Minden szaloncukor, ami annak látszik? Nem!

A szaloncukor csak akkor nevezhető szaloncukornak, nem pedig "szaloncukor jellegű egyéb desszertnek", amennyiben selyempapírba és fémfóliába csomagolták. Ha a selyempapír kimarad a fémfólia alól, akkor az nem nevezhető szaloncukornak, bár ettől az még fogyasztásra alkalmas, csak nem szaloncukor - tudtuk meg dr. Helik Ferenctől, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NEBIH) Kiemelt Ügyek igazgatóságának vezetőjétől.

Szappan ízű? kerüld el!

A NEBIH-ben szeptember óta végeznek ellenőrzéseket, mérnek, elemeznek a laborokban, és elkobozzák, megsemmisítik az olyan gyártási ételeket, amelyek nem felelnek meg a szigorú élelmiszer-biztonsági előírásoknak. Ha például idő előtt legyártják a diós, gesztenyés finomságot, akkor megavasodhat, a kókusz ízűnél pedig néha érezhető egy kellemetlen szappanos mellékíz.

Ha jó minőségű szaloncukrot szeretnél vásárolni, akkor fontos szempont, hogy milyen összetevőkből áll. Akkor biztosan minőségi a termék, ha kakaómasszát, kakaóvajat igazol a címke. Ha ehelyett növényi zsiradék és kakaópor szerepel rajta, akkor azt nem csokoládéba, csak bevonómasszába mártották.

Szívbetegséget okozhatnak a szaloncukrok?

Márpedig a bevonókban magas a transzzsírsav aránya! A transzzsírsav a növényi olajok hidrogénezése vagy az olajok finomítása során jön létre, az élelmiszeripar azért használja, mert így az olaj szobahőmérsékleten szilárd lesz, jelenléte megnöveli a termékek eltarthatóságát és ízstabilitását - a csokibevonók gyártásánál ez nagyon is kívánatos. Csakhogy az utóbbi években kiderült, hogy fogyasztásuk súlyos egészségügyi problémákat okoz!

A szakirodalomban leírtak olyan esetet, amikor egy életmódja miatt egyébként is veszélyeztetett ember hirtelen nagyobb mennyiségű transzzsírsavat fogyasztott el, és szívmegállás következtében elhunyt - mondta el dr. Martos Éva, az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója, de hozzátette, hogy azért ez egy nagyon extrém eset volt.

Ennél sokkal nagyobb jelentőségű, hogy a transzzsírsavak szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegséghez vezetnek, az elhízás és a cukorbetegség kockázatát növelik, továbbá a meddőséggel és az Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozzák őket, mindkettő gyakrabban alakul ki a sok transzzsírsavat fogyasztók körében.

Azt, hogy egy szaloncukorban van-e transzzsírsav vagy nincs, az alapvetően az ízéről nem érezhető. Ugyanolyan ízű lehet egy transzzsírsavas, mint egy nem transzzsírsavas szaloncukor. Nézzük meg tehát a címkét, és lehetőleg kerüljük az olyan szaloncukor vásárlását, amely nem csokoládéba, hanem bevonóba mártott, tehát a címkén növényi olajok is szerepelnek a felsorolásban.

Lezsírozott karácsony

Óvatos becslések szerint Magyarországon évente legalább 1000 ember halálát lehetne elkerülni, ha az iparilag előállított transzzsírsavakat teljesen száműzhetnénk. Az OÉTI által néhány éve elvégzett lakossági táplálkozási felmérésből az derült ki, hogy fejenként naponta átlagosan 6-8 g transzzsírsavat juttatunk a szervezetünkbe, az egészségügyi szempontból még tolerálható 2 milligrammal szemben. Karácsonykor pedig ez az arány a többszörösére nőhet, hiszen jelenleg a boltokban és piacokon kapható olcsó édesipari termékek közül nagyon sok a bevonóba mártott. Az OÉTI laborjában idén 16 szaloncukormintát vizsgáltak, 10-ben volt az elfogadottnál több transzzsírsav, akár a tolerálható érték 8-10-szerese is.

Mi a megoldás? Az olcsóbb szaloncukrokat gyártók kénytelenek lesznek áttérni olyan technológiára, aminek következtében a bevonómassza előállítható más eljárással. Mert ilyen eljárások azért léteznek! 2014 februárjától tilos lesz a magas transzzsírsav tartalmú termékek gyártása, ám a lejárati időn belül még forgalomba hozható lesz, még legfeljebb 12 hónapig. 2015 februárjától már biztosan nem lesz a boltokban magas transzzsírsav tartalmú élelmiszer!