A röhögőgörcs tényleg veszélyes?

Gyilkos a hahota?

Német kutatók annak jártak utána, hogy lehet-e a "röhögésünk" a vesztünk. A berlini szabadegyetem kutatói Carsten Niemitz vezetésével arra jutottak, hogy bár nem elképzelhetetlen, hogy nevetés közben ér minket a halál, az elsődleges ok mégsem maga a nevetés. Egy-egy roham után fáradtnak érezzük magunkat és kipirulunk, de ez csupán annak köszönhető, hogy nevetés közben körülbelül 200 izmunkat dolgoztatjuk meg. Ez a tevékenység sok energiát vesz igénybe, de semmilyen káros hatása nincs a szervezetünkre, ellentétben a tüsszentéssel, ami több veszélyt rejt magában. A nevetéssel kapcsolatban számos urbán legenda él, de ezek többsége nem igaz, többek között az sem, hogy a szívbetegekre káros hatással van a vidám hahota. Az interneten számtalan olyan videó kering, mely esküvőkön, talk-show-kban, morbidabb esetekben temetésen rögzített egy nevetéstől fuldokló embert.
A fulladástól azonban nem kell tartani, hiszen ha abba az állapotba kerülünk, hogy a nevetés közben egyre nehezebben kapunk levegőt, akkor az agyunkban megszólal egy „vészcsengő” és a légzésünk egyből helyre áll.
Persze azt is figyelembe kell venni, hogy aki bármilyen más egészségügyi gonddal küzd, annak kellemetlen érzés lehet a nevetés okozta rázkódás. Azonban ilyenkor sem a tevékenység az, ami káros, csupán annak egy mellékterméke zavarja a beteget, és így önkéntelenül inkább negatív élményként tekint egy-egy vidám kacajra.

Az agy szereti a nevetést

Az agy védelmi funkciója mellett arra is fény derült, hogy az agyunk kifejezetten szereti a "nevetést". legalábbis ez derült ki egy kutatásból. A kísérletsorozat során az alanyok agyát MRI-vel vizsgálták, miközben különböző zörejeket, hangokat, zajokat játszottak le, amelyek között volt nevetés, "vidám összejövetel" hangjai, de voltak szomorú hangok, kétségbeesett segélykiáltás, sőt a sírás hangja is. A kutatásból az derült ki, hogy ugyan minden hangforrás kiváltott valamilyen agytevékenységet (és megmozgatta az arc izmait), a nevetésre kétszer olyan erővel reagált az agy, mint a negatív zörejekre. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy az agy jobban preferálja a nevetést, mint a negatív jellegű hangokat, valamint azt is megállapították, hogy a nevetési mechanizmus az agyban szinte automatikusan működik.

Ugyanakkor egyféle kölcsönhatás is megfigyelhető, hiszen arra is fény derült, hogy a nevetés (a röhögőgörcs is) egyféle agykarbantartóként működik. Miközben nevetünk, az agyunk három területe is működésbe lép: egyrészt a gondolkodásért felelős terület aktiválódik, ahogy megértjük figyelmünk tárgyát, másrészt a mozgásért felelős rész, mely működésbe hozza az izmokat, valamint az érzelmekért felelős terület, ami a kellemes érzést okozza.

Fogyókúra nevetéssel?

Több pozitív mellékhatása is lehet a féktelen nevetésnek:

- Edzés "helyett": túlzásnak tűnhet, de egy amerikai kutatás azt állítja, hogy egy tízperces intenzív evezőgépes edzés épp úgy hat a szívműködésre, a keringésre valamint a légzésre, mint egy perc kacagás.

- Immunrendszer-erősítés: a nevetésre hajlamos, sokat nevető emberek immunrendszere ellenállóbb a legkülönfélébb kórokozókkal szemben.

- Fogyást eredményez: egy kísérlet kifejezetten a fogyás-nevetés kapcsolatát vizsgálta. Ennek során a kísérleti alanyoknak rövid szünetekkel tagolva unalmas-semleges, majd kifejezetten vicces videókat jászottak le, miközben figyelték az alanyok belélegzett oxigén, kilélegzett szén-dioxid mennyiségét (ebből elég pontosan lehet következtetni a felhasznált energia mennyiségére). Kiderült, hogy a kísérletben részt vevő személyek mintegy 20%-kal több kalóriát égettek el a vidám filmek nézése (nevetés) során, mint az unalmas videóknál. Vagyis érdemes a nevetést, a rengeteg nevetést bevetni, ha valaki fogyni szeretne.