla, és az ebéd is jobb ízű, ha előtte gondosan lefényképeztük és megosztottuk.