A tehetség nem erény. Ha valamire az átlagosnál fogékonyabbak vagyunk, arra tekinthetünk ajándékként, és örülhetünk is neki, ám ha a kapott adottsággal nem élünk, azt nem aknázzuk ki, akkor hiábavaló, hiszen szorgalom nélkül semmit nem ér.
Azt mondják, hogy egy karrierben a tehetség 10%, a többi a szorgalom, na és hogy ismerünk-e valakit, aki ismer valakit, aki... De mégis, az ismeretségig eljutni is csak úgy lehet, ha az adottságunkat haszonsítjuk is, és rengeteg munka, szorgalom, energia befektetésével tökélyre fejlesztjük a tudásunkat.
Mi a tehetség?
Rengeteg definíciója van a tehetségnek, melyek mindegyike feltételként állítja ki a kiemelkedően jó képességét valamely területen. Ugyanakkor a jó képesség még nem garancia semmire, hiszen önmagában semmiféle eredményhez nem vezet, márpedig ahhoz, hogy valakiről kiderüljön, hogy tehetséges, valamit fel is kell mutatnia.
Ebben az értelemben a tehetség tehát nem más, mint az egyén veleszületett adottsága és annak kiaknázása érdekében tett erőfeszítéseiből, céltudatos fejlesztéséből létrejövő képesség, mely magasan az átlagos felett van.
Milyen gyakran találkozhatunk tehetséges emberrel?
A populáció körülbelül 25 százalékáról lehet elmondani, hogy nem csak egy adottságot birtokol, hanem valóban tehetséges is, hiszen megvannak azok a speciális tulajdonságai, melyekre szüksége lehet ahhoz, hogy sikert érjen el a saját területén.
Milyen személyiségjegyei lehetnek egy tehetséges embernek?
Ha elfogadjuk, amit a teheségről írtunk, akkor a tehetséges embernek szüksége van néhány olyan tulajdonságra, melynek segítségével a veleszületett adottságát kiaknázhatja.
Számos leírása létezik a tehetségnek, melyek közül a legáltalánosabban elfogadott a Renzulli-féle modell, mely négy összetevőt emel ki. Tehát, amire mindenképpen szükség van hozzá:
- átlag feletti általános képességek
- átlagot meghaladó speciális képességek
- kreativitás
- feladat iránti elkötelezettség
Az általános képességek közé tartoznak a magas szintű elvont gondolkodás mellett többek között a fejlett anyanyelvi képességek és a jó memória is, de nem árt, ha rendelkezik az egyén hatékony információfeldolgozási stratégiákkal is. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetségterületeken.
Az átlagot meghaladó speciális képességek adják meg a tehetség területét, mely a Gardner-féle csoportosítás alapján lehet:
- nyelvi
- zenei
- matematikai-logikai
- vizuális-téri
- testi-mozgásos
- szociális-interperszonális
- intraperszonális
Ezek a képességek még tovább differenciálhatóak, de ennyire ebben a cikkben most nem megyünk bele a témába, meghagyjuk ezt a pszichológusoknak.
A kreativitásnak egy egész cikket szántunk korábban, azt itt nem fejtjük ki, de az elkötelezettséget érdemes egy kicsit kibontani, hiszen az további alaptulajdonságokat kíván, mint amilyen a versenyszellem, a céltudatosság, a szorgalom és a kitartás, de számos más személyiségjegy segíti még a cél, a feladat iránti elkötelezettséget.
Mikor kell elkezdeni a tehetség kiaknázását?
Vannak, akik már a kisiskolás korban ajánlják a tehetséggondozást, de abban a korban még bőven elég, ha az adottság és érdeklődés felfedezése után hagyjuk, hogy a gyerek magától gyakorolja, fejlessze magát a területen, dierkt, irányított képességfejlesztésre még nincs szüksége, ugyanis a tehetség legtöbbször csupán tizenévesen mutatkozik meg, tehát nagyjából a felső tagozat az, amikor megjelennek a képességek kibontakoztatásához szükséges tulajdonságok is.
A középiskolás kor hozza el az igazán hatékony fejlesztést, akár az iskolai fakultációk, emelt óraszámú tagozatok, speciális osztályok és programok segítik ilyenkor a fiatalokat, hogy az adottásgaik tehetséggé érjenek, hogy majd később, a felsőoktatásba már konkrét célokkal és tervekkel érkezzenek meg.
Mi van akkor, ha valakinek nincsenek különleges adottságai, de különösen érdeklik bizonyos területek?
Ha megvan az ajándékba kapott adottság, melyhez társulnak a fenti személyiségjegyek is, az nyilván egy sokkal gyorsabb fejlődésnek ad teret, hiszen ha a tehetséges ember komolyan veszi azt, amire hivatott, gyorsan fejlődik az adott területe(ke)n. Ám az adottsághoz nem mindig társul szorgalom, céltudatosság és társai, sőt az is előfordulhat, hogy valakinek a zenéléshez van meg a legjkobb adottsága, ő mégis inkább a matematika felé fordulna.
Alapvetés, hogy támogatni ér, erőltetni viszont nem. Akinek nincs különleges adottsága, vagy azzal szembefordulva más irányba indul el sem veszít semmit. Ahogy az elején írtam, a sikeres karrierben az adottság 10 százalék, minden másért dolgozni kell, illetve a minden másnak a jelentős része a kitartó munka, amire bárki képes. Tehát aggodalomra semmi ok, a sikernek nem a kiemelkedő adottság a kulcsa, a kevésbé jó alapokkal induló, de kitartó munkára képes ember is elérhet olyan sikereket, mint különlegesen jó képességű társa, sőt, akár le is körözheti őt.