Már Kodály is azt vallotta, hogy „az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít." Azóta számos kutatás bizonyította a zene és éneklés erejét, mentális és fizikai egészségünkre gyakorolt pozitív hatásait.  

Kodály nem állt meg a gátlásoknál. Úgy gondolta, hogy az ének „koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkakedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat." Világhírű zenepedagógusunk nem olvasott kutatásokat, hiszen azok akkoriban még nem léteztek ezen a téren, kizárólag saját  megfigyelésekre alapozta állításait, melyeket azóta tudományos kísérletek is igazoltak. 

Mentális hatások

Kutatásokkal bizonyították például, hogy éneklés közben az embernek „nincs semmi baja", és ezt most próbáljuk meg jól érteni. A gerincferdülésemen nyilván nem segít, ha dalolok, de hogy közben nem érzem a stresszt, az biztos. Kivéve, ha nagyközönség előtt, a Milánói Scala színpadán kell elénekelnem Tosca szerepét, bár még akkor is segít megküzdeni a teljesítménykényszer és elvárások okozta nyomással. Éneklés közben nő az önbizalom, ami nemcsak arra a pár percre, vagy órára szól, amíg tart a „nóta', hanem általában is kihat az önmagunkba vetett hitünkre. Ráadásul az érzelemszabályozásban is fontos szerepe lehet a rendszeres dalolásnak. 

Éneklés közben nem tudsz aggódniForrás: Shutterstock

Pszichológiai kutatások bizonyították, hogy az éneklés segíthet legyőzni a hétköznapi nehézségeket és helyrebillenti a testi-lelki egyensúlyunkat. És ehhez nem kell csodálatosan, esetleg tökéletesen énekelnünk, mindenki a maga képességei, tudása szerint, de lelkesen, magát beleélve, szívből énekeljen, és a hatás nem marad el.

Éneklés közben nem tudsz aggódni, ezt is bizonyították már: aki énekel, az énekel, közben „agyalásnak" nincs helye.  

Fizikai hatások

Bármilyen hihetetlennek tűnik első olvasásra, az éneklés edzésnek is betudható, ugyanis szinte minden izmot megmozgat, így ha rendszeresen énekelsz, az olyan, mintha rendszeresen mozognál. Nem egy súlyzós edzés, de komoly állóképességet igénylő tevékenység, ami  jó hatással van a szívre és javítja a légzésfunkciókat is.

Éneklés közben ugyanis a belégzés mélyebb, a kilégzés pedig hosszabb, így több oxigént veszünk fel, és ezzel testünk minden egyes sejtje több oxigénhez jut. Éneklés közben úgynevezett teljes légzést végzünk, tehát nemcsak a mellkasunk, hanem a hasunk is részt vesz benne, így a rekeszizom is jobban el tudja látni a funkcióit.

Azt is megfigyelék, hogy a rendszeres éneklés abban is segíti az idős embereket, hogy megőrizzék jó  fizikai és egészségi állapotukat. További, idősekkel kapcsolatos megfigyelés, hogy a demencia megelőzésére kifejezetten alkalmas a napi rendszerességű éneklés, ha pedig ez egy kórusban történik, még jobb. 

A rendszeres éneklés abban is segíti az idős embereket, hogy megőrizzék jó fizikai és egészségi állapotukatForrás: Shutterstock

Miért jó egy énekkar oszlopos tagjának lenni, kortól függetlenül? 

Ha kórusban énekelsz, akkor egy közösség része vagy, tehát akkor sem vagy magányos, ha a hétköznapokban egyedül élsz. 

A közös éneklés megtanít odafigyelni a másikra: meg kell bíznod a többiekben, nekik pedig benned, segítitek egymást, számítotok a másikra, mert tudjátok, ha az egyik hibázik, az a teljes csapatra kihat.

A közös éneklés megtanít odafigyelni a másikraForrás: Shutterstock

Megtanulsz koncentrálni, a folyamatos tanulással frissen tartod az agyad, memóriád, fejleszted az olyan kognitív funkciókat, mint a figyelem, megfigyelőképesség, érzékelés-észlelés, emlékezet és gondolkodás.

Tudtad?

Bár nincs az agyunknak külön a zenélésért, a zene feldolgozásáért felelős területe, a zenetanulás során megnő a zenei hangokat és a nyelvet feldolgozó agyterület, mely egyben az egyik beszédközpont is. Emiatt a muzsikusok jobban teljesítenek a nyelvi memóriát igénylő feladatokban és az érzelmek verbális kifejezésében is, mint nem zenész társaik.

Tehát a zenetanulás bizonyítottan sokat tesz a jó kommunikáciért és a remek emlékezőképességért is, ugyanakkor segít az idegen nyelvek elsajátításában is.